Mahmúd Ahmadinezsád, a hírhedt holokauszt-tagadó volt iráni elnök vasárnap bejelentkezett az elnökválasztás lehetséges jelöltjeként, miután egy helikopterbalesetben meghalt az ország elnöke.
Iránban eredetileg 2025-ben tartottak volna elnökválasztást, ám a 2021-ben hivatalba lépett Ebrahim Raiszi május 19-én helikopter-szerencsétlenségben életét vesztette. Az elnök halála miatt kiírt előrehozott választásra csütörtökön kezdődött meg a jelöltek regisztrációja, amelyre öt napig van lehetőség, azután pedig az állam iszlám jellegén őrködő Őrök Tanácsa hagyja jóvá, mely jelöltek indulhatnak.
A volt iráni vezető regisztrációja azért is érdekes, mert a 2021-es indulási kísérletét a hatóságok megakadályozták.
Ahmadinezsád azonban továbbra is népszerű a szegények körében populista törekvései és otthonteremtési programjai miatt. Amióta távozott hivatalából, a közösségi médián keresztül növelte ismertségét, és széles nyilvánosságot kapott leveleket írt a világ vezetőinek. Kritizálta a kormányzati korrupciót is, bár saját kormányát is vesztegetési vádakkal illették, és két korábbi alelnöke börtönbe került.
Hámenei ajatollah 2017-ben figyelmeztette Ahmadinezsádot, hogy ha ismét jelölteti magát, az „polarizált helyzetet” teremtene, amely „káros lenne az ország számára”. Ahmadinezsád 2021-es jelöltségét elutasította a 12 tagú Őrök Tanácsa, a klerikusokból és jogászokból álló testület, amelyet végső soron Hámenei felügyel.
Ali Laridzsáni volt iráni parlamenti elnök bejelentette pénteken, hogy indul a június 28-i előrehozott elnökválasztáson – jelentette az iráni állami média.
A 66 éves matematikus és filozófus végzettségű politikus 2008 és 2020 között volt a parlament elnöke, 2005 és 2007 között pedig a nukleáris programról folytatott nemzetközi tárgyalásokon az iráni delegációt vezette.
A befolyásos konzervatív politikus Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének tanácsadója és szövetségese.
Elemzők szerint Laridzsáni miközben a rendszer emberének számít Iránban, alapvetően a reformtáborhoz tartozik. Az utóbbi években kezdett egyre nagyobb távolságot tartani a teheráni vezetés ultrakonzervatív vonalától, és manapság mérsékelt konzervatívként, sőt kormánykritikusként sorolják be. A 2021-es elnökválasztáson éppen a kormányt bíráló nézetei miatt zárhatták ki a jelöltek sorából – írták hírügynökségek.
