Az EU-ban péntek óta lényegesen szigorúbb menekültügyi szabályok vannak érvényben. Ezek célja többek között a menekültügyi eljárások gyorsítása és a kitoloncolások következetesebb végrehajtása. A reformról évekig folytak a viták.
Az új migrációs paktum megerősíti a külső határvédelmet, és felgyorsítja az illegális menekültek kitoloncolását. Cél, hogy megakadályozzák a menedékkérők EU-n belüli továbbutazását is, vagyis például azt, hogy Görögországból vagy Olaszországból Németországba jöjjenek. Ez az úgynevezett másodlagos migráció évek óta újra és újra konfliktusokat okozott a tagállamok között.
Míg a külső határokon fekvő államok úgy érezték, hogy egyedül maradtak a sok menekülttel, addig olyan országok, mint Németország és Franciaország, ragaszkodtak a hatásköri szabályokhoz – emlékeztet a Bild.
Ezek azt jelentik, hogy a menekültügyi eljárásért mindig az az EU-tagállam felelős, ahol a menedékkérőt először nyilvántartásba vették. Olaszország és Görögország azonban számos esetben megtagadta azoknak a menedékkérőknek a visszafogadását, akik már továbbmenekültek.
Új EU-s migrációs paktum: komoly menekültügyi szigorítás
A reformok az EU válasza a 2015-ös bevándorlási hullámra, amely rávilágított a blokk migrációs politikájának hiányosságaira és a politikai koordinációs képességének gyengeségeire – írja a Politico összefoglalója.
A cél az, hogy fokozzák az EU-ba belépők feletti ellenőrzést, és megosszák a felelősségeket a tagállamok között, miközben erősítik a tagállamok közötti bizalmat. Amikor 2015-ben több mint egymillió ember érkezett Európába, az EU kapkodva próbált reagálni.
A tagállamok halogatták a sürgősségi támogatási tervek kidolgozását; bírálták az érkező menekültek fogadását kezelő, első vonalbeli országokat, például Görögországot; és újra bevezették a határellenőrzéseket.
Ezzel elindult egy több mint egy évtizedes folyamat, amelynek célja ezeknek a problémáknak a megoldása volt.
A migrációs szabályok célja az illegális beutazások számának csökkentése, az eljárások (beleértve a kiutasításokat is) felgyorsítása, valamint azoknak a személyeknek a számának korlátozása, akik eltűnnek a hatóságok látóköréből, és az Unió területén belül utazgatnak.
A migrációs és menekültügyi paktum – amely 10 reformot foglal magában – bevezeti a határon történő szűrést, valamint gyorsított eljárásokat azok számára, akiknek kérelme valószínűleg nem lesz sikeres, például azért, mert származási országukat biztonságosnak tekintik – írja a Politico.
Az új Eurodac-adatbázis – amely a paktum „digitális gerincét” képezi – a menedékkérők adatainak, például úti okmányaiknak és ujjlenyomataiknak a rögzítésére szolgál majd, ami lehetővé teszi mozgásuk nyomon követését.
A kényes pont: az unió és a szolidaritás
A szabályok egyúttal támogatást is jelentenek azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek a legtöbb migránst fogadják be. Ez a támogatás
- pénzügyi formában,
- a migránsok egyik országból a másikba történő áthelyezésével
- vagy egyéb segítségnyújtással valósulhat meg
– foglalja össze a brüsszeli lap. Az úgynevezett „szolidaritási alap” első kísérlete keretében az országok célokat tűztek ki maguk elé: vagy 21 000 migránst vesznek át Olaszországtól, Spanyolországtól, Görögországtól és Ciprustól, vagy 420 millió eurót fizetnek ezeknek az országoknak, esetleg a kettő kombinációját. Ez az egyezmény egyik különösen kényes pontja.
Több ország kizárta, hogy befogadjon migránsokat, miközben olyan országok, mint Ciprus, hangsúlyozták, hogy ez elengedhetetlen. Magyarország és Szlovákia sem pénzügyi támogatást, sem segítséget nem ígért a migránsok befogadásához.
A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament tisztviselői azonban hangsúlyozták, hogy a mechanizmus még így is jelentős előrelépést jelent, és az egyik bizottsági tisztviselő szerint a megállapodás lehetővé tette az országok számára, hogy „leküzdjék a bizalmatlanságot”.
Magyar Péter a Facebookon mindenesetre közölte: „A Tisza-kormány alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon. Aki mást állít, az hazudik és becsapja a saját szavazóit is.”
Az új migrációs keret bevezetésével a Bizottság és az EP-képviselők remélik, hogy az országok eltörlik a maradék határellenőrzéseket a schengeni térségben. Jelenleg 11 ország végez ellenőrzéseket a belső határokon, és közülük hét említi a migrációt a Bizottságnak benyújtott indoklásában.
Képünkön német rendőrök a német-lengyel határon. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
- 12:55
2026. június 2. - 07:30
2022. február 5. - 19:042019. június 7.
