Irán ismételten figyelmeztette az Egyesült Államokat: ha katonailag beavatkozik, a válasz „súlyosabb lesz, mint eddig bármikor” – beleértve a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros teljes lezárását is.
A Perzsa-öböl bejáratánál fekvő, mindössze 34 kilométer széles tengeri átjárón a világ tengeri olajkereskedelmének harmada halad át – egy Hormuzi-szorost lezáró iráni blokád nemcsak regionális, de globális energiaválságot idézne elő.
A feszültség a tűréshatár szélén
Az amerikai és izraeli támadások lehetősége – különösen Irán nukleáris létesítményei ellen – egyre valósabb forgatókönyvként szerepel a Fehér Ház tanácskozásain. Irán erre nem csupán rakétákkal és drónokkal válaszolna, hanem gazdasági szinten is próbálná megbénítani ellenfeleit:
a Hormuzi-szoros elaknásítása és blokád alá vonása révén.
Mohsen Rezaee, a legfőbb vallási vezető, Ali Hámenej egyik katonai tanácsadója egyértelműen fogalmazott: Irán eddig visszafogott volt, de még nem vetette be szárazföldi és tengeri erejét, valamint új rakétatechnológiáit. A kilátásba helyezett lépések célja egyértelmű: elrettenteni Washingtont és Jeruzsálemet.
A szoros, amelyen a világ gazdasága múlhat
A Hormuzi-szoros blokádja nemcsak logisztikai, hanem pszichológiai hadviselés is lenne. A globális olaj- és gázpiacra gyakorolt hatása azonnali lenne: az árak megugrása és a szállítási útvonalak lelassulása világszintű gazdasági visszaesést indíthatna el – és ezt Irán stratégiai nyomásgyakorlásként használná ki.
Ennek a tengeri szorosnak a blokkolása jelentősen megnövelné az energia árát, ami potenciálisan Iránnak előnyt jelentene a harcok befejezésének kikényszerítésében.
Az ilyen áringadozások különösen érzékenyen érintik az Egyesült Államokat.
Izrael ugyan számos iráni stratégiai katonai létesítményt, főként nukleáris és rakétabázisokat rongált meg, de Irán haditengerészeti erőit nem támadta meg. A New York Times szerdai cikke szerint Iránnak elegendő haditengerészeti erőforrása van ahhoz, hogy aknákkal megzavarja a Hormuzi-szoros forgalmát.
A Pentagon elemzései szerint Teherán többféle tengeri aknát is képes bevetni: a hajótestre tapadó, horgonyzott és a tengerfenéken megbúvó típusok egyaránt alkalmasak arra, hogy komolyan akadályozzák a hajóforgalmat. A Perzsa-öbölben állomásozó amerikai aknakereső hajók száma pedig mindösszesen négy…
Veszélyes játék: Irán nyerhet – de csak átmenetileg
A katonai szakértők szerint Irán valóban képes lehet ideiglenesen lezárni a szorost – ám ez a rezsim túlélésébe kerülhet. Kevin Donegan nyugalmazott amerikai admirális szerint a szoros elaknásítása „stratégiai öngyilkosság” lenne:
ugyan súlyos károkat okozna a globális gazdaságban és nyomást gyakorolna Izraelre, de kiváltaná az amerikai hadsereg teljes válaszcsapását.
Irán ezzel nemcsak olajbevételeit kockáztatná, hanem regionális kapcsolatait is: Kína, amely jelenleg Teherán egyik legfőbb gazdasági partnere, szintén komoly kárt szenvedne, ha az iráni nyersanyag-export ellehetetlenülne. Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem professzora szerint Teherán célja jelenleg inkább figyelmeztetés, mintsem azonnali konfrontáció:
a Trump-kormányzatnak szánt üzenet lényege, hogy „Irán még mindig képes fájdalmat okozni”.
Az USA máris lépett
A Hormuzi-szoros fenyegetése ellenére az amerikai védelmi tisztviselők hangsúlyozták, hogy továbbra is az Egyesült Államok több mint 40 000 katonáját befogadó közel-keleti támaszpontok ellen irányuló iráni rakéta- és dróntámadások jelentik a legnagyobb veszélyt.
„Ezek rövid hatótávolságú rakéták lennének, nem azok, amelyeket Izrael felé lőttek ki”
– pontosított Donegan, megjegyezve, hogy Irán továbbra is rendelkezik hasonló képességekkel.
A fenyegetésre válaszul az Egyesült Államok állítólag több tucat repülőgépet evakuált a katari Al Udeid légitámaszpontról, ami az egyik legnagyobb regionális bázis. A legújabb műholdfelvételek szerint jelenleg csak három szállítógép áll rendelkezésre ott, míg a hónap elején közel 40 volt még látható.
A háborús helyzetre való tekintettel hírszolgáltatásunkat a sábát alatt is folytatjuk.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
