Az újból és újból felbukkanó, égbekiáltóan erkölcstelen “kétállami megoldás”, amely saját országgal jutalmazza a pogrom és a terror gázai elkövetőit, Izrael ciszjordániai permanens fenyegetőit, az rendben van? Vélemény.
Az álszentek felháborodása
Veszélyeztetheti a régió stabilitását, a konfliktus kiterjesztésének kockázatával jár, alááshatja a béke és a népek közötti együttélés („kétállami megoldás”) kilátásait – így reagált a Palesztin Hatóság és több arab ország közös nyilatkozatban mire? A sok évtizedes palesztin terrorra? A Hamász október 7-i pogromjára, 250 túsz, köztük gyerekek meg egy kisbaba Gázába hurcolására?
Nem, ezekre nem sok szót vesztegettek (erős undestatement)
– írja Seres László az individualista.hu oldalán megjelent blogbejegyzésében.
A Palesztin Hatóság és több arab állam Donald Trump szerdai javaslatára reagált így, amely szerint Amerika kész akár katonai eszközökkel is átvenni a Gázai övezetet, Egyiptomba és Jordániába költöztetni onnan úgy kétmillió embert, és egyfajta “Riviérát” létrehozni ezen a 360 km²-es, tengerre néző, napfényes ingatlanon, nemzetközi használatra. Korábban ugye a “Közel-Kelet Szingapúrjáról” volt szó, de ez se rossz.
Csak remélni lehet, hogy a US Army garantálja majd, hogy a strandokon az orosz turisták nem foglalhatják le törülközőikkel a napágyakat.
Az előre látható cirkusz hatására az este folyamán Trump kicsit visszakozott, már csak “időszakosan” akarja kirakni onnan a gázaiakat.
A vége gondolom az lesz, hogy mindenki maradhat, csak le kell adnia a kalasnyikovját a strand bejáratánál.
Előtte azonban mozgalmas napunk volt: Kína, amelytől mindig is távol állt népcsoportok elűzése és üldözése, leszögezte, hogy “ellenzi emberek erőszakos áttelepítését”, az arab államok pedig, amelyek évtizedek óta nagy ívben tesznek a “palesztin ügyre”, kijelentették, hogy a javaslat “a palesztinok elárulása”.
Csendélet a jövendő Riviérán
Lélegzetelállító repülőrajtot vett Trump 2.0-ás adminisztrációja: a rohamtempóban aláírt rendelettömeg tartalmaz értelmes és régen esedékes döntéseket éppúgy, mint épületes baromságokat, külpolitikája azonban meglepően konzisztens, és – egyelőre – nem sokban emlékeztet a kampányban érzékeltetett veszélyes izolacionizmusra.
Trumpnak döntő szerepe volt a gázai túszalku tető alá hozásában; új szankciókkal fenyegette meg a Kremlt, ha nem hajlandó végre tárgyalni, addig is tovább támogatja katonailag Ukrajnát; Panama és Grönland kissé keresetlen tematizálásával napirendre vette az orosz és kínai befolyás veszélyét; Szomáliában légicsapásokkal likvidáltatta el az Iszlám Állam (IS) egyik vezetőjét; nem utolsósorban kőkeményen befenyegette Iránt, hogy vége van, ha atomfegyvert merészel előállítani. Most pedig ez.
Irreális a gázai javaslata? Igen. Immorális? Nem.
Veszélyes? Tudna az lenni, ha azt az üzenetet küldené a gonosz máig létező tengelyének, hogy a területszerző ambíciók simán normalizálhatók.
A cikk folytatása itt olvasható.
Ez az írás eredetileg az individualista.hu oldalán jelent meg. Seres László további írásai itt olvashatóak.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.