Magyar Péter után Pósfai Gábor is megerősítette: Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását.
A belügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén közölte: a pénteken életbe lépett migrációs paktumban szereplő szolidaritási pillérek, a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás közül Magyarország a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak – írja az MTI.
Ehhez viszont annak a tömeges migrációval szembenéző országnak a jóváhagyása is szükséges, amely segítségre szorulhat. Erről előzetes, tapogatózó jellegű megbeszélésekre és kétoldalú egyeztetésekre sor került a tanács ülésén, ám ezzel kapcsolatban nem született semmiféle megállapodás – tette hozzá a miniszter.
Mint elmondta, a tanácskozáson – ahol a schengeni övezet helyzetét is megvitatták -, volt kétoldalú egyeztetés az osztrák belügyminiszterrel arról, hogy Magyarország ellenzi a belső határellenőrzések fenntartását.
Közösen felvetették, hogy középtávon a határellenőrzést egy olyan rendszer válthatja fel, ahol az osztrák és a magyar belügyi szervek együttműködve nem közvetlenül a határt ellenőrzik, hanem a határrégióban tartanak ellenőrzéseket.
Magyar Péter: a Fidesz-kormány be akarta vezetni a migrációs paktumot
A migrációs paktum határidő előtti alkalmazásáról tárgyalt az Orbán-kormány 2024 nyarán – állította Magyar Péter a kormányülések jegyzőkönyveire hivatkozva hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben az MTI szerint.
A kormányfő azt mondta, 2024. július 25-én az Orbán-kormány nemcsak a magyar-osztrák határon, Vitnyéden létesítendő „migránstáborról” tárgyalt, hanem
megvitatott egy olyan előterjesztést is, amelyet Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter tárcája készített, és amely a migrációs paktum szabályainak átvételét tartalmazta.
Az előterjesztés szerint a tárgyalásokat folytatni kell az Európai Bizottsággal (EB) azzal kapcsolatban, hogy az EB hozzájárul-e a paktum szabályainak 2026. júniusi határidő előtti alkalmazásához – idézte fel. Hozzátette: az Orbán-kormány a paktumról korábban azt mondta, az „tönkreteszi Európát”, zárt ajtók mögött azonban szerinte arról tárgyalt, milyen gyorsan vezessék be azt.
Magyar szerint az illegális migráció elleni fellépés „nemzetegyesítő ügy” lehetne; egyet kellene abban érteni, hogy a magyar államnak joga és kötelessége megvédeni a határait, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, ki lépheti át a határait, ki telepedhet le a területén.
Lengyelország mentességet kapott
Az EU új migrációs paktuma pénteken lépett hivatalosan hatályba, a cél a menekültügyi szigorítás, az eljárások gyorsítása és a kitoloncolások következetesebb végrehajtása. De azt is jelentheti, hogy az uniós tagállamok kötelesek vagy befogadni az áthelyezett migránsokat, vagy 20 000 eurós bírságot fizetni, vagy szakértőkkel, illetve technikailag segíteni az uniót az ügyben.
Lengyelország azonban kivívta magának a migrációs rendszer alól a hivatalos ideiglenes mentességet – írja a Visegrád 24. Varsó a keleti határán folyó hibrid háborút és az illegális határátlépéseket hozta fel indokként, amelyek jelentős biztonsági terhet jelentenek.
Az EU migrációs keretrendszere lehetővé teszi a súlyos migrációs nyomásnak kitett tagállamok számára, hogy részleges vagy teljes mentességet kérjenek a migránsok szomszédjaikkal való megosztása alól.
Pósfai Gábor belügyminiszter egyébként a európai ügyek bizottságának ülésen azt is elmondta: Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa arról számolt be, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a schengeni övezet működőképes. Ezt mutatja, hogy az illegális határátlépések száma az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, 2024-ben 37 százalékkal, 2025-ben pedig 21 százalékkal.
Ugyanakkor fontosnak nevezte a külső határvédelem megerősítését, a vízumpolitika reformját és a tagállamok közötti ügyintézés megkönnyítését.
Fotó: Pósfai Gábor /Facebook
