A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy súlyos károkat szenvedett az iráni Khondab mellett, Arak közelében található nehézvíz-előállító üzem, amelyet Teherán közlése szerint március 27-én ért támadás.
A szervezet közölte azt is, hogy az iráni létesítmény „jelenlegi állapotában már nem működőképes”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyszínen nem tároltak bejelentett nukleáris anyagokat.
Ismét lebombázzák Irán nehézvíz-üzemét
Az araki nukleáris komplexumot az izraeli hadsereg korábban, a júniusban végrehajtott „Felkelő Oroszlán” hadművelet során is támadta. Az IDF szerint azonban újabb csapást mértek rá, miután a katonai hírszerzés jelezte, hogy az irániak megkezdték a korábbi károk kijavítását.
Az izraeli légierő több mint 50 harci repülőgéppel hajtott végre három hullámból álló támadássorozatot Irán különböző célpontjai ellen március 27-én, amelynek egyik célpontja a khondabi üzem volt.
Az IDF szóvivői szerint a létesítményt eredetileg olyan technológiai képességekkel látták el, amelyek lehetővé tehették fegyverminőségű plutónium előállítását. A közlemény szerint az ilyen anyagok neutronforrásként is felhasználhatók nukleáris fegyverek fejlesztésében. Az izraeli hadsereg azt is állította, hogy az üzem jelentős gazdasági bevételi forrást jelentett az iráni atomenergia-szervezet számára, működése évente több tízmillió dollárt hozott a rezsimnek.
Mi a szerepe a nehézvíznek a nukleáris programokban?
A nehézvíz (D₂O) olyan víz, amelyben a hidrogénatomok helyett a hidrogén nehezebb izotópja, a deutérium található. Nukleáris reaktorokban elsősorban moderátorként használják: lelassítja a neutronokat, ami lehetővé teszi, hogy a láncreakció hatékonyabban menjen végbe. A nehézvizes reaktorok egyik sajátossága, hogy természetes uránnal is működtethetők, vagyis nem feltétlenül igényelnek dúsított üzemanyagot.
Ez a tulajdonság azért fontos egyes atomprogramokban, mert a nehézvizes reaktorok plutónium-239-et termelhetnek, amely az egyik legfontosabb hasadóanyag a nukleáris fegyverekben. Ha az ilyen reaktorokban keletkező plutóniumot újrafeldolgozással kivonják a kiégett fűtőelemekből, az potenciálisan fegyverminőségű plutónium előállítására is alkalmas lehet, ezért a nehézvizes létesítmények gyakran kiemelt figyelmet kapnak a nukleáris fegyverkezés ellenőrzésével foglalkozó nemzetközi szervezetek részéről.
Honnan tudja a NAÜ, hogy a létesítmény milyen sérüléseket szenvedett? Saját műholdjai vannak, vagy telenyomta kémmel a dúsítóüzemet? Miért kell a szájába adni olyat, amiről fingja se lehet, azért, hogy el lehessen adni vele azokat a féjkekket, amit nem hinnének el Izraelnek?
De egyébként is csúsztattak, mert nem bombáztak, hanem rakétáztak, vadászgépek bombázni nem szoktak, mert úgy nem elég hatékonyak, meg a bombák kevésbé is irányíthatóak. Csak nem messziről lőtték ki a rakétáikat, nehogy a többszörösen megsemmisített iráni légvédelem hatósugarába kerüljenek? Merthogy bombával az objektum fölé kell repülniük, vagy legalábbis meg kell közelíteniük, arra viszont ott vannak a B-2-esek. Már egy hete a környéken gyülekeznek mint a mérges darazsak, csak félnek, hogy leverik a fészküket az irániak, ezért távolabb húzódtak, meg chemotoxal lesprézik őket, amikor repülnek.
Ugyanakkor én az atomhoz olyan hülye vagyok mint a segg, de azzal valami nagyon nem stimmel, hogy a nehézvíz "Nukleáris reaktorokban elsősorban moderátorként használják: Lelassítja a neutronokat, ami lehetővé teszi, hogy a láncreakció hatékonyabban menjen végbe."
