Egy 2500 éves, Cipruson vert perzsa kori ezüstérmére bukkantak az izraeli tengerparton.
Egy rendkívül ritka, mintegy 2500 éves ciprusi ezüstérme került elő az izraeli Asdód egyik strandján – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság. A szakértők szerint a lelet újabb bizonyítékul szolgálhat az ókori Ciprus és Izrael földje közötti élénk kereskedelmi és tengeri kapcsolatokra.
Különleges leletről van szó
Avi Chaprak, az asdódi strandfelügyelet helyettes vezetője – aki munkája során általában a fürdőzők elveszett ékszereit és értéktárgyait kutatja fel a homokban – körülbelül egy hónappal ezelőtt talált rá az ókori pénzérmére. A leletet átadta az Izraeli Régészeti Hatóságnak, amelynek numizmatikai szakemberei megállapították, hogy egy kivételesen ritka darabról van szó, amelyhez hasonlót korábban még nem dokumentáltak Izrael területén.
„Első pillantásra teljesen ezüstérmének tűnt, de a részletes vizsgálat során kiderült, hogy csupán ezüstbevonat fedi. Ez ismert jelenség a korszak ciprusi pénzein, mivel a szigeten akkoriban ezüsthiány volt” – mondta Janiv David Levy, az Izraeli Régészeti Hatóság numizmatikai osztályának kutatója és kurátora.
Az érme egyik oldalán balra néző fekvő kos, a másikon pedig egy balra forduló kosfej látható süllyesztett négyzetes keretben, mellette függőleges babérággal és három, a ciprusi szótagírásból származó jelképpel.
A régészeti hatóság szerint az érmét a Ciprus keleti partján fekvő ókori Szalamisz városában verték az i. e. 5. század közepén, amikor a sziget a Perzsa Birodalom fennhatósága alatt állt. A mintegy 11 grammos pénzérme az úgynevezett siglos címlethez tartozik.
Hogyan került Izraelbe a ciprusi ezüstérme?
Levy kiemelte, hogy ekkora értékű ezüstérmék eleve ritkák a perzsa korból, ráadásul a legtöbbet az idők során kisebb darabokra vágták, hogy helyi fizetőeszközként használják fel. Hozzátette, hogy az ilyen leletek jellemzően Izrael belső területeiről kerülnek elő, ezért egy teljes, tengerparti környezetben talált példány különösen nagy történeti jelentőséggel bír.
A ókori ciprusi pénzverés szakértője, Evangeline Markou, az Athéni Nemzeti Kutatási Alapítvány Történeti Kutatóintézetének munkatársa szerint a szalamiszi érmék széles körben forogtak a Földközi-tenger keleti medencéjében, azonban olyan darabok, amelyek pontos lelőhellyel rendelkeznek, rendkívül ritkák.
„Ez az érme értékes információkkal szolgálhat a Ciprus és Izrael földje közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint az emberek és áruk mozgása kapcsán mintegy 2500 évvel ezelőttről”
– hangsúlyozta a kutató.
Levy szerint az is jelentősen növeli a lelet tudományos értékét, hogy a megtaláló azonnal bejelentette azt a hatóságoknak. Ennek köszönhetően a kutatók nemcsak magát az érmét vizsgálhatják, hanem megbízható forrásként használhatják az ókori gazdasági és tengeri kapcsolatok feltérképezéséhez is. Az izraeli örökségvédelmi miniszter, Amiháj Elijáhu rabbi méltatta a felfedezést, és külön megköszönte Chaprak felelősségteljes hozzáállását.
„Az asdódi partvidéken előkerült ritka érme kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy Izrael földje és Ciprus között már 2500 évvel ezelőtt is élénk tengeri és kereskedelmi kapcsolatok léteztek. A lakosság együttműködése az ilyen leletek bejelentésében lehetővé teszi közös kulturális örökségünk megőrzését” – fogalmazott.
Chaprak elmondta, megtiszteltetésnek érzi, hogy részese lehetett egy ilyen jelentőségű felfedezésnek. Mint mondta, ha ezzel akár egy apró darabbal is hozzájárult Izrael történelmének és múltjának jobb megismeréséhez, az számára óriási elismerést jelent.
- 20:00
2024. január 19. - 19:002021. november 26.
- 11:00
2025. szeptember 1.
