Afganisztánban zajlik jelenleg a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válsága – számol be a német szövetségi fejlesztési minisztérium. A tálibok 2021-es hatalomátvételük óta visszavetették az országot a középkorba. Dúl az iszlamista terror, 14 millió ember éhezik.
Afganisztán lakosságának 64 százaléka – azaz közel kétharmada – szegénységben él. Az ország 43,8 millió lakosából 14 millió ember éhezik. Több millió gyermeket súlyos alultápláltság és életveszélyes betegségek fenyegetnek – számol be a jelentésről a Bild.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) új jelentése emellett rámutat arra is, hogy mennyire súlyosan romlott a lányok és a nők helyzete az iszlamisták uralta országban.
A nők és a lányok a tálib rezsim legnagyobb vesztesei: attól kell tartaniuk, hogy vagy eladják, vagy kényszerházasságba kényszerítik őket. Középiskolába sem járhatnak.
Egy apa majdnem eladta a gyermekét Afganisztánban
Afganisztánban az emberek olyan betegségekben halnak meg, amelyek Európában könnyen kezelhetők. Gyerekeket adnak el, vagy mindössze tízévesen „házasítanak”.
A BBC-t ezen a héten hevesen bírálták, amiért beszámolt egy kétségbeesett afgán apáról. Az apa könnyek között mesélte el, hogy két választása van: vagy végignézi, ahogy gyermekei éhen halnak, vagy eladja egyik gyermekét, hogy a kapott pénzből eltartsa a család többi tagját.
Az X-en dühös felhasználók kommenteltek, hogy inkább meghalnának, mintsem eladnák a gyermeküket.
És valóban, a BBC-riport szerint az apa már maga is gondolkodott öngyilkosságon, hogy kiszabaduljon a tarthatatlan helyzetből. A riport szerint az ő története „semmiképpen sem egyedülálló” Afganisztánban. Sok ember számára a víz és a kenyér gyakran az egyetlen táplálék.
A nőknek és a lányoknak esélyük sincs az egyenjogúságra vagy az oktatásra, ráadásul szisztematikusan kiszorítják őket a közéletből. A tálibok betiltották számukra a középiskolai és egyetemi tanulmányokat – emlékeztet a Bild.
Politikai, gazdasági és humanitárius tragédia
Az új UNICEF-jelentésből kiderül, hogy mindez nemcsak a nők számára személyesen milyen pusztító hatással jár, hanem az is, hogy milyen következményei vannak az ország infrastruktúrájára nézve.
Ha a korlátozások továbbra is fennmaradnak, 2030-ig Afganisztán több mint 25 000 női tanár és egészségügyi szakember elvesztésével szembesülhet – ez az e területeken dolgozók egynegyede.
A tálib kormány 2021 óta olyan törvényeket hozott, amelyek gyakorlatilag eltörlik a törvény előtti egyenlőséget, és a szigorú iszlám jog (saria) alapján drákói szigorúságú büntetéseket (például a megkorbácsolást) legalizálnak.
Afganisztánban lényegében nincs sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság, a független újságírók és aktivisták állandó fenyegetésnek, önkényes letartóztatásoknak és kínzásnak vannak kitéve.
A vallási és etnikai kisebbségek tagjai, például a síiták (hazárák), szisztematikus diszkriminációt szenvednek el, és gyakran támadások célpontjává válnak.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2021 előtt az afgán állam működésének nagy részét nemzetközi forrásokból finanszírozták. Az egyik fő támogató az Egyesült Államok volt. A tálibok hatalomátvétele után azonban számos kifizetést felfüggesztettek, hogy ne finanszírozzák a terrorista rezsimet. A korrupció, az évtizedek óta tartó háború, az áradások és az aszályok tovább rontották a gazdasági és humanitárius helyzetet – írja a német lap.
A válságnak még messze nincs vége: a világban Ukrajnában és a Közel-Keleten dúló folyamatos konfliktusok miatt Afganisztán egyre inkább háttérbe szorul, és az embereket kiszolgáltatják a tálibok terrorista rezsimének – írja a német lap.
Fotó: Wakil KOHSAR / AFP
- 08:10
2026. február 27. - 16:00
2023. augusztus 15. - 18:00
2025. január 6.