Ugyanis a láncreakció attól láncreakció, hogy megy mint a karikacsapás, minél gyorsabban annál jobb, viszont ha lelassítják, attól miért lesz hatékonyabb? Amúgy nem a neutronokat lassítják le, hanem azok szaporodását, ahogy az atommagból kibombázzák egymást, amit ha túlzásba visznek abból lesz a láncreakció és felrobban a maskurancia. Ezért a moderálásra kadmiumrudakat használnak a reaktorokban, nem pedig nehézvizet, ki be húzkodják, ahogy nő a hőmérséklet, és a neutronok szaporodása eléri a kritikus szintet. De nem akarok okoskodni, merthogy már a náciknak is megsemmisítették a nehézvízkészletét a második világháborúban Norvégiában, azonban nem hiszem, hogy moderálták volna magukat Berlinben, ha nem sikerül teljesen.
Nos sem a fegyverhez sem az atomhoz nem ertesz ,csupan marhasagot irogatsz, tehat meglepetes az f 15/16 os tamado gepek valoban bombaznak! az elso 1-2 napon amikor meg valamelyest fenyegetes volt az irani legvedelem valoban raketaztak,de azota bizony leginkabb gps iranyitasu sima bombakat hasznalnak….hogy miert? mert sokkal olcsobb, rengeteg van keszletben, es nagyobb pusztitast okoz..tehat a buta mk-82,mk-83-mk 84 sima legibombabol, aminek az ara kb 5000$egy gps iranyito szet segitsegevel ami kb 10.000$ iranyitott fegyver lesz/gbu 82,83,84~ 20 km hatosugaral es~10m eres pontossagal .ezzel szemben egy legi inditasu raketa boven 100.000 $ felet van…a temahoz kapcsolodo atomreaktor mukodeset itt megtalalod: https://hu.wikipedia.org/wiki/Atomreaktor
" vadászgépek bombázni nem szoktak"
A GBU-28 (kb. 2300 kg) – történetesen az F-15I- ök szokták dobálni:)
"meg a bombák kevésbé is irányíthatóak." keress rá a Jdam -szóra.
" Merthogy bombával az objektum fölé kell repülniük," (azt utoljára Vietnamban használták)
Az IAF rengeteg olyan precíziós bombát használ (pl. SPICE család, JDAM-ER), amelyek szárnyakkal és irányítórendszerrel vannak felszerelve. Ezeket akár 60-100 kilométeres távolságból is elindíthatják. A bomba "odavitorlázik" a célpontra, miközben a repülő már régen visszafordult.
Még a régebbi típusú okosbombák (pl. sima Paveway) esetében is "hajítják" a bombát: a gép emelkedő pályán, kilométerekkel a cél előtt oldja ki a terhet, ami egy ív mentén zuhan rá a célra.
"arra viszont ott vannak a B-2-esek. Már egy hete a környéken gyülekeznek mint a mérges darazsak, csak félnek, hogy leverik a fészküket az irániak, ezért távolabb húzódtak,"
A B2 esek nem állomásoznak a Közel -keleten (Usa/Diego Gracia- nagyon drágák, és speciális tárolást igényel a radarelnyelő bevonatuk) Csapásméréshez odamennek, majd visszarepülnek.
—
"Moderator (nehézvíz stb.): Lassítja a neutronokat → hatékonyabbá teszi a láncreakciót (több hasadás egy neutronra).
Kontrollrúd (kadmium stb.): Elnyeli a fölösleges neutronokat → szabályozza a reakció sebességét, megakadályozza a túlhevülést vagy runaway-t.
Nem igaz, hogy „minél gyorsabban, annál jobb” – gyors neutronoknál a hasadás valószínűsége alacsony, ezért kell lassítani őket.
Nem igaz, hogy a moderátor a neutronok „szaporodását” lassítja – pont ellenkezőleg, segít fenntartani.
A thermal neutronok sokkal „jobban ragadnak” az U-235 magon, mint a gyorsak."
szerintem direkt csinalja,amugy meg segghulye…..
Nem probléma.
A tevéik még megvannak.
Sőt, a kecskéik is.
De mind a kettő más célra.
https://uploads.disquscdn.com/images/efaa86672b85a0c4b21676b3c2b82d03e1cbaddfd3419c122c1eae8bbb3ef5f0.jpg https://uploads.disquscdn.com/images/e34b8c420edac80b42a14e474d21bb944112921c46359d6e63f7e7e1639a9c73.jpg