Érdekes módon nem szoktunk annyit foglalkozni a San Remo-i megállapodással, mint amennyire nagy jelentőséggel bír a nemzetközi okiratok sűrű erdejében. Ha jobban benne lenne világszerte az általános köztudatban, rengeteg félreértést, alaptalan vádaskodást és hisztériát spórolhatnánk meg. Sokkal tudatosabban tudnánk különbséget tenni a nemzetköz sajtó hírei, álhírei és gerjesztett idegrohamai között. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása.
Érdekes módon az általam eddig olvasott Palesztina történetével foglalkozó szakirodalom sem tulajdonít túl nagy jelentőséget az okiratnak ezért nem is időznek sokáig az ismertetésével. Sőt még a magyarul is elérhető közel-keleti dokumentumgyűjteményben sem találtam meg a fordítását. Ezért úgy döntöttem, hogy írok egy rövid felvezetőt a doksihoz, majd közzéteszem a magyar szöveget, amely eredetiben 6 db A/4-es oldalt tett ki, így csak erős idegzetűeknek javaslom.
De akkor lássunk is neki feltárni az elhantolt eb titkát.
Herzl Tivadar álma és egyben a cionizmus célja a zsidó nép számára egy közjogilag szavatolt ottnon megteremtése volt azon a történelmi területen, amely az ókori Júdeát és Izraelt alkotta. Balfour brit külügyminiszter által 1917-ben kiadott nyilatkozat, amely ugyanezen a helyen támogatja a zsidó nemzeti otthont csupán egy politikai szándéknyilatkozat volt, tehát nem jelentett jogi kötelezettségvállalást.
Ám az 1920-as San Remo-i megállapodás már nemzetközi jogi rangra emelte a zsidó nemzeti otthon helyreállítását egykori történelmi és földrajzi helyén, amely 1920-ban Palesztina brit mandátumterület néven futott.
A Népszövetség ennek a feladatnak a megvalósítására az angol kormányt, mint a Palesztin mandátumterület gyámját bízta meg. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a zsidó otthon megteremtése a cél, hanem annak HELYREÁLLÍTÁSA, VISSZAÁLLÍTÁSA, amelyhez a zsidó népet történelmi kapcsolat fűzi, tehát létező történelmi jogon alapul, nem pedig a mandátumból ered.
Azt sem árt tudatosítani, hogy a nemzeti otthon megalapításának egyetlen jogi kedvezményezettje a zsidó nép, a palesztinai arabság ilyen nemzetközi okirattal nem rendelkezik. Viszont számukra az eredeti nagyságú Palesztin mandátumterületből 1922-ben kihasították a Jordán-folyón túli keleti területet, a mai Jordániát, amelyen a palesztinai arab önálló állam megteremtését irányozták elő Abdalláh Hásimita emír vezetésével.
Tehát Palesztina politikai és jogi felosztása az arab és zsidó felek között már 1922-ben megtörtént.
A britek tulajdonképpen a zsidó nemzeti otthonra kijelölt területet a Jordán-folyó és a Földközi-tenger közötti sávot próbálták tovább osztani a későbbiekben az arabok javára, saját geostratégiai céljaik védelmének az érdekében.
Azzal pedig, hogy a nyugat-palesztinai arab politikai vezetőség, a Huszeini klán „politikai doktrínája” szerint, mindezt következetesen napjainkban is tagadja és nem ismeri el gyakorlatilag nemzetközi jogot sért immár 100 éve.
A San Remo-i megállapodás és ezzel a nemzeti zsidó otthon megalapításához való jog további nemzetközi jogi dokumentumokban került megerősítésre, mint az 1920-as sévres-i békeszerződés 95. cikkelyében vagy az 1922-es Palesztinai Brit Népszövetségi Mandátum szövegében. A kérdés ezek után pedig az, hogy mennyi nemzetközi jogi okirat kell még annak a bizonyítására, hogy egy nép jogosan tartózkodik ott, ahol tartózkodik? És, ha ez mind nem számít? Akkor mit ér a nemzetközi jog?
Vagy, amikor tetszik akkor hivatkozunk rá, amikor meg nem tetszik, akkor nem vesszük figyelembe?
Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
„És, ha ez mind nem számít? Akkor mit ér a nemzetközi jog
Vagy, amikor tetszik akkor hivatkozunk rá, amikor meg nem tetszik, akkor nem vesszük figyelembe?”
