Lapjelentések szerint Irán és az Amerika szövetségesének számító Omán megállapodott abban, hogy továbbviszik azt a tervet, amely szerint „önkéntes” díjakat szednének be a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól.
Omán – amely az Egyesült Államok szövetségese, és eredetileg ellenezte az iráni útdíj-rendszer bevezetését ezen a stratégiai fontosságú vízi úton – hivatalos javaslatot nyújtott be Amerikának és más szövetségeseknek, amely szerint a hajózási társaságoknak szolgáltatási útdíjat kellene fizetniük a Hormuzi-szoros használatáért – számolt be a The New York Times.
Omán állítása szerint a javaslat a délkelet-ázsiai Malakka-szorosban és a Szingapúri-szorosban beszedett díjakat veszi alapul, ahol „önkéntes hozzájárulásokat” szednek be a biztonságos hajózás biztosítása érdekében.
Míg az egyik regionális diplomata a lapnak azt nyilatkozta, hogy a díjak fizetése önkéntes lenne, az iráni tisztviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a befizetések kötelezőek lesznek.
Irán mellett Omán, Amerika partnere is útdíjat szedne a Hormuzi-szoroson
A terv még egy fontos dologban különbözik a Malakka-szoroson kivetett útdíjaktól: 15 év alatt a Szingapúr, Malajzia és Indonézia által működtetett Navigációs Segélyalap mindössze 23 millió dollárt gyűjtött be – írja a New York Post.
Irán becslése szerint a Hormuzi-szoroson kivetett útdíjak évente 40 milliárd dollár bevételt hozhatnak.
A terv részletei alig egy nappal azután kerültek nyilvánosságra, hogy Omán külügyminisztere, Badr al-Buszaidi támogatását fejezte ki egy Iránnal közös terv iránt, amelynek keretében „tengeri szolgáltatási díjakat” vetnének ki a Hormuzi-szoroson – számolt be az iráni Press TV.
Al-Buszaidi kijelentette, hogy Maszkat továbbra is ellenzi Irán azon tervét, miszerint közvetlen útdíjat szedne az olajszállítás szempontjából kritikus fontosságú szorosnál, de hozzátette, hogy a díjak szükségesek a vizeken történő hajózás biztonságának fenntartásához.
„Ezek a szolgáltatások magukban foglalhatják a hajózási biztonság javítását, a vizek szennyezés elleni védelmét, valamint a balesetekre és vészhelyzetekre való felkészültség növelését”
– mondta a miniszter a díjszedési tervről. A közös bejelentés azért is érdekes, mert Teheránt a napokban még felháborította Omán múlt heti bejelentése, miszerint az ország partvonalát követő alternatív útvonalat jelöltek ki a szoroson keresztül, amelyről a szultanátus közölte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel együttműködésben történt.
Szembemennek Trump tilalmával
A New York Post arra emlékeztet, hogy ez az álláspont tükrözi a múlt héten Teherán és Maszkat által kiadott közös nyilatkozatot, amelyben a két kormány nem zárta ki díjak beszedését a Hormuzi-szorosban, miután a Trump-kormány nyilvánosan kijelentette: Teherán nem szedhet útdíjat.
A fejlemények azzal fenyegetnek, hogy véglegesen megváltoztatják a Hormuzi-szoros helyzetét, amelyen a világ olajellátásának 20%-a halad át.
Mielőtt az Egyesült Államok és Izrael háborút indított volna Irán ellen, a nemzetközi hajózási útvonal szabad és nyitott volt a naponta több mint 130 hajó számára, amelyek áthaladtak a szoros vizein – írja az amerikai lap.
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elfogadja-e Omán tervét, miszerint önkéntes szolgáltatási díjakat szedne. Trump többször is hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szorosnak mindenki számára szabad vizeknek kell maradnia.
Az elnök korábban „elfogadhatatlannak” minősítette a szoros mentén bevezetett bármilyen útdíj- vagy díjrendszert, és odáig is elment, hogy megfenyegette Ománt, ha az nem „viselkedik úgy, mint mindenki más”.
Fotó: AFP
