Izrael is támogatja az iráni tűzszünetet. Mutatjuk a részleteket.
Donald Trump amerikai elnök kedden este bejelentette, hogy „kétoldalú tűzszünetben” állapodott meg Iránnal, miután telefonon egyeztetett Pakisztán miniszterelnökével és vezérkari főnökével, akik – elmondása szerint – arra kérték, hogy halassza el az Irán ellen tervezett újabb katonai csapásokat.
Kéthetes tűzszünetben állapodtak meg a felek
„Ha az iráni rezsim beleegyezik a Hormuzi-szoros teljes, azonnali és biztonságos megnyitásába, akkor beleegyezem abba, hogy két hétre felfüggesszük Irán bombázását és a támadásokat” – mondta Trump. „Ez egy kétoldalú tűzszünet lesz.” Az amerikai elnök szerint a döntés oka az, hogy az Egyesült Államok már elérte, sőt túl is teljesítette katonai céljait.
„Azért tesszük ezt, mert már teljesítettük, sőt meghaladtuk az összes katonai célkitűzésünket, és nagyon közel vagyunk egy végleges megállapodáshoz Iránnal a hosszú távú békéről, valamint a közel-keleti békéről.”
Trump azt is közölte, hogy Washington tízpontos javaslatot kapott Irántól, amely szerinte tárgyalási alapként használható.
„Tízpontos javaslatot kaptunk Irántól, és úgy gondoljuk, hogy ez működőképes alapot jelent a tárgyalásokhoz” – mondta. „A korábbi vitás kérdések szinte mindegyikében már megállapodás született az Egyesült Államok és Irán között, de a kéthetes időszak lehetővé teszi a megállapodás véglegesítését és lezárását.”
A megállapodás azt követően született meg, hogy Trump korábban kedden figyelmeztetett: ha Irán nem teljesíti az amerikai idő szerint este 8 órára kitűzött határidőt a Hormuzi-szoros megnyitására, akkor „ma éjjel egy egész civilizáció pusztulhat el, amely soha többé nem tér vissza”.
Irán feltételekhez köti a tűzszünetet
Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának nevében kiadott közleményében azt írta:
„Ha az Irán elleni támadások megszűnnek, hatalmas fegyveres erőink is befejezik védelmi műveleteiket.”
A közlemény szerint a következő két hétben a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladás is lehetséges lesz, az iráni fegyveres erőkkel történő egyeztetés és a műszaki korlátok figyelembevételével.
Netanjahu támogatja a tűzszünetet
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerda hajnalban közleményben fejezte ki támogatását a megállapodás iránt.
„Izrael támogatja Trump elnök döntését, hogy két hétre felfüggessze az Irán elleni csapásokat, feltéve hogy Irán azonnal megnyitja a szorost, és leállít minden támadást az Egyesült Államok, Izrael és a térség országai ellen” – mondta Netanjahu.
Hozzátette: „Izrael támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit is annak biztosítására, hogy Irán többé ne jelentsen nukleáris, rakéta- vagy terrorfenyegetést Amerikára, Izraelre, Irán arab szomszédaira és a világra. Az Egyesült Államok közölte Izraellel, hogy elkötelezett ezen célok elérése mellett a közelgő tárgyalások során.”
Az izraeli kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tűzszünet nem vonatkozik Libanonra.
Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök – aki a közvetítésben szerepet vállalt – azonban ellentmondott az izraeli álláspontnak, és azt állította, hogy a megállapodás Libanonra is kiterjed.
„A legnagyobb alázattal jelentem be, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok, valamint szövetségeseik azonnali tűzszünetben állapodtak meg minden fronton, beleértve Libanont és más térségeket is” – írta az X közösségi oldalon. „Melegen üdvözlöm ezt a bölcs lépést, és mély hálámat fejezem ki mindkét ország vezetésének.
Meghívom delegációikat Iszlámábádba 2026. április 10-én, pénteken, hogy folytassák a tárgyalásokat egy végleges megállapodás érdekében.”
„Mindkét fél figyelemre méltó bölcsességről és megértésről tett tanúbizonyságot, és konstruktívan járult hozzá a béke és a stabilitás előmozdításához. Őszintén reméljük, hogy az úgynevezett iszlámábádi tárgyalások tartós békéhez vezetnek, és a következő napokban további jó hírekkel szolgálhatunk.”
Közös amerikai-izraeli háború Irán ellen
Mint ismert, Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított közös támadást az Iráni Iszlám Köztársaság ellen, amelynek során likvidálták Ali Hámenei ajatollahot, az ország legfelsőbb vezetőjét és az iráni vezetés egy jelentős részét. Azóta az amerikai és izraeli erők több ezer célpontot támadtak Irán-szerte, különös tekintettel a rezsim nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjára, hadiiparára és kritikus infrastruktúrájára.
Az izraeli hadsereg emellett több mint 3500 terrorcélpontot támadott Libanonban, és több mint ezer Hezbollah-harcost ölt meg, miután az Irán által támogatott szervezet március 2-án belépett a háborúba Teherán oldalán.





