Irán történelmi fordulóponthoz érkezhet. Az amerikai és izraeli csapások megrázták a rezsim katonai struktúráit, Ali Hámenei halála pedig olyan hatalmi vákuumot teremtett, amelynek következményei beláthatatlanok. De vajon valóban közel a rendszerváltás, vagy éppen ellenkezőleg: egy még keményebb, katonai jellegű hatalom épülhet ki?
Az 50 perc legújabb adásában Szalai Kálmán vendége dr. Sárközy Miklós iranista, aki az iráni társadalom belső folyamatait elemzi. A beszélgetésből kiderül, hogyan reagál az iráni utca a bombázásokra, milyen esélyei vannak Hámenei utódjának, és milyen szerepet játszhat a forradalmi gárda a hatalom átrendeződésében. Szó esik Reza Pahlavi visszatérésének esélyeiről, a közel-keleti geopolitikai játszmákról, valamint egy kevésbé ismert, de sorsdöntő tényezőről is: az iráni vízválságról. A kép egyszerre drámai és bizonytalan. Egy modernizálódó, világi irányba mozduló társadalom áll szemben egy vallási államrenddel, miközben a nukleáris és ballisztikus fenyegetés felszámolása a térség egyik legfontosabb geopolitikai céljává válik.
Irán a célkeresztben, megelőző csapások és a rezsim gerince
A beszélgetés elején Szalai Kálmán az amerikai és izraeli katonai csapások következményeiről kérdezi vendégét. A támadások az iráni nukleáris infrastruktúrát és a rezsim politikai-katonai központjait célozták. Sárközy Miklós szerint az iráni társadalom reakciója korántsem egységes. A háború traumatikus élmény mindenki számára, hiszen a robbanások és a katonai támadások a mindennapok részévé váltak. Ugyanakkor sokan a rezsim gyengülését is látják a történtekben.
A teljes adás itt tekinthető meg:
A szakértő úgy fogalmaz: „A lakosság kétharmada elégedetlen a rendszerrel, de még mindig van egy jelentős támasza.” Ez azt jelenti, hogy a rendszer stabilitása megingott, de korántsem omlott össze.
A teheráni bazár hangulata: felszabadítók vagy agresszorok?
A műsor egyik központi kérdése az, miként látják az iráni emberek a külső katonai csapásokat. Sárközy Miklós szerint a válasz nagymértékben függ attól, hogy ki milyen politikai vagy világnézeti pozícióból szemléli az eseményeket. Vannak, akik a rendszer elleni csapásként értelmezik a támadásokat, mások viszont az ország elleni agresszióként. Az iráni patriotizmus hagyományosan rendkívül erős. A szakértő szerint könnyen kialakulhat az a helyzet, amikor a rezsimmel szemben kritikus emberek is összezárnak a külső fenyegetéssel szemben.
A beszélgetés egyik legfontosabb következtetése, hogy a jelenlegi helyzetben a Forradalmi Gárda szerepe jelentősen megnőhet.
Ha a konfliktus elhúzódik, könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a katonai struktúrák veszik át a hatalom jelentős részét. Sárközy Miklós szerint „egy militánsabb, katonásabb, katonai diktatúra felé hajló ország képe rajzolódik ki”. Ez azt jelenti, hogy a vallási elit mellett a katonai elit is kulcsszereplővé válhat.
A Trump-faktor: lehet még tárgyalni?
A beszélgetés során szóba kerül az amerikai politika szerepe is. A szakértő szerint az iráni stratégia egyik eleme lehet a konfliktus elhúzása. Ha a háború hosszabb ideig tart, az gazdasági és politikai nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra és szövetségeseire. Ez azonban rendkívül kockázatos stratégia, hiszen az eszkaláció könnyen kiszámíthatatlanná válhat.
A nyugati médiában gyakran felmerül a sah fia, Reza Pahlavi neve mint lehetséges politikai alternatíva. Sárközy Miklós azonban jóval óvatosabban látja a helyzetet. Véleménye szerint Iránon belül Pahlavi inkább szimbolikus figura, mint valódi politikai erő. Ha változás következik be, az inkább a rendszer belső köreiből indulhat el.
A beszélgetés egyik legmeglepőbb része az iráni ökológiai válságról szól. Irán súlyos vízhiánnyal küzd. Tavak száradnak ki, víztározók ürülnek ki, és egyre több régióban jelennek meg vízkorlátozások. A szakértő példaként az Urmia-tavat említi, amely korábban hatalmas vízfelület volt, mára azonban szinte teljesen kiszáradt.
Modernizálódó polgárok vs. a síita állam
Az iráni társadalomban egyre erősebb a modernizáció és a vallási államrend közötti feszültség. Sárközy Miklós szerint az iráni identitás három pillérből áll: a síita vallási hagyományból, a perzsa nemzeti identitásból és egy modernizálódó, világi társadalmi rétegből. Különösen a városi középosztály képviseli ezt az utóbbi irányt, amely kulturálisan rendkívül nyitott és erősen kapcsolódik a globális világhoz.
Az elmúlt évek tüntetései – a zöld mozgalomtól a Mahsza Amini-ügyig – azt mutatják, hogy az iráni társadalomban jelentős elégedetlenség halmozódott fel. A szakértő szerint azonban ezek a mozgalmak egyelőre nem hoztak létre olyan vezetést vagy szervezetet, amely képes lenne tartós politikai változást elérni.
A beszélgetés végén Izrael stratégiai céljai kerülnek szóba. Sárközy Miklós szerint Izrael számára négy fő kérdés a meghatározó: az iráni nukleáris program, a ballisztikus rakéták, a regionális proxy-hálózat és az Iránból érkező politikai fenyegetés. A katonai csapások egy része már érzékeny veszteségeket okozott az iráni hadigépezetnek, de a politikai következmények egyelőre kiszámíthatatlanok.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 08:30
2026. március 10. - 13:00
2023. február 20. - 19:00
2025. augusztus 5.
