Izraellel, az országban zajló háborúval, valamint az országot jelenleg sújtó nehézségekkel ismerkedhettek meg a Danube Institute konferenciájának résztvevői 2023. november 27-én a Lónyay-Hatvany villában. A nap során a meghívott tudósok, szakértők, zsidó vezetők, valamint izraeli és magyar egyházi tisztségviselők nemzetközi csoportja három panelbeszélgetés keretein belül foglalkoztak az egyes témakörök aktuális kérdéseivel, valamint a területeken végzett kutatások eredményeivel. A Danube Institute összefoglalója.
Dr. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatójának és Prof. Jeffrey Kaplan, intézetünk főmunkatársának köszöntőit követően Amb. Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete, Báruch Oberlander, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője és Dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke tartották meg vitaindító beszédeiket.
VITAINDÍTÓ BESZÉDEK
“Izraelben egység van az erőszakkal szemben.” – fogalmazott Amb. Yacov Hadas-Handelsma, aki beszédében hangsúlyozta, hogy bár vannak konfliktusok az Izraelben élő egyes vallási, társadalmi csoportok között,
“mindenki felismerte, hogy bizonyos szervezetekkel problémák vannak.”
Yacov Hadas-Handelsman elmondta, hogy az izraeli háború kirobbanása óta a kormány támogatottsága még a muszlim közösségekben is észrevehető mértékben növekedett, amire korábban nem volt példa. A diplomata szerint ez jól mutatja, hogy az országban jelenlévő ellentéteket félretéve fogtak össze az emberek a háború ellen. A keresztény közösségek helyzetét vizsgálva Yacov Hadas-Handelsman kitért arra is, hogy a keresztények egyre inkább igyekeznek a társadalom részévé válni, egyre többen önkéntesek a hadseregben is. Továbbá hangsúlyozta, hogy a közösség tagjai gyarapodnak, magas iskolázottsági rátával rendelkeznek és helyzetük lényegesen jobb a Közel-Keleten élő közösségekkel szemben.
Báruch Oberlander rabbi a jelenlegi helyzet súlyosságát, valamint a konfliktus megoldását nehezítő tényezőkről szólva kifejtette, hogy véleménye szerint minden konfliktus esetében “fontos felismerni, mikor van szó valódi megosztottságról”, hiszen ez fontos szerepet játszik a megoldás szempontjából.
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tűzszünet és a foglyok szabadulása rendkívül fontos, hiszen “minden emberélet szent érték”.
A magyarországi zsidóság helyzetét elemezve Dr. Grósz Andor kifejtette, hogy véleménye szerint kifejezetten pozitív tendencia, hogy az izraeli háború hatására Magyarországon az antiszemitizmus nem növekedett drasztikus mértékben, és az itt élő zsidó közösség tagjai továbbra is békében élhetnek és gyakorolhatják vallásukat. Meglátása szerint Magyarországon ugyan van antiszemitizmus, de korántsem aggasztó mértékben, a konfliktus visszhangja sem tudott tömegeket vinni az utcákra.
KRÍZIS IZRAELBEN
A konferencia első panelbeszélgetése során Megyeri Jonatán a Neokohn főszerkesztője, Menachem Keren-Kratz az izraeli Bar Ilan Egyetem független tudósa, valamint Dr. Balázs Gábor egyetemi docens, történész beszélgettek a témáról. A moderátor Prof. Jeffrey Kaplan, a Danube Institute főmunkatársa volt.
A szakértők egyetértettek: az elmúlt időben számos Izraelben élő csoport között alakultak ki ellentétek, amelyek az október 7-én kitört háború után is csak ideiglenesen szorultak háttérbe. Megyeri Jonatán hangsúlyozta, hogy számos hazugság terjed a konfliktussal kapcsolatban, amelyekre nagyon fontos felhívni a figyelmet.
Példaként kiemelte, hogy a média beszámolóival ellentétben a Hamász emberei nem szabadságharcosok, illetve arra is kitért, hogy miképp használja ki a szervezet a palesztinokat, a terület civil lakosságát.
A Neokohn főszerkesztője szerint azt is fontos tisztázni, hogy a Hamász tevékenységét nem minden arab állam támogatja, mi több, a régió számos országa elzárkózik a menekültek fogadásától is, és többségében a tárgyalásokra helyeznék a hangsúlyt.
Megyeri Jonatán teljes előadása magyar felirattal itt tekinthető meg:
Dr. Balázs Gábor kitért az Izraelben zajló belső konfliktusokra, főképp a zsidóság és a demokrácia viszonyára. Elmondta, hogy ennek kapcsán jelenleg számos jogi kérdésről zajlik vita az országban, „az ellentét főképp a zsidóság és a demokrácia fogalma körül alakult ki” –fogalmazott. A szakértő előadásában ismertette az Izraelben zajló jogi reformok történetét, valamint a demokrácia és a zsidóság alapvető értékeit.
