Három európai diplomata a Politicónak megerősítette, hogy EU-tagállamok egy csoportja az elutasított menedékkérők Ruandába és Üzbegisztánba történő átküldését fontolgatja. Az Európai Parlament a múlt héten szavazta meg, hogy az unió az elutasított menedékkérők egy részét határain kívülre helyezheti át.
Egy héttel azután, hogy az EP megszavazta az EU területén kívüli migrációs központok létrehozását – azzal a céllal, hogy felgyorsítsák azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akiknek nincs jogszerű tartózkodási joguk az EU-ban -, a Politico már arról számol be, hogy a tagállamok egy része két országban gondolkodik: Ruandában és Üzbegisztánban.
A nem uniós országokban létrehozandó központok (return hub-ok) olyan országokban hozhatók létre, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat és a nemzetközi jogot.
Az EU 27 tagállamának több mint fele ebben a hónapban levélben sürgette, hogy hozzanak gyors intézkedéseket ilyen központok létrehozására – értesült a brüsszeli lap.
Dánia, Ausztria, Görögország, Németország és Hollandia vezeti a kezdeményezést, amelynek célja a menedékjogot elutasított migránsok kérelmeinek külföldi feldolgozása. Franciaország és Spanyolország ellenben teljesen elveti a tervet.
Új migrációs központok jöhetnek Ruandában és Üzbegisztánban
„Célunk, hogy 2026-ban megkössük az első megállapodásokat ezeknek a struktúráknak a létrehozásáról, hogy azok 2027-től működőképesek legyenek” – nyilatkozta Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök a törvény jóváhagyása előtt.
Két másik európai diplomata szerint a központok befogadó országairól még nem született döntés, és a politikai és diplomáciai folyamatnak még le kell zajlania.
Az európai kormányok már több kísérletet tettek a migráció kezelésének áthelyezésére a kontinens határain túlra – emlékeztet a lap. Nagy-Britannia ruandai terveit tavaly, több évnyi jogi és politikai küzdelem után elvetették, míg Olaszország albániai migránsközpontjait többször is bíróság elé vitték.
A kezdeményezés támogatói szerint az EU új szabályai most sikerrel járhatnak ott, ahol a korábbi erőfeszítések kudarcot vallottak, mivel egyértelmű jogi keretet biztosítanak a kontinensen kívüli létesítmények számára.
Bár a kormányok Ruandát és Üzbegisztánt szemelték ki – amit uniós szinten is megerősítettek -, a konkrét megállapodások megkötése továbbra is az egyes kormányok feladata. A Bizottságot, amely nem vett részt az országok kiválasztására irányuló tárgyalásokon, valamint a többi tagállamot is tájékoztatni kell, mielőtt a központok megkezdik működésüket.
Egyiptomot és Líbiát az embercsempészet miatt kizárták
Az EU a „Global Gateway” programján keresztül több száz millió eurót juttatott Ruandának, és 2023-ban 900 millió eurós beruházást jelentett be az afrikai országban. Az unió emellett 119 millió eurós támogatást is elkülönített Üzbegisztán számára – írja a Politico.
Egy másik ország, amelyről zárt ajtók mögött tárgyalnak, Uganda – mondta az egyik kulcsfontosságú országból származó, neve elhallgatását kérő magas rangú európai tisztviselő.
A blokkhoz földrajzilag közel fekvő országokat, például Egyiptomot és Líbiát, az embercsempészet kockázatával kapcsolatos aggályok miatt kizárták – mondta a tisztviselő a lapnak.
Nicholas Ioannides, Ciprus migrációs minisztere kirábban elmondta hogy az „általános elképzelés” szerint a központokat „talán Afrikában vagy Ázsiában” hozzák létre, de „nem az európai határok közelében”.
Az EU a migránsokkal kapcsolatos „populista retorika” és „alternatív tények” áldozatává válik – állította viszont Jean-Nicolas Beuze, az UNHCR brüsszeli képviselője. Szerinte fennáll az a kockázat, hogy a menekülteket olyan országba küldik őket, ahol „helyrehozhatatlan kárt szenvedhetnek el” – nyilatkozta a Politicónak.
Képünkön regisztrálásra váró menedékkérők Kréta aszigetén. Fotó: Costas METAXAKIS / AFP
