Úgy tűnik, hogy célt ért Donald Trump ultimátuma, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost a hajóforgalom előtt. Van azonban egy aggasztó csavar is a sztoriban.
Irán tájékoztatta a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tagjait arról, hogy engedélyezni fogja az úgynevezett „nem ellenséges” hajók áthaladását a Hormuzi-szoroson – számolt be róla kedden a Financial Times.
Irán a Hormuzi-szoros „megnyitásáról” levelezik
A Hormuzi-szoros helyzetét tartósan megváltoztatni kívánó lépésként Irán hivatalosan értesítette a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) az új, korlátozó tranzitpolitikájáról. A levél szerint Teherán ezentúl csak a „nem ellenséges” hajóknak engedélyezi a kritikus fontosságú vízi út használatát, feltéve, hogy azok közvetlenül egyeztetnek az iráni hatóságokkal. Ez a nyilatkozat gyakorlatilag hivatalossá teszi az Egyesült Államokhoz, Izraelhez vagy a jelenlegi háborúban részt vevő bármely más nemzethez kapcsolódó hajók elleni blokádot, ugyanakkor látszólag engedélyezi a többi országnak az áthaladást.
Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök ultimátumot adott Iránnak szombat este, amelyben felszólította Teheránt, hogy feltétel nélkül nyissa meg a Hormuzi-szorost 48 órán belül. Ezt a határidőt később meghosszabbította 5 napra, ami csütörtökön jár le.
Mint ismert, Irán rakéta-, drón- és aknatámadásokkal kapcsolatos fenyegetései gyakorlatilag megbénították a szoroson áthaladó hajóforgalmat. A Hormuzi-szoroson normál körülmények között a világ olaj- és földgázszállításának mintegy 20 százaléka halad át. Az Iszlám Köztársaság február vége óta – amikor az Egyesült Államok és Izrael megkezdte katonai műveleteit – csak néhány hajónak engedélyezte az áthaladást, miközben több ezer hajó továbbra sem meri megkockáztatni a szoroson való átkelést az esetleges támadások és az extrém magas tengeri biztosítási díjak miatt.
Egyelőre nem világos, hogy Irán ajánlata hány hajóra terjedhet ki, mivel az olajszállító tankerhajók tulajdonosi és üzemeltetési struktúrája gyakran rendkívül összetett.
Sok esetben több ország – köztük az Egyesült Államok vagy Izrael – vállalatai is részt vesznek bennük, illetve olyan államok cégei, amelyeket Teherán a konfliktus kezdete óta „agresszornak” nevezett. Korábbi regionális konfliktusok során például a jemeni, Irán által támogatott húszi erők a Vörös-tengeren végrehajtott támadásaikat olyan hajók ellen irányították, amelyeket „izraelinek” minősítettek, jóllehet azoknak gyakran alig volt tényleges kapcsolatuk Izraellel.
Célt ért Trump ultimátuma?
A február 28-án kitört háború óta a szoros hajóforgalma gyakorlatilag megbénult: jelenleg mintegy 3200 hajó rekedt a Perzsa-öbölben. A legénységek nem vállalják a kockázatot, hogy áthaladjanak a mindössze 21 mérföld (kb. 34 kilométer) széles tengeri folyosón, ahol eddig legalább 22 hajót ért iráni támadás.
Elemzők szerint Teherán a blokádot egyfajta jelentős bevételi forrásként is használhatja. Egyes jelentések szerint néhány hajózási társaság akár 2 millió dollárnyi „védelmi díjat” is fizetett azért, hogy hajóikat ne érje támadás. Azzal, hogy Irán a hajókat azonosításra és egyeztetésre kötelezi saját felségvizein keresztül,
olyan ellenőrzési szintet próbál érvényesíteni a szoros felett, amelynek kialakulását a nagyhatalmak évtizedeken át igyekeztek megakadályozni.
A fejlemény új megvilágításba helyezheti Donald Trump amerikai elnök friss kijelentését, miszerint Irán egy „óriási értékű ajándékot” adott az Egyesült Államoknak. Trump szerint ez az olaj- és gázszállításokhoz kapcsolódott, nem pedig nukleáris engedményekhez.
„Ez megmutatta számomra, hogy a megfelelő emberekkel tárgyalunk. Mostantól ellenőrzésünk alatt lesz minden, amit csak akarunk a Hormuzi-szorosban”
– fogalmazott.
Az iráni külügyminisztérium levele ugyanakkor arra utal, hogy ez az „ajándék” valójában egy tudatos stratégia része lehet, amelynek célja annak meghatározása, hogy mely országok vehetnek részt a globális kereskedelemben ezen a kulcsfontosságú útvonalon. Miközben az IMO rendkívüli egyeztetéseket tart egy esetleges „humanitárius folyosó” létrehozásáról a térségben rekedt hajók számára, Irán láthatóan eltökélt abban, hogy a szoros feletti ellenőrzést a Nyugattal szembeni egyik legfontosabb stratégiai eszközeként használja.
- 13:00
2026. március 22. - 16:00
2022. december 30. - 09:00
2026. március 18.
