Micheál Martin ír külügyminiszter elmondta, hogy ő és uniós kollégái „jelentős” megbeszélést folytattak arról, hogy szankciókat lehetne bevezetni Izrael ellen, ha az nem tartja be a „nemzetközi humanitárius jogot”.
„Első alkalommal láttam egy uniós találkozón, valódi módon, jelentős vitát a szankciókról és a „mi lenne, ha” kérdésről”
– idézi Martint a Politico.
A beszámoló szerint az ír külügyminiszter tegnap újságíróknak elmondta, hogy a megbeszélés középpontjában a Nemzetközi Bíróság múlt héten kiadott ideiglenes végzései álltak, amelyek egyes vélemények szerint felszólította Izraelt, hogy állítsa le a Gázai övezet legdélebbi, Rafah városában zajló katonai műveleteket, amelyek az ott menedéket kereső polgári lakosság elpusztítását kockáztatják.
Valójában a megfogalmazás nem egyértelmű, a végzés csak arról szól, hogy mit tilt meg Izraelnek Rafahban. A Nemzetközi Bíróság négy bírája ugyanis azzal érvelt, hogy az ítélet kulcsfontosságú rendelkező záradéka nem azt követeli meg, hogy Izrael azonnal állítsa le az összes ottani műveletet, hanem azt, hogy kifejezetten állítsa le azokat a katonai műveleteket, amelyek „a palesztinok teljes vagy részleges fizikai megsemmisítését eredményezhetik”.
Julia Sebutinde, a bíróság ugandai alelnöke pénteken azt írta:
„Ez az intézkedés nem tiltja meg teljes mértékben az izraeli hadseregnek, hogy Rafahban tevékenykedjen.
Ehelyett csak részben korlátozza Izrael offenzíváját Rafahban, amennyiben az a népirtás elleni egyezmény szerinti jogokat érinti”.
Az ír külügyér szerint az EU külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy Izraelnek
„be kell tartania ezeket az ideiglenes végzéseket… és be kell szüntetnie a katonai műveleteket Rafahban”.
A Politico cikke nem közöl részleteket az uniós diplomaták által megvitatott szankciók típusairól.
Az RTE ír hírcsatorna idézte Martint, aki szerint több külügyminiszter is felvetette a júdea-szamáriai (ciszjordániai) „erőszakos telepeseket segítő és felbujtó” izraeli tisztviselők elleni szankciók lehetőségét.
