Irán szerint a bosszú Izraelen elkerülhetetlen.
A legutóbbi izraeli–iráni összecsapásból után bosszút és katonai válaszlépéseket tervez Teherán, miközben iráni vezetők ismét nyíltan fenyegetik Izraelt és az Egyesült Államokat is.
Hamenei a legfőbb akadály
A nyugati hírszerzés úgy látja: Hámenei személye a fő akadálya annak, hogy Irán változtasson politikai irányvonalán, még akkor is, ha az ország súlyos katonai vereséget szenved vagy megalázó csapásokat kap – például a közelmúltbeli izraeli légitámadások során.
A forradalmi gárda több magas rangú tisztjét veszítette el, mégis, a teheráni vezetés nem a visszavonulás, hanem a visszavágás útját választja. Június 25-én Ebrahim Dzsabari tábornok, a meggyilkolt Hoszein Szalami egykori tanácsadója így fogalmazott:
„Legyőztük a Nagy Sátánt és annak cionista ügynökét, de nem állhatunk meg. Netanjahu nyakán kell tartanunk a csizmánkat – amíg meg nem fullad.”
Másnap maga Hámenei is megszólalt:
„A cionista rezsim mocskos keze bűntetteket követett el földünkön – súlyos büntetésre számíthat.”
Harcolni kötelesség
Hámenei álláspontját nem pusztán politikai, ideológiai és vallási küldetéstudat hajtja. A síita teológia szerint az ellenség elleni harc nem opció, hanem kötelesség. Az ajatollah a „Wilayat al-Faqih” elv alapján úgy véli, hogy vallási kötelessége megőrizni az államot és a hitet, akár fegyverrel is.
A tűzszünet Teherán számára tehát nem békét, hanem felkészülési időt jelent. A hírszerzések szerint Irán újabb rakétaprogramokat indít, helyreállítja titkos katonai infrastruktúráját és újabb meglepetésszerű támadásokat tervez.
Abbasz Araghcsi iráni külügyminiszter szintén kijelentette:
„Irán nem Libanon. Ha támadás ér minket, azonnal válaszolunk.”
Ez is egy világos üzenet Izrael felé, és egyértelművé teszi, hogy Irán nem kíván engedni sem katonai, sem diplomáciai téren.
A hajthatatlan vezér
Nyugati hírszerzők szerint Hámenei vezetői stílusát négy fő tényező határozza meg: ideológiai merevség, vallási küldetéstudat, a belső politikai kontroll fenntartása és agresszív, fenyegető válaszreakciók.
A legfőbb vezető számára a háború nem kockázat, hanem lehetőség Izrael és az Egyesült Államok gyengítésére, valamint belpolitikai pozíciója megszilárdítására.
Kérdés, hogy a nemzetközi közösség mennyire veszi komolyan Hámenei szavait és hogy Izrael készen áll-e arra, hogy ne csak a következő támadást verje vissza, hanem végleg véget vessen egy hosszú évek óta tartó fenyegetésnek.
