A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy súlyos károkat szenvedett az iráni Khondab mellett, Arak közelében található nehézvíz-előállító üzem, amelyet Teherán közlése szerint március 27-én ért támadás.
A szervezet közölte azt is, hogy az iráni létesítmény „jelenlegi állapotában már nem működőképes”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyszínen nem tároltak bejelentett nukleáris anyagokat.
Ismét lebombázzák Irán nehézvíz-üzemét
Az araki nukleáris komplexumot az izraeli hadsereg korábban, a júniusban végrehajtott „Felkelő Oroszlán” hadművelet során is támadta. Az IDF szerint azonban újabb csapást mértek rá, miután a katonai hírszerzés jelezte, hogy az irániak megkezdték a korábbi károk kijavítását.
Az izraeli légierő több mint 50 harci repülőgéppel hajtott végre három hullámból álló támadássorozatot Irán különböző célpontjai ellen március 27-én, amelynek egyik célpontja a khondabi üzem volt.
Az IDF szóvivői szerint a létesítményt eredetileg olyan technológiai képességekkel látták el, amelyek lehetővé tehették fegyverminőségű plutónium előállítását. A közlemény szerint az ilyen anyagok neutronforrásként is felhasználhatók nukleáris fegyverek fejlesztésében. Az izraeli hadsereg azt is állította, hogy az üzem jelentős gazdasági bevételi forrást jelentett az iráni atomenergia-szervezet számára, működése évente több tízmillió dollárt hozott a rezsimnek.
Mi a szerepe a nehézvíznek a nukleáris programokban?
A nehézvíz (D₂O) olyan víz, amelyben a hidrogénatomok helyett a hidrogén nehezebb izotópja, a deutérium található. Nukleáris reaktorokban elsősorban moderátorként használják: lelassítja a neutronokat, ami lehetővé teszi, hogy a láncreakció hatékonyabban menjen végbe. A nehézvizes reaktorok egyik sajátossága, hogy természetes uránnal is működtethetők, vagyis nem feltétlenül igényelnek dúsított üzemanyagot.
Ez a tulajdonság azért fontos egyes atomprogramokban, mert a nehézvizes reaktorok plutónium-239-et termelhetnek, amely az egyik legfontosabb hasadóanyag a nukleáris fegyverekben. Ha az ilyen reaktorokban keletkező plutóniumot újrafeldolgozással kivonják a kiégett fűtőelemekből, az potenciálisan fegyverminőségű plutónium előállítására is alkalmas lehet, ezért a nehézvizes létesítmények gyakran kiemelt figyelmet kapnak a nukleáris fegyverkezés ellenőrzésével foglalkozó nemzetközi szervezetek részéről.






