Az Anglikán Egyház országos zsinata támogatott egy vitatott palesztin dokumentumot, amely Izraelt „rasszizmusra épülő gyarmati vállalkozásnak” nevezi.
Az Anglikán Egyház (Church of England) országos zsinata hétfőn nagy többséggel megszavazott egy indítványt, amely támogatja több palesztin keresztény dokumentum – köztük egy rendkívül vitatott nyilatkozat – tanulmányozását.
Izrael is terítékre került az Anglikán Egyház zsinatán
Az Általános Zsinat az Anglikán Egyház legfőbb törvényhozó és döntéshozó testülete. Az Egyesült Királyság parlamentje mellett ez az egyetlen intézmény, amely országos érvényű egyházi jogszabályokat alkothat Angliában, emellett meghatározza az egyház költségvetését és teológiai irányvonalát.
A zsinat vasárnap tárgyalta a „Szolidaritás az igazságos békéért Izraelben és Palesztinában” című indítványt, amelyet a carlisle-i egyházmegye terjesztett elő.
Az előterjesztés arra szólítja fel az egyházat, hogy „imádsággal, teológiai reflexióval és gyakorlati lépésekkel” reagáljon az Izraelben és a palesztin területeken zajló konfliktusra, valamint vállaljon szolidaritást a palesztin keresztényekkel és mindazokkal, akik igazságos és tartós békére törekednek.
Az indítvány azt javasolja, hogy az egyház vegye figyelembe a Kairos Palestine (2009), a Cry for Hope (2020), a Call for Repentance (2023) és a Kairos Palestine II (2025) dokumentumokat, mint a palesztin keresztények tapasztalatainak őszinte kifejeződéseit. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a dokumentumok tanulmányozása nem jelenti azok minden állításának elfogadását.
A Kairos II váltotta ki a legnagyobb vitát
A legtöbb bírálat a Kairos Palestine II című, 2025 novemberében kiadott, „Az igazság pillanata – Hit a népirtás idején” alcímet viselő dokumentumot érte.
A 14 oldalas nyilatkozat Izrael gázai hadműveleteit egyértelműen népirtásnak minősíti, Izraelt rasszista, gyarmatosító államként írja le, és elutasítja az Ábrahám-megállapodásokat, amelyek több arab ország és Izrael kapcsolatainak normalizálását tették lehetővé.
A dokumentum egyik legtöbbet vitatott része szerint a gázai háború „a cionista projekt folytatása, amelynek célja egész Palesztina megszerzése a palesztin lakosság kiszorításával”. Emellett évtizedes apartheiddel, telepes gyarmatosítással, politikai elnyomással, „cionista rasszizmussal” és „zsidó felsőbbrendűséggel” vádolja Izraelt.
A szöveg a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását is úgy értelmezi, mint amely „évtizedes igazságtalanság, elnyomás és az 1948-as Nakba, valamint a Gázai övezet hosszú blokádjának következménye”, amit sokan a terrorcselekmény relativizálásának tekintenek.
A Kairos II nemzetközi bojkottokat, tőkekivonást és szankciókat sürget Izraellel szemben, miközben elutasítja a keresztény cionizmust is, amelyet a „rasszizmus, a gyarmatosítás és az etnikai felsőbbrendűség teológiájának” nevez. A dokumentum szerint „a valódi változás csak a telepes gyarmatosítás és a zsidó felsőbbrendűségre épülő apartheidrendszer felszámolásával kezdődhet meg”.
A végső szavazást elhalasztották
Bár a zsinatnak nem maradt elegendő ideje arra, hogy magáról az indítványról végleges szavazást tartson, ezért azt novemberre halasztották, a vita során markánsan eltérő álláspontok ütköztek.
Stewart Fyfe, a carlisle-i egyházmegye lelkésze – az indítvány beterjesztője – arra kérte a zsinatot, hogy hallgassa meg a palesztin keresztények hangját. „Ezt üzeni nekünk a palesztin egyház” – mondta.
Más felszólalók viszont élesen bírálták a Kairos II dokumentumot. Jacob Vince világi küldött rámutatott, hogy Izrael „rasszista vállalkozásként” való leírása ellentétes a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus-definíciójával, amelyet az Anglikán Egyház 2018-ban teljes egészében elfogadott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum a „cionista hangokkal folytatott párbeszéd bojkottjára” szólít fel, ami szerinte gyakorlatilag a világ zsidóságának túlnyomó többségét érinti. Vince emlékeztetett arra is, hogy az Open Doors keresztényüldözést vizsgáló éves jelentésében sem Izrael, sem a palesztin területek nem szerepelnek a keresztények számára legveszélyesebb 50 ország között.
Ian Paul anglikán lelkész pedig azt a kérdést tette fel:
„Hogyan állíthatjuk egyházként, hogy fellépünk az antiszemitizmus ellen, miközben egy olyan dokumentumot tárgyalunk, amely szerint Izrael rasszizmusra épülő gyarmati vállalkozás?”
Zsidó vezetők élesen bírálták a dokumentumot
A vita előtt Ephraim Mirvis, az Egyesült Királyság főrabbija arra figyelmeztette az anglikán egyház vezetőit, hogy a Kairos II elfogadása súlyosan károsíthatja a keresztény-zsidó kapcsolatokat.
„Fontos elismerni a palesztin keresztények szenvedését, de ez a dokumentum ezt olyan módon teszi, amely nem a békét szolgálja”
– fogalmazott.
Mirvis szerint megdöbbentő, hogy egy, az igazság nevében fellépő dokumentum ennyi valótlan állítást tartalmaz, miközben megkérdőjelezi a zsidó állam létjogosultságát és elutasítja a térség békemegállapodásait.
Hangsúlyozta, hogy a Kairos II veszélyeztetheti a zsidó-keresztény párbeszéd évtizedek alatt felépített eredményeit.
- 21:00
2021. július 15. - 10:002022. szeptember 27.
- 10:452022. május 9.
