Elemzés: Oroszország beállt a zsidó államot megtámadó Irán mögé

Míg sok nyugati vezető sietett kiállni Izrael mellett és elítélni Irán példátlan támadását, Oroszország ezzel ellentétes megközelítést alkalmazott. Vlagyimir Putyin elnök hallgatott a támadásról, de Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzja igazolta az iráni akciót, bírálta Izraelt, és az egész ügyet arra használta fel, hogy a nyugati országokat „elfogultsággal” vádolja.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője keményen támadta Izrael moszkvai nagykövetét, Simona Halperint, amiért az követelte, hogy Oroszország ítélje el az Izrael elleni iráni támadást.

Az elmúlt napokban az orosz állami médiumok éles kritikát fogalmaztak meg Izraellel szemben, és támogatásukról biztosították Iránt.

Az egyik médiaszemélyiség, Szergej Mardan az orosz állami rádió egyik műsorában azt mondta, hogy „Oroszország támogatja az Izrael elleni iráni támadást, mert az irániak Oroszország katonai partnerei”. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Iránnak sikerül lelőnie izraeli vadászgépeket. Mindez nem véletlenül történik, hanem annak demonstrálására szolgál, hogy Oroszország jelenleg milyen jelentőséget tulajdonít a Teheránnal való kapcsolatainak, különös tekintettel a biztonsági és katonai kapcsolatokra a két ország között.

Nyugati hírszerzési források jelenleg Moszkva és Teherán kapcsolatait „elmélyülő stratégiai partnerségként” írják le. Ukrajna 2022. februári orosz inváziója jelentős mértékben hozzájárult e partnerség megszilárdulásához, mivel Oroszország azóta is részben Irán katonai segítségére támaszkodik.

Azóta ez az együttműködés más területekre is kiterjedt, és most, az Irán és Izrael közötti feszültségek eszkalálódása közepette, izraeli vonatkozásban különös jelentőségre tesz szert. Maguk az irániak is sokat tanultak és levonták a tanulságokat abból, ahogyan az oroszok iráni felszereléseket bevetették Ukrajnában. Emellett Irán várhatóan rövid és közepes hatótávolságú föld-föld rakétákkal látja el majd Oroszországot. De mit ad cserébe Moszkva az irániaknak?

Kettős mérce: Az orosz elnök esete az iszlamista terroristákkal

Putyin előszeretettel barátkozik iszlamista terroristákkal, mindaddig, amíg nem ő és Oroszország a célpontjuk – írja véleménycikkében Ruthie Blum.

Oroszország várhatóan hamarosan fejlett, Szu-35-ös típusú vadászrepülőgépeket ad el Iránnak, amelyek az iráni légierő elöregedő flottájának nagy segítséget jelentenek, valamint valószínűleg fejlett légvédelmi technológiákkal is, amelyek segíthetnek Iránnak az esetleges izraeli légitámadások elleni védekezésben.

Ez napjainkban különösen aktuális, mivel egyre több a hír arról, hogy Izrael a hétvégi iráni támadásra válaszul katonai célpontokat támadhat iráni földön.

A Moszkva és Teherán közötti katonai együttműködés elmélyülése egyértelmű változást tükröz a kapcsolatukban. Míg a múltban Oroszország elsősorban fegyvereket szállított Iránnak, ma már ez a kapcsolat kétirányú, és ami fontos, kiterjedt technológiai együttműködésre, tudáscserére és közös fejlesztésekre – akár a haditechnikai eszközök terén (Oroszország Teherán támogatásával egy speciális fegyvergyártó üzemet hozott létre a Tatár Köztársaságban), akár a műholdak és az űrkutatás, valamint a különböző hadieszközök területén.

Fontos megjegyezni, hogy a Nyugat – különösen az USA és a NATO – közös ellenség Oroszország és Irán számára. Az ukrajnai háború mindkét országot segíti abban, hogy „menet közben tanuljon” és levonja a tanulságokat.

A két ország közötti szoros együttműködés szolgálja érdekeiket, és nagyban segíti Teheránt abban, hogy kisebb partnerből stratégiai szövetségessé emelje státuszát.

Ebben a tekintetben Izraelnek foglalkoznia kell az orosz-iráni kapcsolatokban bekövetkezett drámai változással, amely közvetlenül érinti Izrael és Oroszország kapcsolatait is, és egyértelmű kihívást jelent a zsidó állam számára.

Amit szabad a hipokrita Brüsszelnek, nem szabad a magát védő Jeruzsálemnek

Pár uniós diplomata bizonyára kóros memóriazavarban szenved; olyanért kritizálják ugyanis Izraelt, amit maguk is megléptek Oroszország ellen.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.