A zsidó színésznő arról beszélt, hogy mélyen megrázta Hollywood és a szórakoztatóipar hallgatása, és úgy érezte, kollégái cserbenhagyták.
Debra Messing, a Will és Grace Emmy-díjas sztárja szerint Hollywood jelentős része hátat fordított neki, miután nyilvánosan kiállt az október 7-i terrortámadás áldozatai és a Hamász által elhurcolt izraeli túszok mellett.
Így árulta el Hollywood a gyászoló zsidókat
„Azt hittem, az egész világ velünk együtt fog gyászolni” – magyarázta Debra Messing, külön kiemelve hollywoodi közegét. Elmondása szerint pályafutása során mindig egy liberális, befogadó közösség részének tekintette magát, ezért természetesnek vette, hogy az október 7-i mészárlást követően széles körű együttérzés fogja övezni a zsidó közösséget.
„Azt gondoltam, csak egy leszek a sok hang közül, amely empátiát és megértést kér a zsidó nép számára. Ehelyett senki sem állt mellénk. Emlékszem, mennyire megdöbbentett és felháborított ez”
– fogalmazott.
Debra Messing különösen azt nehezményezte, hogy számos iparági ismerőse még a túszok szabadon bocsátását sem követelte nyilvánosan, annak ellenére, hogy az elhurcoltak között nők, kisgyermekek és csecsemők is voltak. „Egyszerűen nem értettem, hogyan lehet nem felszólalni ezeknek az embereknek az érdekében. Őszintén szólva undorítónak tartottam ezt a hozzáállást” – mondta. A Sydneyben megrendezett eseményen Messing úgy fogalmazott, hogy az október 7-i támadás éles választóvonalat jelent az életében.
„Úgy érzem, az életem két részre oszlik: október 7. előttre és utánra. Soha többé nem leszek ugyanaz az ember.”
Elmondása szerint a történtek után elárulva, magára hagyva és megbélyegezve érezte magát. „Rengeteg barátot veszítettem el, és tudom, hogy nagyon sok zsidó ember ugyanezt élte át.”
A színésznő szerint a támadásokat követő reakciók jelentették élete egyik legnehezebb időszakát. Olyannyira megviselte a helyzet, hogy szakember segítségére is szüksége volt. „Egy időre súlyos depresszióba estem. Terapeutához fordultam, hogy megértsem, mi történik körülöttem, és hogyan dolgozzam fel mindezt.” Felidézve az október 7-i terrortámadás első pillanatait, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, úgy fogalmazott: „A sokk azonnali volt. A trauma azonnali volt. A félelem azonnali volt. A gyász azonnali volt.”
Messing szerint van ok a bizakodásra
Messing arról is beszélt, hogy az antiszemitizmussal már gyermekkorában találkozott. Rhode Island államban nőtt fel, ahol rendszeresen érték zsidó származása miatt sértések. „Körülbelül hét éves lehettem, amikor a nagyapám nálunk vendégeskedett. Egy reggel arra ébredtünk, hogy horogkeresztet festettek az autójára.”
A színésznő szerint karrierje során tudatosan próbált fellépni az előítéletek ellen. Ennek részeként kezdeményezte, hogy a Will és Grace című sorozatban alakított karaktere zsidó legyen. „Miközben a sorozat a melegekkel kapcsolatos előítéletek lebontásán dolgozott, úgy éreztem, lehetőség nyílik arra is, hogy a zsidó közösségről alkotott képet pozitív irányba formáljuk. Kötelességemnek éreztem ezt.”
Messing ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a növekvő antiszemitizmus ellenére a zsidó közösséget ma egységesebbnek látja, mint valaha. „Zsidóként hangosabbnak és büszkébbnek kell lennünk, mert el akarnak hallgattatni bennünket, meg akarnak félemlíteni, és azt akarják, hogy szégyelljük magunkat.” A színésznő szerint ugyanakkor a történelem is okot ad a reményre.
„Háromezer éve itt vagyunk, és továbbra is fényt viszünk a sötétségbe. Bár sötét időket élünk, a fényünk még mindig látszik, és együtt ezen is túl fogunk jutni.”
Az interjú során Messing szóba hozta a tavalyi bondi beach-i terrortámadást is, amelyben tizenöt ember vesztette életét. A színésznő szerint a történtek felidézték benne az október 7-i eseményeket. „Olyan érzés volt, mintha újra október 7-ét élném át.” – mondta.
