A Biden-kormányzat hétfőn korlátozásokat vetett ki a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használt fejlett számítógépes chipek exportjára, ami 120 ország – köztük Izrael számára is – korlátozná az adatközpontokban és a mesterséges intelligencia termékekben használt chipekhez való hozzáférhetőséget.
A The Times of Israel által megszólaltatott források és mások, akiket a Calcalist című újság hétfőn idézett, azt mondták, hogy az új keretrendszer, amely a technológiával kapcsolatos amerikai nemzetbiztonsági aggályok, valamint a gyártók és más országok gazdasági érdekei közötti egyensúly megteremtésére tesz kísérletet, megakadályozhatja Izraelt abban, hogy versenybe szálljon a globális mesterséges intelligencia-versenyben.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az izraeli vállalatoknak nehéz lesz új MI-modelleket létrehozni és betanítani, mert nincs meg a számítási teljesítményünk”
– mondta Eli Greenbaum ügyvéd, az Arnon-Tadmor Levy ügyvédi iroda partnere, aki a technológia határokon átnyúló ügyletekre specializálódott, a The Times of Israelnek.
Helyi iparági szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy az új korlátozások miatt Izraelnek sokkal nehezebb lesz tartani a verseny ütemét, mivel az USA az új szabályozással lényegében kiválasztja a mesterséges intelligencia forradalom nyerteseit és veszteseit.
A döntés a globális technológiai vállalatokat is visszatarthatja attól, hogy nagy központokat építsenek és MI-projekteket tervezzenek Izraelben.
„Ha az izraeli cégek számára nehezebb lesz új MI-modelleket építeni, akkor lehet, hogy ezek a cégek nem Izraelben fognak letelepedni, például amikor azon gondolkodnak, hogy hol alapítsanak céget, lehet, hogy inkább az Egyesült Államokban döntenek” – mondta Greenbaum.
Izrael a mesterséges intelligencia fejlesztés területén benne van a világ top 10 országában, ugyanakkor az elmúlt évben iparági vezetők és technológiai vállalkozók aggodalmukat fejezték ki, hogy a zsidó állam lemarad az MI-hullámról, és hosszú távú stratégiát kell kialakítania, hogy pénzt és forrásokat különítsen el az oktatás és a tudományos kutatás fellendítésére, ösztönözze a startupokat, és biztosítsa az MI-modellek futtatásához szükséges infrastruktúrát és számítási teljesítményt.
A döntés értelmében Izraelt a „másodrendű” kategóriába tartozó 15 ország közé sorolták, Mexikóval, Portugáliával és Svájccal együtt, amelyek a keretrendszer szerint importálhatnának mesterséges intelligencia chipeket az Egyesült Államokból, de szigorú számítási teljesítménykorlátozások mellett.
A döntés részletei
Az új korlátozások szerint „bürokratikus” engedélyezési folyamatot kellene lefolytatni az amerikai vállalatok által Izraelbe értékesített MI-processzorok vagy MI-képességekkel rendelkező processzorok, például a videójátékosoknak szánt grafikus processzorok behozatalához is. A gyakorlatban minden olyan fejlett processzor exportjához, amelyet az amerikai chipóriások, például az Nvidia vagy az Intel értékesítenek, és amelyet mesterséges intelligencia fejlesztésére használnak, külön engedélyt kellene kérni az amerikai szabályozó hatóságtól.
„Az ország számítási teljesítményének korlátozása komoly csapás”
– mondták a források. „Ezek a technológiák már ma is számítógépek millióiba vannak beépítve”.
Feltételezve, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépésekor továbbviszi az elfogadott keretrendszert, huszonöt, már most is amerikai embargó alatt álló „harmadrangú” ország, köztük Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea számára teljes mértékben megtiltanák a mesterséges intelligencia processzorok exportját.
Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter a keretrendszerről szóló, újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen elmondta, hogy „kulcsfontosságú” Amerika vezető szerepének megőrzése a mesterséges intelligencia és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó számítógépes chipek fejlesztése terén. A gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia-technológia lehetővé teszi, hogy a számítógépek áttörést érjenek el a tudományos kutatásban, automatizálják a gépjárművezetést és elősegítsenek egy sor más átalakulást, amelyek átformálhatják a gazdaságokat és a hadviselést.
„Ahogy a mesterséges intelligencia egyre erősebbé válik, a nemzetbiztonságunkat fenyegető kockázatok még intenzívebbé válnak” – mondta Raimondo. A keretrendszer „célja, hogy megvédje a legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiát, és biztosítsa, hogy az ne kerüljön külföldi ellenfeleink kezébe, ugyanakkor lehetővé teszi az előnyök széles körű elterjedését és megosztását a partnerországokkal”.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója hangsúlyozta, hogy a keretrendszer biztosítaná, hogy a mesterséges intelligencia legkorszerűbb aspektusait az Egyesült Államokon belül és annak legközelebbi szövetségeseivel együtt fejlesszék, ahelyett, hogy kiszerveznék külföldre, mint például az akkumulátor- és a megújulóenergia-ágazatot.
Egy technológiai iparági csoport, az Informatikai Ipari Tanács múlt heti levelében figyelmeztette Raimondót, hogy a demokrata kormányzat sebtében bevezetett új szabálya széttörheti a globális ellátási láncokat, és hátrányos helyzetbe hozhatja az amerikai vállalatokat.
A korlátozások nélküli szövetségesek közé tartozik Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, a Dél-Koreai Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Tajvan és az Egyesült Királyság.
A közeli szövetségeseken kívüli felhasználók országonként legfeljebb 50 000 grafikus chipet vásárolhattak. Léteznének olyan kormányok közötti megállapodások is, amelyek 100 000-re emelnék a felső határt, ha a megújuló energiával és a technológiai biztonsággal kapcsolatos céljaik összhangban vannak az Egyesült Államokkal.
