Kaja Kallas, Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Izraelben járva erőteljesebb fellépést sürgetett Teheránnal szemben, és támogatta a Hamász nélküli gázai újjáépítést.
Első hivatalos izraeli látogatása során Kaja Kallas hétfőn a Ynetnewsnak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Unió „lehetőséget” lát az Irán által jelentett fenyegetés csökkentésére.
Kaja Kallas Izraelben
„A fő célunk az, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez”
– nyilatkozta Kallas. „Világosan látjuk, hogy mit tesznek – nemcsak a Közel-Keleten, hanem abban is, hogy segítik Oroszországot és hibrid támadásokat hajtanak végre az európai országok ellen. A politikánknak erősebbnek kell lennie”.
Az észt diplomata, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is, elismerte, hogy a tagállamok közötti konszenzus hiánya miatt továbbra is elakadtak azok az erőfeszítések, amelyek célja az iráni Iszlám Forradalmi Gárda terrorszervezetként való hivatalos elismerése. „Megbeszélések folynak” – mondta – »de az EU kül- és biztonságpolitikai döntései egyhangúságot igényelnek«.
Kallas útja több mint egy év óta az első látogatás az EU külügyminisztere részéről Izraelben, egy feszült időszakot követően. Elődjét, Josep Borrellt nem kívánatos személynek nyilvánították Izraelben, miután élesen bírálta a zsidó állam gázai háború során tanúsított magatartását.
Látogatása során Kallas találkozott Jichák Herzog elnökkel, Gideon Szaár külügyminiszterrel és Jair Lapid ellenzéki vezetővel. Találkozott a Gázában fogva tartott túszok családjaival is, és ellátogatott a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyre, ahol koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában.
A találkozók célja az volt, hogy jelezzék az EU és Izrael közötti kapcsolatok újrarendeződését. „Jó kapcsolatokat szeretnénk fenntartani Izraellel” – mondta Kallas.
„Remélem, hogy ez a látogatás mérföldkő ebbe az irányba”.
Gáza
Kallas regionális körútjának egyik központi témája Gáza jövője volt. Jeruzsálembe az arab külügyminiszterekkel folytatott kairói megbeszéléseket követően érkezett, akik egy javaslatot nyújtottak át neki a háború sújtotta terület újjáépítésére vonatkozóan.
Bár az arab kezdeményezést „jó kiindulópontnak” nevezte, elmondta, hogy több kulcsfontosságú kérdéssel is foglalkozni kell, mielőtt a kezdeményezés továbbléphetne. Ezek közül a legfontosabb a finanszírozás. „Jelenleg az Európai Unió nyújtja a palesztinoknak a segélyek nagy részét” – mondta, és sürgette az Öböl-menti országokat, hogy vállaljanak nagyobb pénzügyi szerepet.
A második kérdés a kormányzás, nevezetesen az, hogy a háború után ki fogja igazgatni Gázát.
„A Hamásznak nem szabadna szerepet vállalnia Gáza irányításában. Ez Izrael biztonsági kérdése, és erről meg kell állapodni”.
Kallas szerint a harmadik megoldatlan kérdés a biztonság. „Ki fogja biztosítani, hogy a terrorizmus ne térjen vissza Gázába? El kell kerülnünk egy újabb október 7-ét” – mondta.
Kallas azonban elutasította a lakosság áttelepítésének gondolatát, mondván: „Nem támogatjuk a lakosság áthelyezését. Az újjáépítési terv jobb, mert lehetővé teszi, hogy az emberek Gázában maradjanak, amíg azt újjáépítik”.
Arra a kérdésre, hogy az EU befogadna-e menekülteket Gázából, Kallas óvatosan válaszolt. „A migráció számos uniós ország számára fontos kérdés. Fontos, hogy a palesztinok ott maradhassanak, ahol vannak, és hogy senki ne kényszerüljön arra, hogy elhagyja az otthonát”.”
