Mintegy két tucat – többségében európai – ország közölte szombaton egy közös nyilatkozatban, hogy készen áll „megfelelő erőfeszítésekhez hozzájárulni” a Hormuzi-szoros biztonságos hajóforgalmának biztosítása érdekében.
„A lehető leghatározottabban elítéljük Irán közelmúltbeli támadásait fegyvertelen kereskedelmi hajók ellen a Perzsa-öbölben, valamint a civil infrastruktúra – köztük olaj- és gázlétesítmények – elleni csapásokat, továbbá a Hormuzi-szoros iráni erők általi de facto lezárását” – áll a 22 ország közös közleményében.
A nyilatkozat üdvözölte azoknak az államoknak az elköteleződését is, amelyek már előkészítő lépéseket tettek a szoros biztosítására, és egyúttal „azonnali, átfogó moratóriumot” sürgetett minden, civil infrastruktúra elleni támadásra.
Az Egyesült Államokkal együttműködni kész országok között szerepel Ausztrália, Bahrein, Kanada, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Románia, Szlovénia, Dél-Korea, Svédország, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság.
Kulcsfontosságú tengeri útvonal
A Hormuzi-szoroson halad át a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20%-a, így a térségben zajló támadások komoly hatással vannak a globális energiapiacokra. Az iráni és öböl menti olaj- és gázinfrastruktúra elleni csapások már most is emelkedő energiaárakat eredményeztek világszerte.
A Kpler elemzőcég adatai szerint a hajóforgalom a békeidőszaki szinthez képest 95%-kal csökkent.
Washington ideiglenesen enyhít a szankciókon
Eközben az amerikai kormányzat bejelentette, hogy ideiglenesen engedélyezi a tengeren rekedt iráni kőolaj értékesítését.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a szankcionált iráni olajat jelenleg főként Kína vásárolja fel olcsón. Az ideiglenes intézkedés célja, hogy mintegy 140 millió hordó olajat juttassanak gyorsan a világpiacra, enyhítve a kínálati sokkot.
A döntés azonban szigorúan korlátozott: csak a már úton lévő szállítmányokra vonatkozik, és nem engedélyezi új vásárlások vagy kitermelés megkezdését.
Az engedély április 19-ig marad érvényben.
Bessent hangsúlyozta, hogy Irán továbbra is nehezen fér majd hozzá az ebből származó bevételekhez, és az Egyesült Államok fenntartja a „maximális nyomásgyakorlást” Teheránnal szemben.
Hajók ezrei rekedtek a térségben
A New York Times szerint Irán bizonyos „baráti” országok – például Kína, India, Pakisztán, Malajzia és Irak – hajóinak szabad áthaladást biztosít a szoroson.
Ugyanakkor iráni törvényhozók fontolgatják, hogy díjat vetnek ki minden áthaladó hajóra.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet adatai szerint jelenleg körülbelül 2000 hajó és 20 000 tengerész rekedt a térségben. A háború február végi kezdete óta a napi áthaladó hajók száma drámai módon visszaesett: a korábbi napi 130-ról mindössze 3–4-re.
Válasz a tegnapi iráni nukleárislétesítmény támadásra
Arad és Dimona városát is találat érte, amelyek fő célpontja valószínűleg a Dimonától 13 kilométerre lévő nukleáris létesítmény lehetett. A két városból 170 sérültet szállítottak a közeli Berseba kórházába. A támadások egész épületeket tettek lakhatatlanná, több család elveszítette az otthonát, és voltak olyan családok, amelyeknek minden tagját kórházba szállították.
Míg izrael déli részét Irán, északi részét a libanoni Hezbollah támadja, ott egy rakétatámadás után két autó kiégett, egy ember pedig életét vesztette.
Civileket táamdtak az irániak.
Csak a szokászos
Szégyenletes és teljesen felesleges dolog volt az EU és más országok részéről megtagadni a hozzájárulást a Hormuz szoros szabaddá tételéhez! A közös érdek igazságos védelme annyira nyilvánvaló követelmény, hogy még a legbunkóbb EU-főtisztviselő is tisztában kellett legyen azzal, hogy végül csatlakozniuk kell, Trump ide, vagy oda. Ég a pofám az EU miatt és nevében!
Az aztán megint egy jó vicc a tréfás kedvű iráni fiuk részéről, hogy áthaladási díjat szednének a szoroson áthaladó hajók után. Mégis, milyen alapon? Ez nemzetközi víz, nem rendelkeznek felette. Színtiszta útonállás. Aztán hogyan képzelik beszedni a díjat? Ha nem fizetnek, megtámadják a hajókat? Nem lenne annak jó vége, ajatollah-fiúk!
Felgyújtottak egy izraeli fegyvergyárat Csehországban
Cseh tulajdonú gyár ami együttműködik az izreli Elbittel.
Gyakorlatilag nulla védelem volt
Dühös lakos támadt az izraeli miniszterre az aradi rakétacsapás után
Az Izrael déli részén fekvő Arad városának egyik lakója élesen bírálta Itamar Ben-Gvirt, Izrael nemzetbiztonsági miniszterét, miután a települést iráni rakétatámadás érte – írja a Sztrana.
Az esetről készült videót helyi médiumok is közzétették. A felvételen a feldühödött nő azt kiabálja: „Mindezért te vagy a felelős… Takarodj a városunkból, nincs itt helyed.”
A támadás miatt vizsgálat indult, mivel az izraeli légvédelmi rendszer nem tudta elfogni a várost eltaláló iráni rakétákat. Az izraeli egészségügyi minisztérium adatai szerint egyetlen nap alatt 303 ember sérült meg a rakétatámadások következtében. Közülük 116-an Arad városában, további 64-en pedig Dimonában, ahol Izrael nukleáris központja található, és amely szintén célpontja volt az iráni csapásoknak.
https://twitter.com/i/status/2035630197874057372
https://youtu.be/SX8kzXjS-6k
Lakásokat lőttek meg.
Vajon minek köszönhető most ez a hirtelen változás?
Nem, nem hiszek a csodákban…… tehát valaminek történnie kellett. Csak mert amikor Trump a NATO „szövetségeseihez” fordult és arra kérte őket, hogy segítsenek megtisztítani és járőrözni a Hormuzi-szorost, akkor azok arra való hivatkozással, hogy "ez nem az ő háborújuk", pofátlanul visszautasították és nemet mondtak.
Nem mellékesen, ugyanezek az országok voltak azok, amelyek – miután a U.S. nagylelküen $188 billiont költött arra az Ukrajna háborúra amely Europa háborúja, nem pedig Amerikájé – mélységesen fel voltak háborodva azon, hogy Trump azt merte mondani, hogy „enough is enough”.
Feltételezem, hogy Trump rámutatott arra, hogy az európai és ázsiai országok energiájuk jelentős részét a Hormuzi-szoroson keresztül kapják, míg a US csak minimálisat, tekintve, hogy az ország nettó kőolaj exportőr, tehát be kell, hogy szálljanak a buliba, mivel az Egyesült Államok nem fog ismételten balekként viselkedni az élősködők kedvéért.
Úgy gondolom ezek az országok, egy-két kivétellel, megvárták míg eldől ki fog győzni aztán elkezdtek a gypzteshez dörgölődzni.
Rájöttek, hogy már nem Biden az elnök.
https://www.youtube.com/watch?v=yI1Lzi1ufOQ