Messing nemcsak szavakkal áll Izrael mellett
A hollywoodi sztár 2023 decemberében Izraelbe utazott, hogy találkozzon az izraeli hadsereg képviselőivel, túszok családtagjaival, a Nova zenei fesztivál túlélőivel, valamint az izraeli szórakoztatóipar vezetőivel. 2024-ben a Hadassah – Amerikai Cionista Nők Szervezete beválasztotta Messinget azon „18 amerikai cionista nő” közé, akiket ismerni kell.
A zsidó sztár később gyártásvezetőként dolgozott az „October 8” című dokumentumfilmen, amely az antiszemita erőszak növekedését, az egyetemi tüntetéseket és az online félretájékoztatás terjedését mutatta be a Hamász támadását követően.
„25 éve vagyok aktivista, és minden egyes marginalizált közösség mellett ott álltam, amely egyenlőségre és befogadásra törekedett”
– nyilatkozta Messing korábban az Izrael melletti kiállásáról.
„Ami a legfájdalmasabb számomra, hogy amikor jobbra és balra nézek, azok az emberek, akiket én mindig támogattam, most nem állnak mellettem.
Nem hiszem, hogy valaha is ennyire büszke lettem volna arra, hogy zsidó vagyok. Ez az egész felébresztett bennem egy büszkeséget és egy olyan erőt, ami talán eddig szunnyadt bennem, és amit talán eddig túlságosan féltem megmutatni.”
Messing az aláírói között szerepelt annak a nyílt levélnek is, amelyben több mint 1200 ismert hollywoodi híresség állt ki Izrael mellett, válaszul az izraeli filmipar és színészek ellen meghirdetett, széles körű bojkottkampányra. A Creative Community for Peace és a Brigade által kezdeményezett nyílt levelet olyan hollywoodi sztárok írták még alá, mint Liev Schreiber, Greg Berlanti, Mayim Bialik és Gene Simmons.
Kép: Wikimedia Commons/Rubenstein/Thomas Wolf
Jó lenne, ha a hollywood-i filmgyárban nem politizálna, demonstrálna és panaszkodna, hanem dolgozna, elég nekünk az a politika és propaganda, amit a filmjeikben bemutatnak.
Miért kéne kiállniuk mellette, talán diszkrimináció vagy méltánytalanság érte? Álljon ő ki Izraelért ha akar, persze csak otthon a szadad idejében, csesztesse a kertészét, hogy miért nem gyűjt a túszok hozzátartozóinak, vagy szervezzen tüntetést, de ne kürtölje szét a bánatát a médiában, mert senkit se érdekel, főleg nem vádaskodó hangnemben.
Talán Ukrajnáért kiálltak Hollywoodban követelve Putyin megbüntetését lánglelkű beszédekben? Dehogy. Viszont majd csinálnak róla filmet, sunyit, ahogy szoktak. Lesznek benne hős amerikaiak, meg néhány elbukott ukrán szabadságharcos, aki a végén azért győzni fog. Hát ő is lobbizzon a filmért, bár úgy tudom már készül csak nélküle, szerintem az a baja, viszont a Neokohnnak mégis tetszeni fog, az szereti az ilyet, és rögtön nem lesz kifogása.
De egyébként is: Miért kell a világ másik felén azoktól követelnie, hogy álljanak ki mellette, akiknek ahhoz semmi köze, mint ahogy Izrael gázai megtorló hadjáratához sem, én nem hallottam, hogy az ott ártatlanul meggyilkolt tízezrekért kiálltak volna Hollywoodban.
Megint csak vissza tudok utalni a nemrég történt new york-i esetre, ahol a zsidók tüntetést rendeztek a főpolgármester háza előtt, mert nem ment el az ottani Izrael-napra, mintha az neki kötelező lett volna.
Ja bocs, és most a homlokomra csapok: Hisz nemcsak New York-ban, de Hollywood-ban is rengeteg zsidó van, nyilván az a baja, hogy ők a stúdiókban nem tüntikéznek, és a médiát nem kürtölik tele hazafias izraeli propagandával, amit ezúttal nevezzünk bátran cionistának. De akár Los Angelesben is Izrael-napot szervezhetnének, csak ezúttal a Hamasz ellen, amit megtenni elmulasztottak, ezért el kéne menni tüntetni az ottani polgármester házához is, nemde?
Csakhogy Hollywood-ban nem a cionisták azok, akik a hangnemet meghatározzák, ő ott fehér holló, és most épp bennük vájkál. Magyarán egy zsidó belügyből megint közügyet csinál, az áldozatiságot még jobban beleverve a közvéleménybe. Mert ennek a demonstrációnak ez a célja, nem is annyira a Hamasz elítélése, pontosabban az csak annyira, amennyire az Gáza földig rombolását igazolhatja. És így több szerepet is kaphat, senki nem szeretné, ha éppen Hollywoodban sütnék rá az antiszemita bélyeget, mert többet ott az életben nem kapna lehetőséget.
Ugyanis ez a Hollywood "hátat fordított neki", és "cserben hagyta" csak süket duma, olcsó propaganda, mert nem neki, hanem azoknak fordítanak ott hátat, akiket leantiszemitáznak, ő viszont továbbra is kapni fogja a szerepeket, akármivel is vádolja a tesókat!
Műholdfelvételek buktatták le Washingtont, az iráni rakétaarzenál túlélte a bombázásokat
Donald Trump többször utalt arra, hogy az Egyesült Államok megsemmisítette Irán rakétaarzenálját, azonban a CNN által megvizsgált műholdfelvételek azt mutatják, hogy Teherán buldózerekkel és teherautókkal rövid idő alatt újranyitotta őket. Ugyanis az amerikai elnök elmulasztotta megemlíteni, hogy a bombázásokkal nem közvetlenül a rakétabázisokat támadták, hanem mindössze a bejáratukat zárták le, hogy az iráni vezetés ne férjen hozzájuk.
Ezt korábban sok szakértő megmondta, nem kellett hozzá műhold, csak az nem jött át a médián, mert fontosabb volt Trump hazugságait szajkózni, és a propagandáját terjeszteni. Egy ilyen bunkernek egyébként se egy bejárata van, hanem több, valamelyiket biztos kikaparják előbb utóbb. Csak mert a jenkik hagyományos töltettel képtelenek lejutni olyan mélyre, ezért csak a bejáratokat zárják le, de ne keseredjenek el, mert fog az menni, csak kérjenek kölcsön néhány Oresnyikot az oroszoktól.
Ezt korábban sok szakértő megmondta, nem kellett hozzá műhold, csak az nem jött át a médián, mert fontosabb volt Trump hazugságait szajkózni, és a propagandáját terjeszteni. Egy ilyen bunkernek egyébként se egy bejárata van, hanem több, valamelyiket biztos kikaparják előbb utóbb. Csak mert a jenkik hagyományos töltettel képtelenek lejutni olyan mélyre, kérjenek kölcsön néhány Oresnyikot az oroszoktól.
Donald Trump többször elmondta, Washington célja az, hogy teljesen megsemmisítse Irán rakétaarzenálját. Az áprilisi tűzszünet után Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter közölte, hogy a perzsa állam rakétakészlete megsemmisült, valamint hogy az országnak nincs védelmi ipara.
Ezt az állítást azonban a szakértők kétségbe vonták, becslésük szerint Irán jelenleg is mintegy ezer rakétát tárol föld alatti létesítményeiben, amelyek sértetlenek maradtak a légicsapásoktól. Ez a mennyiség a háború előtti készletek mintegy 70 százalékát teszi ki. Az amerikai hírszerzés szerint a föld alatti rakétabázisok 90 százaléka részben biztosan üzemel, és Irán megőrizte indítójárműveinek csaknem háromnegyedét.
És az uránt is megőrizte. Pedig tavaly júniusban Trump nagy dérrel-dúrral odacsapott egy stratégiai bombázóval, direkt ezért küldték az USA-ból oda, majd közölte, hogy a tizenkét napos háborúnak vége, mert megsemmisült Irán urán készlete. Aztán mégse.
A zsidók több kàrt okoztak az iràni terrorezsimnek mint az USA. De ugye trump a bèke Nobel dijra pályázik, ezèrt összevissza beszél. Az tény, hogy sokkal többet tett a közel keleti rendezésért mint amit a szenilis biden és szenilis pàrtja tett, de sajnos nagyobb a duma, mint a valós tények.
Ezt korábban sok szakértő megmondta, nem kellett hozzá műhold, csak az nem jött át a médián, mert fontosabb volt Trump hazugságait szajkózni, és a propagandáját terjeszteni. Egy ilyen bunkernek egyébként se egy bejárata van, hanem több, valamelyiket biztos kikaparják előbb utóbb. Csak mert a jenkik hagyományos töltettel képtelenek lejutni olyan mélyre, kérjenek kölcsön néhány Oresnyikot az oroszoktól.
na és miért? mert egy kibaszott őrült vezet titeket
https://444.hu/2026/06/03/trump-megerositette-hogy-telefonbeszelgetesuk-soran-kibaszott-orultnek-nevezte-netanjahut