Szíria és Izrael
Kallas kitért a tágabb regionális dinamikára is, többek között az EU Szíriához való hozzáállására. Az Ahmad al-Sharaa vezette ideiglenes kormányra vonatkozó kérdésekre válaszolva elismerte, hogy nehéz együttműködni a szélsőséges múltú személyekkel. „Ismerjük a történelmet” – mondta – »de amikor a szíriai civil társadalommal beszélünk, egyértelmű, hogy az Aszad-rezsim bukását és az ország újjáépítését akarják«.
Elmondta, hogy az EU lépésről lépésre halad, és megkezdte a szankciók enyhítését, hogy a gazdasági fellendülés révén reményt nyújtson a szíriaiaknak. „Ha az embereknek van munkájuk, ha a vállalatok működhetnek, akkor kevesebb a káosz és a belső konfliktus”.
Hozzátette, hogy Izrael szíriai légicsapásai és az ütközőzónák feletti ellenőrzése nem sokat javít a helyzeten. „Ez egyértelműen nem segít. Jelenleg a szíriaiak az országuk stabilizálására összpontosítanak. Úgy érezzük, hogy nem jelentenek közvetlen fenyegetést Izraelre” – mondta, és hasonlóan nyilatkozott Libanonról is, ahol egy új kormány próbálja megfékezni a Hezbollah befolyását.
Izrael belügyeire rátérve Kallas aggodalmát fejezte ki a folyamatban lévő igazságügyi reformok és a vezető jogászokra gyakorolt politikai nyomás miatt. „A jogállamiság és a bírói függetlenség alapvető értékek” – mondta. „Reméljük, hogy minden változás tiszteletben tartja a demokratikus elveket. A tüntetések, amelyeket láttunk, azt mutatják, hogy a demokrácia itt erős – az emberek élnek azzal a jogukkal, hogy felszólaljanak”.”
Tisztázta, hogy nincs uniós kezdeményezés Izrael szankcionálására. „Vannak javaslatok az erőszakos telepesekkel szembeni szankciókról, de senki sem beszél arról, hogy magát Izraelt szankcionálnák” – mondta. „Voltak felhívások az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztésére, de erre vonatkozóan nincs konszenzus”.
Kallas elítélte a közelmúltban Franciaországban elkövetett antiszemita támadást, és megerősítette az EU elkötelezettségét a gyűlölet elleni küzdelem mellett. „Az antiszemitizmusnak nincs helye Európában” – mondta. „Harcolnunk kell ellene.”
„A kétállami megoldás továbbra is az egyetlen járható út”
Kallas látogatását azzal zárta, hogy megerősítette az EU elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett, és azt az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen járható megoldásának nevezte. „A Palesztin Hatóság a legalkalmasabb a kormányzásra” – mondta. „Reformokra van szükségük, különösen a korrupció felszámolása érdekében, és mi sürgetjük őket, hogy ezt tegyék meg. De Izrael biztonsága mellett a palesztinok jogait is tiszteletben kell tartani”.”
Megjegyezte, hogy sok izraeli rendelkezik uniós útlevéllel, és elismerte az Izraelnek a blokkhoz való csatlakozásáról szóló korábbi megbeszéléseket. „A szerződéseinkben szerepel, hogy csak az Európában lévő országok csatlakozhatnak, és ez egy probléma.
De ha Izrael komolyan gondolja ezt, nyitottak vagyunk a megbeszélésre”
– mondta.
A biztonsági együttműködés lehetőségével kapcsolatban Kallas elmondta, hogy Izrael potenciálisan részt vehetne az EU „Készültség 2030” védelmi stratégiájában, attól függően, hogy milyen stratégiai státuszban van az EU-val.
Amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsáról kérdezték, nem kívánt állást foglalni. „A Nemzetközi Büntetőbíróság egy független intézmény. A tagállamokon múlik, hogyan reagálnak rá” – mondta. „Nem én irányítom a belga kormányt – ezt tőlük kell megkérdezni”.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 14:00
2024. december 2. - 11:30
2024. december 18. - 14:00
2024. június 26.
