Az Egyesült Államok és szövetségesei egy olyan megállapodási keretet dolgoztak ki, amely amerikai ellenőrzés alá helyezne kijelölt grönlandi területeket katonai és stratégiai célokra, anélkül hogy hivatalos annektálásra kerülne sor.
A The Telegraph értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár szerda este, a davosi Világgazdasági Fórumon véglegesítették azt a konstrukciót, amely az Egyesült Államoknak gyakorlatilag szuverén jogokat biztosítana bizonyos grönlandi területeken. Ezek a zónák amerikai fennhatóság alá kerülnének védelmi célokra, miközben jogilag továbbra is Dániához tartoznának.
A gröndlandi alku
A megállapodás mintájául az Egyesült Királyság és Ciprus között 1960-ban kötött egyezmény szolgál, amely brit katonai bázisokat hozott létre ciprusi területen. A tervezett „szuverén bázisterületeken” az Egyesült Államok önállóan folytathatna katonai műveleteket, hadgyakorlatokat, hírszerzési tevékenységet és kiképzést, anélkül hogy ehhez a dán hatóságok engedélyére lenne szükség.
A megállapodás emellett lehetővé tenné az amerikaiak számára a természeti erőforrások – különösen a ritkaföldfémek – kitermelését is, adminisztratív akadályok és koppenhágai engedélyeztetés nélkül. A The Telegraph szerint a keretmegállapodás nem zárja ki a térség gazdasági fejlesztését célzó programokat sem.
Egy diplomáciai forrás szerint a konstrukció egyik célja az volt, hogy „kézzelfogható megállapodást adjanak Trump kezébe”, amely politikailag is sikernek mutatható be. Trump nyilvános megszólalásában rendkívül kedvezően értékelte az egyezséget: „Ez egy olyan megállapodás, amelyre mindenki azonnal lecsapott.
Fantasztikus az Egyesült Államok számára, mindent megkapunk, amit akartunk – különösen a valódi nemzetbiztonság és a nemzetközi biztonság terén”
– mondta az elnök, bár a részletekről nem kívánt beszélni. Azt elismerte, hogy a területi kérdés komoly bonyolultságot jelentett.
Grönland és a NATO
A fejlemények hátterében a NATO fokozódó aggodalmai álltak az északi térség biztonságát illetően. A védelmi szövetség európai főparancsnoka, Alexus Grynkewich tábornok a héten tájékoztatta a tagállamokat az északi-sarki fenyegetésekről, külön kiemelve a rakétaészlelési és megfigyelési rendszerek hiányosságait, valamint Oroszország és Kína térnyerésének veszélyét.
NATO-diplomaták egyúttal igyekeztek csillapítani a feszültséget Washington és Párizs között, miután Emmanuel Macron francia elnök Davosban több, kemény hangvételű kijelentést tett Trump felé.
A NATO egyik szóvivője közölte: „[Mark Rutte] főtitkár rendkívül eredményes megbeszélést folytatott Trump elnökkel, amelynek középpontjában az Északi-sarkvidék biztonságának kiemelt jelentősége állt valamennyi szövetséges, köztük az Egyesült Államok számára. A NATO-n belüli egyeztetések arra irányulnak, hogy a hét sarkvidéki tagállam összehangolt fellépéssel garantálja a térség biztonságát. Dánia, Grönland és az Egyesült Államok között pedig további tárgyalások várhatók annak érdekében, hogy Oroszország és Kína sem gazdasági, sem katonai értelemben ne vethesse meg a lábát Grönlandon.”
