A svéd kormány ismét drasztikusan szigorított a bevándorlási politikáján. Egy olyan szabályozáshoz kapcsolódik, amely az 1990-es évek óta nem része a menekültügyi politikának: a jövőben az állam kiutasíthatja azokat a migránsokat, akik „rosszul viselkednek”.
Svédország parlamentje hétfőn elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy visszavonják a migránsok tartózkodási engedélyét „rossz magatartás” – például kifizetetlen adósságok, be nem jelentett munkavégzés vagy szélsőséges szervezetekhez fűződő kapcsolatok – miatt.
A törvényt heves tiltakozások kísérték az ellenzék és számos civil szervezet részéről, de végül 174 igen és 172 nem szavazattal elfogadták.
A jogszabály, amely a folyamatban lévő engedélyekre, de visszamenőlegesen a már megadott engedélyekre is vonatkozik, része a konzervatív kormány és támogató pártja, a nacionalista Svéd Demokraták által a szeptemberi parlamenti választások előtt végrehajtott, a bevándorlási szabályok szigorítását célzó átfogó intézkedéscsomagnak – írja a Reuters.
Svédország jó magatartást vár a migránsoktól
A törvényt az ellenzék és az emberi jogi szervezetek „önkényesnek” tartják, mivel a döntések olyan magatartás alapján születnének, amelyet nem minősülnek bűncselekménynek.
„A ‘jó magaviseletre’ vonatkozó törvény bizonytalanságban tartja az embereket azzal kapcsolatban, hogy milyen cselekedeteik vagy kijelentéseik használhatók fel ellenük” – áll a stockholmi székhelyű Civil Rights Defenders szervezet nyilatkozatában. A jogvédők úgy látják,
„ez aláássa a jogállamiságot és a törvény előtti egyenlőség elvét.”
A kormány, amely a bevándorlás csökkentésének és a bűnözés elleni szigorú fellépésnek ígéretével nyerte meg a 2022-es választásokat, kijelentette, hogy a „rosszul viselkedő vagy bűncselekményt elkövető” emberek nem kívánatosak az országban.
Ezenkívül a parlament elfogadott egy olyan törvényt is, amely arra kötelezi a közszolgálati tisztviselőket, hogy jelentsék azokat a migránsokat, akik jogcím nélkül tartózkodnak Svédországban.
Az ellenzék a hatósági önkénytől óv
A törvény nem határozza meg, hogy pontosan milyen magatartásformákat tekintenek elfogadhatatlannak, de a kormány ide sorolja a kifizetetlen adósságokat, az adóelkerülést, a bűnözést és a szélsőséges szervezetekkel való kapcsolatokat.
A Baloldali Párt arra figyelmeztetett, hogy a „rossz magatartás” fogalmára nincs jogi keret. Az, hogy személyeket csupán a bűnözői hálózatokhoz való közelségük miatt kiutasítsanak, szerintük megnyitná az utat a hatósági önkény előtt. (A Baloldali Párt egyébként heves bírálatok kereszttüzében áll, miután a svéd média feltárta, hogy a pártban antiszemitákból és holokauszt-tagadókból álló hálózat működik.)
A jogszabály alapján a Bevándorlási Hivatal feladata az engedélyek felülvizsgálata, a döntések ellen pedig a bevándorlási bírósághoz lehet fellebbezni.
„Aki nem tesz erőfeszítéseket arra, hogy helyesen cselekedjen, az ne számíthasson arra, hogy itt maradhat”
– mondta Johan Forssell bevándorlásügyi miniszter, amikor márciusban benyújtotta a törvényjavaslatot.
Svédországban egyébként már korábban is létezett ilyen jogszabály, méghozzá 2005 előtt – emlékeztet a német Apollo News. Akkor a hatóságok „antiszociális” magatartás miatt kiutasíthatták a külföldieket. Ezt a koncepciót 1989-ben nagyrészt hatályon kívül helyezték, majd fokozatosan eltörölték, amikor az akkori kormány a 2000-es évek elején átfogó reformot hajtott végre a teljes bevándorlási jogrendszerben. Az ország jelenlegi bevándorláspolitikájával visszatér az ezredforduló előtti, szigorúbb menekültügyi rendszerhez.
Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP
