Az EP márciusi döntése nyomán az Európai Unió döntött: utat nyit a harmadik országokban létrehozandó visszatérési központok és a menekültügyi szabályok további szigorítása előtt, hogy több kitoloncolást lehessen végrehajtani.
Szigorít a migrációs szabályokon az EU, lényegesen több elutasított menedékkérőre várhat majd kitoloncolás az unió területéről – ezt tartalmazza az a megállapodás, amelyet az Európai Parlament képviselői és a tagállamok kormányainak képviselői kötöttek a ciprusi EU-elnökség tájékoztatása szerint.
Az EP-nek és a tagállamoknak még véglegesen jóvá kell hagyniuk a kompromisszumot, hogy az új kiutasítási szabályok hatályba lépjenek, ez azonban általában csak formalitás.
Az Európai Unión kívüli speciális visszatérési központokban (Return Hubs) azokat az elutasított menedékkérőket és illegális migránsokat kell elhelyezni, akiket nem lehet visszatoloncolni származási országukba, akár azért, mert a származási országuk nem hajlandó visszafogadni őket, vagy mert az adott európai kormány nem ápol diplomáciai kapcsolatokat az érintett állammal.
Migrációs szigor: a cél a több kiutasítás
Azt egyelőre nem tudni, hogy az EU-n kívül hol hozhatnának létre ilyen központokat – írja a Welt. A cél az, hogy több kitoloncolást lehessen végrehajtani, és ezzel csökkenjen az EU-ból kiutasítandó migránsok aránya.
Az új szabályozás szerint a kísérő nélküli kiskorúakat nem fogják kiutasítani. Gyermekes családok esetében viszont már lesz erre lehetőség.
A tervek szerint a kitoloncolások feltétele egy harmadik országgal kötött megfelelő megállapodás lenne a német lap szerint. Ez az ország fogadná be a menekülteket, és cserébe valószínűleg pénzügyi támogatást vagy kedvezményeket kapna a vízumkiadás során.
Az áttörést hetekig tartó tárgyalások előzték meg, amelyek a múlt hónapban a szabályok hatálybalépésének időpontjáról szóló vita miatt majdnem meghiúsultak
– írja az Euractiv. A kompromisszum részeként több kulcsfontosságú rendelkezés azonnal hatályba lép. Ide tartozik a visszatérési központokra vonatkozó jogi keret, az „európai visszatérési végzés” létrehozása, amelynek célja a kiutasítási határozatok EU-országok közötti elismerésének megkönnyítése.
Visszaszerezni az irányítást és az EU hitelességét
„Ez nem csupán egy újabb jogszabály, hanem az európai migrációs politika irányításának visszaszerzéséhez szükséges feltétel” – nyilatkozta François-Xavier Bellamy, az Európai Néppárt (EPP) főtárgyalója az ügyben.
„Beszéljünk világosan: ötből négy EU-n kívüli állampolgár, aki valamely tagállamtól hivatalos kiutasítási határozatot kapott, nem távozik. Ez nem működőképes rendszer. Ez kudarc.
Ma véget vetünk ennek a helyzetnek azáltal, hogy megkönnyítjük a visszatérést, meghosszabbítjuk a fogva tartási időszakot, eltöröljük a fellebbezések automatikus felfüggesztő hatását, és jogi keretet biztosítunk a harmadik országokban létrehozandó visszatérési központok számára” – hangsúlyozta Bellamy.
Magnus Brunner, az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztosa is üdvözölte a megállapodást, és azt az Unió migrációs rendszerének átalakításában tett újabb lépésként jellemezte. „Ez az, amit a polgárok elvárnak, és mi ezt teljesítjük” – mondta.
A tárgyalások során a végrehajtási ütemterv bizonyult a legfőbb vitás kérdésnek. Az uniós kormányok két év halasztást szorgalmaztak, míg az Európai Parlament a rendelet teljes körű, azonnali alkalmazását követelte.
„Ez a mérföldkőnek számító megállapodás megerősíti az EU migrációs politikájának hitelességét”
– nyilatkozta Nicholas Ioannides, Ciprus migrációs ügyekért felelős miniszterhelyettese, akinek országa jelenleg az EU Tanácsának soros elnöki tisztét tölti be.
Fotó: NurPhoto via AFP
- 16:00
2026. március 26. - 19:04
2019. június 7. - 08:302023. március 16.
