Megtorlással fenyeget a Hezbollah a Libanonban likvidált Hamász-vezér miatt

Haszan Naszrallah Hezbollah-vezér szerdán televíziós beszédében óva intette Izraelt attól, hogy háborút indítson Libanon ellen, egy nappal azután, hogy egy Izraelnek tulajdonított dróncsapás megölte a Hamász második számú politikai terroristavezérét, Szalah al-Arourit a Hezbollah egyik erődjében, Bejrút déli elővárosában.

„Ha az ellenségnek eszébe jut, hogy háborút indítson Libanon ellen, akkor visszafogottság, szabályok, korlátok és korlátozások nélkül fogunk harcolni” – mondta Naszrallah beszédében, amelyet előre beterveztek az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hadtest tábornoka, Kaszem Szoleimáni halálának negyedik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre.

„Nem félünk a háborútól” – mondta Naszrallah, de konkrét fenyegetést nem fogalmazott meg.

„Egyelőre a fronton harcolunk, aprólékos számításokat követve”

— mondta.

Mind az Irán által támogatott libanoni terrorcsoport, mind a Hamász azzal vádolta Izraelt, hogy kedd este a bejrúti Dahiyehben megölte Arourit, Naszrallah pedig „súlyos és veszélyes bűncselekménynek” minősítette a támadást, amely „nem marad válasz nélkül és büntetlenül” – megismételve a csoport keddi fenyegetését.

Az al-Arouri halálát okozó csapás „az első alkalom, hogy 2006 óta ilyen módon a déli külvárosokat veszik célba” – mondta Naszrallah, utalva az akkori második libanoni háborúra, amelynek során Bejrút déli külvárosait bombázták.

Izrael „üzeneteket” küldött, amelyek azt jelezték, hogy „nem Libanon vagy a Hezbollah volt a célpontja”, hanem „leszámol” a Hamász vezetőivel

– tette hozzá a Hezbollah vezetője.

Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő nem kommentálta közvetlenül al-Arouri meggyilkolását, de kedd este azt mondta, hogy a hadsereg „minden forgatókönyvre felkészült” az esetet követően.

Az al-Arouri elleni támadás egy szélesebb körű eszkalációtól való félelmet keltett, mivel ő a legjelentősebb személyiség, akit az október 7-i dél-izraeli Hamász-mészárlások óta megöltek, és mivel halála az első csapás volt a libanoni fővárosra a háború kezdete óta.

A Hamász október 7-i halálos támadása óta, amelyben mintegy 1 200 embert mészároltak le, többségében civileket, és mintegy 240 embert ejtettek túszul, a Hezbollah és a vele szövetséges palesztin terrorszervezetek napi szintű, határokon átnyúló összecsapásokat vívnak az izraeli csapatokkal a libanoni határ mentén. A libanoni terroristák izraeli civileket és otthonaikat is célba vették, több tízezer embert kényszerítve otthonaik elhagyására.

A határ menti harcok eddig négy civil és kilenc katona halálát okozták az izraeli oldalon.

A Hezbollah 143 tagot nevezett meg, akiket Izrael ugyanebben az időszakban megölt, közülük ötöt az elmúlt napon.

Izrael politikai és katonai vezetői október 7. óta többször is kijelentették, hogy a Hezbollahnak vissza kell vonnia erőit a határvidékről a Litani folyótól északra, ahogy azt a 2006-os 1701-es ENSZ-határozat előírja, és ezt vagy diplomáciai úton, vagy erőszakkal fogják elérni.

Naszrallah beszédében azt állította, hogy

„Izraelt meggyengítette” a Hamasz, és hozzátette, hogy az ország „most a kihalás felé vezető úton van”.

Joav Gallant védelmi miniszterhez szólva a Hezbollah vezetője arra figyelmeztetett, hogy Izrael „nem fogja elérni a háború céljait”.

„Aki háborúra gondol ellenünk – meg fogja bánni” – tette hozzá.

A Hezbollah becslések szerint mintegy 150 ezer rakétával rendelkezik, köztük több ezer vagy tízezer olyannal, amelyek hatótávolsága elérheti Izrael központi részét, valamint több száz precíziós irányítású rakétával — jelenti a Times of Israel.

Fény a gázai alagút végén

Az arab-izraeli konfliktus vallási alapú, nem területekről szól, ez az egyik nagy tévedése a konfliktuskezelésnek – írja Amichay Mihály Éva véleménycikk-sorozatának első részében.