Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete elmondta a Biztonsági Tanácsnak, hogy Izrael elfogadta a javasolt tűzszüneti tervet, és hogy a döntés most a Hamásznál van.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja egy háromfázisú tűzszüneti megállapodás elérése az Izrael és a Hamász közötti háború befejezése érdekében a Gázai övezetben.
A határozatot a Biztonsági Tanács 15 állandó tagja közül 14 fogadta el, Oroszország tartózkodott. Moszkva azt állította, hogy a határozat által támogatott megállapodás paramétereit nem tisztázták kellőképpen.
Megállapítva, hogy Izrael elfogadta a tűzszüneti javaslatot, a határozat felszólítja a Hamászt, hogy ugyanezt tegye, és mindkét fél „haladéktalanul és feltétel nélkül hajtsa végre a feltételeit”.
A javasolt tűzszüneti megállapodás első fázisa „azonnali, teljes és teljes tűzszünetet” tartalmaz, amelyhez kapcsolódik a meg nem határozott számú – élő és halott – túsz szabadon bocsátása, cserébe meg nem határozott számú palesztin terrorista szabadon bocsátásáért, az izraeli erők kivonása Gáza „lakott területeiről”, a gázai civilek visszatérése otthonaikba az egész övezetben, valamint a segélyszállítmányok mennyiségének növelése.
A második fázis, amelyről a felek az első fázis során tárgyalnának, „az ellenségeskedések végleges beszüntetését” tartalmazza, cserébe a fennmaradó túszok szabadon bocsátásáért és az izraeli védelmi erők teljes kivonulásáért a Gázai övezetből.
A javaslat szerint, amennyiben a második fázisra irányuló tárgyalások hat hétnél tovább tartanak, a tűzszünet addig tart, amíg a tárgyalások folynak.
A harmadik fázis a megmaradt halott túszok Izraelbe szállítását és egy hosszú távú gázai újjáépítési tervet foglalna magában.
A megbeszélések egyik fő vitapontja volt az a kérdés, hogy várhatóan meddig tart a tűzszünet első fázisa, ha Izrael úgy érzi, hogy a tárgyalásokkal a Hamász csak húzza az időt. A Biden-kormányzat tisztviselői nem adtak rá választ erre a kérdésre.
