Micheál Martin ír külügyminiszter elmondta, hogy ő és uniós kollégái „jelentős” megbeszélést folytattak arról, hogy szankciókat lehetne bevezetni Izrael ellen, ha az nem tartja be a „nemzetközi humanitárius jogot”.
„Első alkalommal láttam egy uniós találkozón, valódi módon, jelentős vitát a szankciókról és a „mi lenne, ha” kérdésről”
– idézi Martint a Politico.
A beszámoló szerint az ír külügyminiszter tegnap újságíróknak elmondta, hogy a megbeszélés középpontjában a Nemzetközi Bíróság múlt héten kiadott ideiglenes végzései álltak, amelyek egyes vélemények szerint felszólította Izraelt, hogy állítsa le a Gázai övezet legdélebbi, Rafah városában zajló katonai műveleteket, amelyek az ott menedéket kereső polgári lakosság elpusztítását kockáztatják.
Valójában a megfogalmazás nem egyértelmű, a végzés csak arról szól, hogy mit tilt meg Izraelnek Rafahban. A Nemzetközi Bíróság négy bírája ugyanis azzal érvelt, hogy az ítélet kulcsfontosságú rendelkező záradéka nem azt követeli meg, hogy Izrael azonnal állítsa le az összes ottani műveletet, hanem azt, hogy kifejezetten állítsa le azokat a katonai műveleteket, amelyek „a palesztinok teljes vagy részleges fizikai megsemmisítését eredményezhetik”.
Julia Sebutinde, a bíróság ugandai alelnöke pénteken azt írta:
„Ez az intézkedés nem tiltja meg teljes mértékben az izraeli hadseregnek, hogy Rafahban tevékenykedjen.
Ehelyett csak részben korlátozza Izrael offenzíváját Rafahban, amennyiben az a népirtás elleni egyezmény szerinti jogokat érinti”.
Az ír külügyér szerint az EU külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy Izraelnek
„be kell tartania ezeket az ideiglenes végzéseket… és be kell szüntetnie a katonai műveleteket Rafahban”.
A Politico cikke nem közöl részleteket az uniós diplomaták által megvitatott szankciók típusairól.
Az RTE ír hírcsatorna idézte Martint, aki szerint több külügyminiszter is felvetette a júdea-szamáriai (ciszjordániai) „erőszakos telepeseket segítő és felbujtó” izraeli tisztviselők elleni szankciók lehetőségét.






„Mikor máskor: Izrael szankcionálását fontolgatja az Európai Unió…”
Bár tehette volna régebben is, indok lett volna, igaz, nem ilyen nyomós, mint a most folyó népirtás idején.
Nem vagyok egy kritikátlan híve az EU vezetésének, de ezt feltétlen támogatom.
Izraelnek vissza kell vennie a hétköznapi fasizmusából.
Erre most ez derült ki …
https://www.theguardian.com/world/article/2024/may/28/israeli-spy-chief-icc-prosecutor-war-crimes-inquiry
„You should help us and let us take care of you. You don’t want to be
getting into things that could compromise your security or that of your
family.”
Mafia módszerek – állami szinten.
Mint ’45-ben, a náci Németországot, úgy kell fölszámolni napjaink náci zsidó állsmát: Izraelt.
Két államra kell osztani, mint tették Németországgal: Palesztinára, és egy Zsidó Demokratikus Köztársaságra.
A zsidó gengszterek mindig híresek voltak.
Azért, akadtak köztük tisztes, sztahanovista vájárok is, Zobák-aknán…
Ja, nem! – mindig keverem.
Torokoket a kurdoktol miert is nem akarod ,szetvalasztani???Vagy mert nem zsidok nekik mindent lehet?? Vagy spanyolorszagban andaluziat,baszkfoldet…. esetleg a jedziket ugyanugy….De magyarorszag is visszakaphatna a felvideket, az indianok eszakamerikat…stb….de ezeket le se sza..rja senki mivel az egyik fel nem zsido!!!!
A válasz egyszerű: nem történik az általad említett országokban állami szinten népirtás – mint napjaink Izraelében.
Ebben ismet nagyon tevedsz! kerdezd meg a kurdokat!Vagy a jedziket…….
de hát mi a gond? Izrael úgyis mindig tudja, mit csinál, és természetesen mindig mindent jól csinál. ezt tőletek tudjuk
miért foglalkoztok heti hét napban, napi 24 órában azzal, hogy mit gondolnak rólatok mások? :DDDDDD
https://www.youtube.com/watch?v=mlHVhAjttqo