Szoros fej-fej melletti küzdelem után újabb keletnémet tartományi választáson, Mecklenburg-Előpomerániában győzött a jobboldali-populista AfD, rögtön utána a szociáldemokraták futottak be. Berlinben a szélsőbaloldali Linke hagyta maga mögött a kormányzó CDU-t.
Két kulcsfontosságú tartományi választáson is bukott a Friedrich Merz kancellár vezette CDU.
Az északkeleti Mecklenburg-Előpomeránia tartományban az ARD első előrejelzése szerint a Szociáldemokata Párt (SPD) 35,6 százalékot ért el (2021-es tartományi választás: 39,6 százalék), szoros versenyben lemaradva a jobboldali populisták mögött.
Az AfD több mint kétszeresére növelte a legutóbbi tartományi választáson elért eredményét, és 37,1 százalékot ért el. A CDU, Daniel Peters jelölttel az élen, hatalmas veszteséget szenvedett, és csupán 5,4 százalékot ért el (2021: 13,3 százalék).
Az első ZDF-előrejelzés szerint az SPD a szavazatok 36,5 százalékát, az AfD pedig 38 százalékát szerezte meg. A CDU 5 százalékot ért el. Ez a kereszténydemokraták történelmi mélypontja ebben a tartományban, még a tartományi parlamentbe való bejutása is kétséges.
Merz „katasztrófáról” beszélt, de folytatja
„A mecklenburg-előpomerániai eredményt nem tudjuk szépíteni, ez egy katasztrófa” – mondta az első előrejelzések közzététele után a berlini Konrad-Adenauer-Házban a német kancellár, aki közölte, folytatni akarja, éspedig reformokkal.
A válasz szerinte nem lehet a visszatérés a régi szép időkbe. „Azt szeretném, hogy országunk ismét a megújulás országa legyen. Hogy a felemelkedés és a jólét ígérete a fiatalokra is, sőt éppen rájuk vonatkozzon.”
Merz kancellár hangsúlyozta, hogy a gazdaság mélyreható átalakuláson megy keresztül.
„Olyan államot tapasztalunk, amely túlságosan bonyolulttá vált”, a hangnem is „keményebbé és megbékélhetetlenebbé” vált, „az országunk intézményeibe vetett bizalom csökken, és azt a bal- és jobboldali radikális pártok aktívan aláássák”.
Merz nehéz időkre akarja felkészíteni a polgárokat: „Változásokra van szükségünk, a változások pedig erőfeszítést igényelnek. Nem minden fog azonnal tetszést aratni.” A változások sok ember számára „terheket és új bizonytalanságokat” jelentenek majd, és gyakran csak később látszanak meg a hatásai. „De éppen ezért nem halaszthatjuk el most a döntéseket.”
Kiemelte: „Vállalom ezt a felelősséget, mert előre szeretném vinni országunkat.” Szilárd meggyőződése, hogy a reformok javítani fogják „önképünket” és „Németország világszerte kialakult képét”.
Berlinben győzött a muszlimokat megcélzó szélsőbal
Első reakciójában Tino Chrupalla, az AfD elnöke „szenzációsnak” minősítette a keletnémet választási eredményt. Az AfD azonban egyáltalán nem biztos, hogy fog tudni korményt alakítani.
Az pedig, hogy Manuela Schwesig SPD-s miniszterelnök továbbra is kormányozhat-e vörös-vörös (szocdem-szélsőbalos) koalíciójával, attól függ, hogy végül mely pártok kerülnek be az új tartományi parlamentbe – írja a Welt.
A berlini képviselőházi választásokon a Linke (Baloldali Párt) Elif Eralp vezetésével az előzetes eredmények szerint körülbelül 25 százalékos támogatottsággal az első helyen végzett. A CDU vezető jelöltje, Stefan Evers körülbelül 20 százalékos támogatottsággal néhány ponttal lemaradva követi.
A Linke tudatosan és erős Izrael-ellenes retorikával a berlini muszlim bevándorló közösségeket célozta meg kampányával, akadt jelölt, aki egyenesen „választási intifádára” szólított fel.
A harmadik helyért szoros verseny folyik. Az ARD előrejelzése szerint az AfD szorosan megelőzi a Zöldeket, míg a ZDF előrejelzésében fordított a helyzet. Az AfD, élén Kristin Brinkerrel, ennek ellenére jelentősen javítani tudja eredményét a 2023-as képviselőházi választáshoz (9,1 százalék) képest. A Zöldek viszont, Werner Graf vezetésével, néhány pontot veszítettek.
Fotó: MICHAEL KAPPELER / dpa Picture-Alliance via AFP