Esetünkben az ősi zsidó hozzáállás a mérvadó: – ‘Ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes.’
Be szép is lett volna ha drága jó idesanyád nem akart volna vemhes lenni!
Bloody Honey!
Miféle
„kiválasztott” tudatból fakadó, fajtajellegű gőgből táplálkozó,
kirekesztő röfögés ez a részedről, hogy egy magyar goj
filoszemitizmustól mentes kommentjeit tűrhetetlennek tartod egy zsidó
portálon?!
Mert szrted, véleményalkotásra ott vannak a zsidók, ők
majd megmondják a frankót/kósert, egy goj fizesse a kamatoskamatot, és
ne kritizáljon, mert az antiszemitizmus.
Hallgass akkor nagy
királyotok, Salamon szavaira: – Elrendelt ideje van mindeneknek. Ideje
van a mag elvetésének, és ideje a termés betakarításának. Ideje a
vígasságnak, és ideje a gyásznak. És ideje a tobzódásnak (1919
Tanácsköztársaság), és ideje a kussolásnak.
Ahogy elnézem a világot napjainkban, jobban teszik a zsidók, ha most kussolóra veszik a figurát.
Have a great day, honey!
Öblitsd át alaposan a szád hipóval, zsidó némber!
Feliratkozás
Személyes
Ne adjátok el az adataimatMűködteti a Disqus
Te miért kevered a magyar nyelvet az angol vakogásos próbálkozásaiddal? Csak nem te is Texasban élsz mint Kormos Kati bácsi, a másik éned?
Úgy látszik a más hímtagjával csalánt verés olyan hagyomány, amit előszeretettel folytatnak magukat komoly szereplőknek tartó megmondóemberek.
Igazából ez még rosszabb , mint amikor egy külügyminiszer és egy zsidó világuralmat megtestesítő bankár
elboltolja az egészet.
Hol maradnak a fennen hangoztatott wilsoni elvek ?
Hol marad a népek önrendelkezési joga ?
Hol maradnak a kiírt népszavazások ?
Sehol ?
Pont mint a Párizs környéki békeszerződések.
Baloldali érzelműek figyelmébe !
Mit is mondott Lenin ezekről a szerződésekről ?
Vlagyimir lljics Lenin , a moszkvai kormányzósági végrehajtó bizottságok elnökeinek tanácskozásán
1920. október 25-én egyebek között ezt mondta :
„A nemzetközi politika a versailles-i szerződéseken alapszik. A versailles-i szerződés pedig rablókés útonállók szerződése . . . Németországra ráerőszakolták a békét, de ez a béke uzsorásbéke, gyilkosok, mészárosok békéje, mert kirabolták és szétdarabolták Németországot és Ausztriát (értsd: az Osztrák—Magyar Monarchiát). Megfosztották őket az élet minden lehetőségétől, a gyerekeket éhezésre és éhhalálra kárhoztatták: ez hallatlan béke, rablóbéke. Tehát mi is a versailles-i szerződés? Hallatlan béke, rablóbéke, mely az emberek tízmillióit, s köztük a legcivilizáltabbakat, rabszolgasorsba taszítja. Ez nem béke, ezek olyan feltételek, miket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak.”
Szóval lehet ezzel büszkélkedni , csak nem érdemes.
A mai világban meg semmiképpen sem …
Tényleg ? Akkor kik nem engedték be az Európából menekülő zsidókat ?
Kik felelősek azért , ami utána történt ?
„Akkor kik nem engedték be az Európából menekülő zsidókat ?”
Találgatok…nem lehet, hogy zsidók voltak, akik nem engedték be az Európából menekülő zsidókat?
Lásd: hajótörésnél, a mentőcsónakban levők, visszataszigálják a hullámokba a csónakba kapaszkodókat…
(Klasszikus / örökérvényű életkép.)
Javíts ki, ha elszaladt a fantáziám!
Vladimir Uljanovnak add át kézcsókomat!
Nem merek találgatni.
Ha a britek irányítottak , akkor valami közük talán volt hozzá.
Csak remélni tudom , hogy Uljanov miatt nem tör ki az ajvék.
Na és?
Ebből mi következik?
Mi köze a Monarchiának a zsidó állam helyreállításához?
Népek önrendelkezési joga ?
Az ott élők erre szavaztak ?