Benkő Balázs szerint új korszak kezdődhet Izrael, Európa és Irán számára.
Az 50 perc extra kiadásában Szalai Kálmán és Benkő Balázs az Irán ellen intézett amerikai-izraeli megelőző csapás következményeit elemezték. A beszélgetés középpontjában az iráni rezsim stratégiai hibái, a nukleáris fenyegetés, valamint a közel-keleti erőviszonyok átrendeződése áll. A műsor érinti a Hezbollah és más iráni proxyszervezetek szerepét, az európai vezetők megosztott reakcióit, valamint azt a kérdést is, milyen biztonsági következményekkel számolhatnak az európai – különösen a magyar – zsidó közösségek.
Benkő szerint a támadás nem a semmiből érkezett: évtizedes fenyegetések, rakétatámadások és diplomáciai zsákutcák vezettek idáig. A beszélgetés végére kirajzolódik egy lehetséges forgatókönyv, amelyben a rezsim meggyengülése nemcsak geopolitikai fordulat, hanem identitásbeli megerősítés is lehet Izrael és a diaszpóra számára.
Miért most történt meg az Irán elleni csapás?
A műsor elején Szalai Kálmán arra kérdezett rá, mi indokolta az időzítést. Benkő szerint az elmúlt évek tárgyalásai nem hoztak valódi áttörést, miközben az urándúsítás és a rakétaprogram folytatódott. Úgy fogalmaz, hogy a tárgyalások mögött nem látszott őszinte kompromisszumkészség, inkább időnyerés zajlott.
Kiemeli, hogy az iráni rezsim stratégiai hibái is hozzájárultak a helyzet kiéleződéséhez. A katonai fellépés célja nem csupán a nukleáris kapacitás visszavetése, hanem a rezsim meggyengítése is. Ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Trump és Netanjahu egyaránt beszéltek rendszerváltási célokról.
A teljes adás itt tekinthető meg:
A következő kérdés az volt, reális-e a rezsim bukása. Benkő több forgatókönyvet vázol fel. Az egyik lehetőség belső átalakulás, amelyet a vezetés meggyengülése indíthat el. A másik egy elhúzódó katonai nyomásgyakorlás, amely hosszú távon rombolja le az iráni katonai potenciált.
A katonai vezetés célzott kiiktatásáról azt mondja: „gyakorlatilag levágták a sárkány fejét”. Szerinte ez megbéníthatja a döntéshozatali központokat, de a végkimenetel sok belső tényezőtől függ.
A proxihálózat és a Hezbollah
A beszélgetésben hangsúlyosan megjelenik az iráni proxihálózat kérdése. Benkő rámutat, hogy a Hezbollah támadásai jóval gyengébbek a korábbi potenciáljához képest, és Izrael képes volt több fronton is reagálni. Úgy látja, a libanoni állam számára most nyílhat lehetőség arra, hogy komolyabban vegye a Hezbollah lefegyverzésére vonatkozó kötelezettségét. A sárkányfej-metafora itt is visszatér:
ha a központ meggyengül, a végtagok is fokozatosan elveszíthetik mozgásterüket.
Szalai Kálmán az európai vezetők megszólalásaira tereli a szót. Benkő szerint a reakciók élesen különböztek. A brit kormány kezdeti óvatossága, a francia elnök távolságtartása és a német kancellár határozottabb kiállása eltérő politikai kényszereket tükröz.
A beszélgetés egyik központi eleme a politikai iszlám európai jelenléte. Benkő szerint Nyugat-Európában egyes baloldali irányzatok stratégiai szövetséget kötöttek olyan erőkkel, amelyek ideológiailag távol állnak a klasszikus baloldali hagyománytól. Ennek következménye az Izrael-ellenes retorika felerősödése és a nemzetközi jogra való hivatkozás politikai eszközzé válása. A nemzetközi jog kérdésében Benkő hangsúlyozza, hogy Irán évtizedeken át fenyegette Izraelt.
„Irán folyamatosan, tevőlegesen, szóban és tettben fegyverrel fenyegette Izraelt”
– mondja, hozzátéve, hogy több száz rakétát indítottak az ország ellen.
Szerinte a jelenlegi jogi keretek között is értelmezhető a megelőző ellencsapás lehetősége, ugyanakkor a proxi-háborúk korszakában a nemzetközi jog újragondolására lenne szükség.
Mit jelent ez az európai zsidó közösségeknek?
A beszélgetés végén Szalai Kálmán a diaszpóra biztonságáról kérdez. Benkő emlékeztet arra, hogy több európai országban iráni kötődésű akciókat hiúsítottak meg, ugyanakkor nem számít arra, hogy a rezsim gyengülése fokozná az európai terrorfenyegetést.
Személyes hangon teszi hozzá, hogy a zsidó közösségek számára fontos lehet az önbizalom visszaszerzése. Úgy fogalmaz, hogy a mostani fellépés emlékeztethet az 1967-es hatnapos háború utáni érzésre, amikor Izrael győzelme megerősítette a diaszpóra identitását.
A beszélgetés végére nem csupán katonai elemzés rajzolódik ki, hanem identitásbeli kérdés is: miként élheti meg a zsidó közösség azt, hogy Izrael határozottan lépett fel egy olyan rezsimmel szemben, amely nyíltan a megsemmisítését hirdette.
Az adás üzenete szerint a közel-keleti fejlemények túlmutatnak a hadszíntéren. A tét Európa biztonsága, a politikai iszlám európai jelenléte, valamint a zsidó közösségek önértelmezése egy olyan időszakban, amikor a globális erőviszonyok átrendeződnek.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Hát ja. Óriási USA veszteség radarok kiiktatva a rendszer maradt az urán is. Közben meg Izraellel együtt bedöntötték a világgazdaságot. Na ha valami ez az igazi győzelem……vagy nem?
kb. húsz másodperc alatt tanulta meg minden latorállam, hogy mostantól nem fenyegetni kell, hanem sunyin készülni, és úgy támadni
Perzsák másképpen gondolják
Irán addig fog harcolni az Egyesült Államok és Izrael ellen, ameddig szükséges – jelentette ki Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kedden. A teheráni diplomácia vezetője az amerikai PBS News tévécsatornának nyilatkozva Donald Trump amerikai elnök előző napi kijelentésére reagált, amely szerint a háború hamarosan véget ér. Hangoztatta: "készen állunk arra, hogy a szükséges ideig és minden alkalommal, amikor szükséges, rakétatámadásokat folytassunk ellenük". Hozzátette: a Washingtonnal folytatott tárgyalások "már nem szerepelnek a napirenden". Hétfőn az iráni elithadsereg, a Forradalmi Gárda is hasonlóképpen nyilatkozott. A belbiztonsági feladatokat ellátó erők szóvivője több helyi médium által ismertetett közleményében hangoztatta: "mi fogjuk eldönteni a háború végét". Hozzátette: "a régió helyzetének megoldása és jövőbeli státusza mostantól a fegyveres erőink kezében van. Az amerikai erők nem fognak véget vetni a háborúnak." (MTI)
nyugtával, kedves Benkő úr, van még ott elég sárkányfej