Izraeli szakértő: Kína az amerikai hegemónia ellensége, nem Izraelé

Dr. Ori Sela, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) és az Izrael-Kína Politikai Központ vezető kutatója szerint Kína nem ellensége Izraelnek és nem szövetségese Iránnak.

Sela, aki a kora újkori és modern Kína történetének szakértője, többek között Kína hadtörténetét és külkapcsolatait kutatja.

„Óvatosnak kell lennünk, hogy Kínát ne kössük egy bizonyos globális tengelyhez vagy szövetséghez” – mondja Sela. „Kína arra törekszik, hogy globális vezető szerepet töltsön be, és nem egy létező csoport része.

A kínaiak nem tekintik egyenrangú partnernek Iránt vagy Oroszországot. Peking mindkét országot saját céljai elérésére használja fel”.

Hogyan használja fel őket Kína?

„Először is gazdaságilag. Mivel mind Oroszország, mind Irán kiterjedt szankciók hatálya alatt áll, amelyeket a kínaiak betartanak, Kína mindkettőtől alacsony áron tud olajat vásárolni. Stratégiai szinten Irán az Egyesült Államok közel-keleti politikájának legfőbb akadálya, Oroszország pedig az Egyesült Államok legfőbb ellenfele Európában,

így a velük való együttműködéssel Kína előmozdítja elsődleges célját, ami az Egyesült Államok világhegemóniájának gyengítése, miközben eltereli a világ figyelmét arról, amit a világnak azon részén művel”.

Kína Iránnak nyújtott támogatása ugyanolyan kiterjedt, mint Amerika Izraelnek nyújtott támogatása?

„Nem lehet összehasonlítani. Kína nem tart fenn ilyen kapcsolatokat. Az 1980-as években a kínaiak igyekeztek növelni a gazdaságukat, és miközben Irán háborúban állt Irakkal, a kínaiak mindkét félnek fegyvereket szállítottak.

Talán Kína még Irán atomprogramjához is asszisztált.

Ahogy nőtt a gazdasága, és ezzel együtt az energiaigénye is, Irán jelentős olajszállítóvá vált.”

Elemzés: Oroszország beállt a zsidó államot megtámadó Irán mögé

Az elmúlt napokban az orosz tisztviselők és állami médiumok éles kritikát fogalmaztak meg Izraellel szemben, és támogatásukról biztosították Iránt.

Milyen érdeke fűződik Pekingnek ahhoz, hogy beavatkozzon a közel-keleti konfliktusokba?

„Kína jelentősebb gazdasági és diplomáciai jelenlétet akar a térségben. Ezt láthattuk, amikor tavaly közvetített Irán és Szaúd-Arábia között. Az üzenete az, hogy ‘nem vagyok olyan, mint az USA, és nem mondom meg az országoknak, hogy mit tegyenek’,

bár a gyakorlatban Kína éppen ezt teszi”.”

Ez megmagyarázza az Izraelnek nyújtott teljes amerikai támogatás egy részét?

„Igen. A Biden-kormányzatot nem csak az elnök cionizmusa motiválja. A gázai háborúnk része az USA és Kína közel-keleti dominanciáért folytatott versenyének. Ezért olyan kulcsfontosságú Washington számára a szaúdiakkal kötendő normalizációs megállapodás, és ezért kellene kulcsfontosságúnak lennie ennek Izrael számára is.

Ez határozná meg, hogy lesz-e amerikai dominancia, vagy pedig Kína válik domináns hatalommá, mindazzal, ami ezzel járhat”.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Áll-e még a Carter-doktrína? Ez itt a kérdés

Per pillanat a szunnita arab világnak és a Közel-Keletnek nagyobb szüksége van egy erős Izraelre, mint valaha.