Az európai parlamenti képviselők szerdán jóváhagyták a szigorúbb bevándorlási szabályokat, amelyek a hatóságoknak EU-szerte jóval szélesebb körű őrizetbe vételi jogosultságokat biztosítanak. Mostantól lehetővé válik az EU-n kívüli visszatérési központok (return hub-ok) létrehozása.
Tovább szigorodnak az EU-ban a menekültügyi rendelkezések: az EP rábólintott az EU területén kívüli migrációs központok létrehozására. A cél, hogy felgyorsítsák azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akiknek nincs jogszerű tartózkodási joguk az EU-ban.
A strasbourgi 418–218 arányú szavazást a jobboldali és radikális jobboldali képviselők éljenzéssel, a közgyűlés baloldali tagjai pedig „szégyelljétek magatokat” skandálással fogadták, ami mutatja a mély megosztottságot a jogvédő szervezetek által hevesen bírált szöveg kapcsán – írja az Euractiv. A liberális Renew csoport több képviselője is támogatta a javaslatot.
„Ez a rendelet mindenkinek világossá teszi, hogy mi döntjük el, és nem a csempészek, hogy ki maradhat az Európai Unióban, és kinek kell távoznia” – mondta Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa. Korábban Olaszország és az immár EU-n kívüli Egyesült Királyság próbálkozott ilyen tervekkel.
Az új migrációs központok léte megkönnyíti majd a kitoloncolásokat
Az elfogadott szabály lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az EU határain kívül „visszatérési központokat” (return hub-okat) hozzanak létre, ahová a tartózkodási joggal nem rendelkező migránsokat lehet küldeni, amit az Euractiv szerint egy országcsoport már alig vár, hogy megtehessen.
Dánia, Ausztria, Görögország, Németország, Hollandia és más országok máris vizsgálják a központok létrehozásának lehetőségeit.
„Célunk, hogy 2026-ban megkössük az első megállapodásokat ezeknek a struktúráknak a létrehozásáról, hogy 2027-től működőképesek legyenek”
– mondta Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök.
A terv, amely egészen a közelmúltig még szélsőséges elképzelésnek számított, kedden további támogatást kapott, amikor az EU-tagállamok többsége megállapodott abban, hogy igyekeznek biztosítani az ilyen központok működtetéséhez szükséges uniós forrásokat. A lépést főként Franciaország és Spanyolország ellenzi.
Mivel 2025-ben csökkent a migránsok érkezésének száma, Brüsszelben a figyelem a visszatoloncolási rendszer fejlesztésére irányult. Jelenleg a távozásra kötelezett személyek csak kevesebb mint 30 százaléka tér vissza ténylegesen származási országába.
Baloldal, jogvédők: ez „Európa sötét fejezete”
A jobboldali francia EP-képviselő, Francois-Xavier Bellamy a szavazást „Európa számára történelmi lépésnek” és annak bizonyítékának nevezte, hogy „a változás lehetséges”, hozzátéve: „nem vagyunk kitéve a tehetetlenségnek”.
A visszatérési központok mellett az új intézkedések szigorú kötelezettséget írnak elő a kiutasításra ítélt migránsok számára, hogy távozzanak, és ennek érdekében működjenek együtt a hatóságokkal.
Azokat, akik ezt nem teszik meg, vagy akik biztonsági kockázatot jelentenek, illetve akikről úgy vélik, hogy szökés veszélye áll fenn, legfeljebb két évre őrizetbe lehet venni.
Ezek a rendelkezések heves tiltakozást váltottak ki az emberi jogi szervezetek és a baloldali politikusok körében.
Az új szabályok értelmében a hatóságok átkutathatnák a harmadik országbeli állampolgárokat, lakóhelyüket vagy egyéb „releváns helyiségeket”, és lefoglalhatnák személyes tárgyaikat annak érdekében, hogy biztosítsák az illegális bevándorlók visszatérését – írja az európai hírportál.
Alessandro Zan, a balközép S&D képviselőcsoport tagja a reformot „Európa sötét fejezetének” nevezte.
„Ez utat nyit a kényszerű kiutasításoknak, a Trump-korszak ICE-jához hasonló, egyre inkább a magánszférába behatoló ellenőrzéseknek, valamint a fogva tartás normalizálásának még azok esetében is, akik nem követtek el bűncselekményt”
– mondta, utalva az amerikai bevándorlási hatóság Trump elnöksége alatt alkalmazott keménykezű gyakorlatára.
A kezdeményezés támogatói szerint viszont a visszatérési központok – amelyek vagy végső célállomásként, vagy az elutasítottak átszállási pontjaként szolgálnának – megkönnyíthetnék a hazatelepítéseket, és visszatartó erőként hatnának a potenciális illegális bevándorlókra.
Fotó: NurPhoto via AFP
