Irán milliárdokat követel Washingtontól

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Miközben Washington és Teherán között továbbra is zajlanak az egyeztetések egy esetleges megállapodásról, Irán új feltételt szabott a rendezéshez: az Egyesült Államoknak fel kell szabadítania a befagyasztott iráni pénzeket. A rezsim egyik legbefolyásosabb katonai tanácsadója szerint a több tízmilliárd dolláros összeg kiadása lesz az első valódi próbatétel Donald Trump számára.

Mohszen Rezaei, Ali Hamenei legfelsőbb vezető fia, Mojtaba Hamenei vezető katonai tanácsadója a CNN-nek adott interjújában részletesen ismertette Irán feltételeit a háború lezárásához és az Egyesült Államokkal kötendő esetleges megállapodáshoz.

A volt Forradalmi Gárda-parancsnok szerint Teherán egyik legfontosabb követelése a külföldön befagyasztott iráni vagyon felszabadítása, különösen az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló összegek kiadása.

Rezaei szerint mintegy 24 milliárd dollár (közel 8 500 milliárd forint) sorsa válhat a két ország közötti bizalom fokmérőjévé.

„A pénzek felszabadítása új távlatot nyithat Irán és az Egyesült Államok jövőbeli kapcsolatában. Ha Trump valóban megállapodást akar Iránnal, akkor ez a 24 milliárd dollár a bizalom próbája lesz” – fogalmazott. A katonai vezető hozzátette: „Amerikának ki kell állnia ezt a próbát. Ez a pénz a mi pénzünk, nem Amerika pénze.”

Khamenei nem találkozik Trumppal

Az interjúban Rezaei kizárta annak lehetőségét is, hogy személyes találkozóra kerüljön sor Donald Trump és Ali Hamenei ajatollah között.

„Ez nem fog megtörténni. Jelenleg még csak a tárgyalások első szakaszában vagyunk, és Trump gyakorlatilag megakasztotta a folyamatot” – jelentette ki. A nyilatkozat arra utal, hogy bár mindkét fél hivatalosan nyitottnak mutatkozik a diplomáciai megoldásra, a bizalom továbbra is rendkívül alacsony.

Trump: nincs szükség alkura Iránnal, így is megszerezhetjük a dúsított uránt

„Ez nem olyan, mint Venezuelában, ahol bemész, pár percig ott vagy, aztán kijössz, és mindenki integet neked.”

Újabb amerikai bázisokat fenyeget Irán

Rezaei az esetleges újabb katonai összecsapások lehetőségéről is beszélt és figyelmeztetett, hogy Irán nem korlátozná válaszlépéseit kizárólag a Perzsa-öböl térségére.

„A háborúnak új dimenziót adhatunk azzal, hogy további amerikai támaszpontokat támadunk meg, nemcsak azokat, amelyeket eddig célba vettünk”

– mondta.

A kijelentés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az elmúlt hónapokban több amerikai katonai létesítmény is iráni vagy Irán által támogatott erők támadásának célpontjává vált a Közel-Keleten.

„A világ még nem ismeri Irán valódi erejét”

A rezsim katonai tanácsadója szerint Irán egy esetleges szárazföldi invázióra is felkészült. Rezaei azt állította, hogy a nemzetközi közvélemény jelentősen alábecsüli az iráni hadsereg képességeit.

„A világ még nem érti Irán valódi képességeit. Szárazföldi erőink többszörösen erősebbek, mint a rakétaarzenálunk”

– jelentette ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte egy közvetlen háború esélye továbbra is alacsony. Még ennél is figyelemreméltóbb volt az a kijelentése, amelyben a jelenlegi konfliktust az Iszlám Köztársaság történetének első valódi győzelmeként jellemezte.

„Ez az első győzelmünk az Iszlám Köztársaság fennállásának 47 éve alatt”

– mondta. A kijelentés némileg szokatlan önértékelésnek tűnhet egy olyan rezsim részéről, amely hivatalos kommunikációjában rendszeresen történelmi sikerekről és stratégiai diadalokról számol be.

Fiamma Nirenstein: nincs tűzszünet, Irán stratégiája nem a béke, hanem a háború

Az ajatollahokkal kötött semmilyen tűzszüneti megállapodás nem szüntetheti meg Irán nukleáris és háborús fenyegetését.

Fizetőssé tennék a Hormuzi-szorost

Rezaei az interjú végén a Hormuzi-szoros ügyére is kitért. Szerinte Iránnak és Ománnak szuverén joga van a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalának ellenőrzésére, és ezért a jövőben díjat kellene szedniük az áthaladó hajóktól.

„Irán és Omán rendelkezik szuverenitással a Hormuzi-szoros felett. Irán karbantartási díjakat fog felszámítani, mert nem viselheti egyedül a szoros fenntartásának költségeit”

– jelentette ki. A felvetés illeszkedik az iráni vezetés korábbi elképzeléseihez, amelyek szerint a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb ütőerének számító vízi útvonal használatát pénzügyi feltételekhez kötnék.