Az ortodox zsidóság és az Izraelben élő keresztények közötti nézeteltérésekről Menachem Keren-Kratz beszélt. A szakértő történelmi események példáin keresztül mutatta be a mára kialakult helyzet alapjait és előzményeit. “A legtöbb zsidó, beleértve az ortodox zsidókat is, elfogadta a tényt, hogy van Izraelben keresztény közösség, vagy európai vagy arab, és nem volt arra szándék, hogy konfrontálódjanak a keresztényekkel, kivéve, ha úgy érezték, hogy a keresztény közösség provokálja őket.” – fogalmazott. A szakértő szerint a mai napig azok ellen a keresztény mozgalmak ellen lázadnak az ortodox zsidók, amelyek saját vallásukat promotálják, illetve kizárják vagy hátrányban részesítik a zsidókat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a tevékenységek keresztények és zsidók ellen egyaránt jelen vannak az országban. Meglátása szerint fontos, hogy a vallások hívői elfogadják és tolerálják egymás szokásait, hiszen csak így őrizhető meg a békés együttélés hosszú távon.
VÁLSÁGBAN AZ IZRAELI ZSIDÓ-KERESZTÉNY KAPCSOLATOK?
A második panelbeszélgetés előadói Dr. Jürgen Buehler, a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Nagykövetség (ICEJ) elnöke, Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség főigazgatója, Prof. Dr. Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténeti tanszékének vezetője, valamint Morvay Péter, újságíró voltak. A beszélgetést dr. Logan West, a Danube Institute vendégkutatója moderálta.
Logan West bevezető gondolatait követően Dr. Jürgen Buehler videós előadásában leszögezte:
az izraeli zsidó – keresztény kapcsolatok nincsenek veszélyben, sőt, erősebbek, mint a történelem során valaha.
Mint minden kapcsolatban, természetesen itt is előfordulnak különböző kihívások, kreatív megoldást igénylő helyzetek, azonban ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a két nép kapcsolatai szilárd alapokon állhassanak.
Kovács Péter a Gázában uralkodó jelenlegi helyzet ismertetésével közelítette meg a kérdést. Elmondta, hogy diplomata- és NGO-forrásai alapján a Gáza-övezetben jelenleg körülbelül 1100 keresztény tartózkodik, akik eddig még nem kaptak engedélyt a távozásra. Az övezet gyakorlatilag romokban áll, nem maradt más, csupán porig rombolt épületek, köztük templomok és lakóházak egyaránt. A még ott tartózkodóknak fel kell készülniük arra, hogy a házuk bármelyik pillanatban bombázás áldozata lehet, gyakorlatilag éjjel-nappal készen kell állniuk a menekülésre. Nincs elegendő élelmiszerük és üzemanyaguk, így hiába rendelkeznek autóval, nem tudják használni a meneküléshez. Kovács kiemelte továbbá, hogy egy váratlan pozitív hatás is tapasztalható a sok negatív között:
a háború kitörése óta erős együttműködés indult el a különböző felekezetek között.
Libanon helyzetére kitérve elmondta, hogy onnan 15-20 000 kereszténynek kellett elmenekülnie. A Hungary Helps nem csak nekik és más keresztényeknek, hanem az egész Szentföldnek nyújt támogatást, eddig 950 000 dollár összegű adomány került folyósításra.
Prof. Dr. Grüll Tibor prezentációja során a zsidók és a keresztények történelmi gyökeréig visszanyúlva kiemelte a két nép közötti mély kulturális, vallási és történelmi kapcsolatokat, és ismertette annak legmeghatározóbb pillanatait, például amikor Jeruzsálem ostroma idején (Kr. u. 66-70 között) a menekülő keresztények Pellában leltek menedékre, vagy a Jeruzsálem pusztulása előtti időszakot, a keresztény- és a zsidóüldözések korát, de ide sorolhatjuk a közösségek életében meghatározó városok, úgy mint Nicopolis, Eleutheropolis vagy Beth Guvrin szerepét is.
A panelbeszélgetést Morvay Péter zárta: előadásában szót ejtett a gázai túszok szabadon engedéséről és az országban tett korábbi látogatásainak tapasztalatairól is. Véleménye szerint a mai keresztény-izraeli zsidó kapcsolatok kialakulásában meghatározó szerepet játszott Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése a nemzetközi közösség és kifejezetten az akkor még Donald Trump vezette Amerikai Egyesült Államok által.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az izraeli zsidó-keresztény kapcsolatok bizonyos időszakokban lehetnek feszültségekkel vagy válságokkal telítettek, azonban mindaddig, amíg törekszenek a párbeszédre és a történelmi, illetve a kulturális kontextus megértésére, addig az izraeli zsidóknak és a keresztényeknek minden esélye megvan egy további kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló jövő építésére.
IZRAEL HÁBORÚBAN
A nemzetközi konferencia harmadik, egyben utolsó paneljének témája maga a háború volt, Izrael szempontjából górcső alá véve az eseményeket. Robert C. Castel, izraeli-magyar biztonságpolitikai szakértő videóüzenetében a háború miértjeit, illetve a stratégiai meglepetés okait elemezte. Ami magát az izraeli háborút illeti, Castel három különböző szintet különböztetett meg: a globális geopolitika szintjét, a regionális, illetve a helyi-bilaterális konfliktus szintjét. Globális szinten kiemelte:
a Nyugat globális elrettentése meggyengült, ez pedig nemcsak ezen háború esetén, hanem már az orosz-ukrán háború idején is világossá vált.
Lokális szinten fontos szerepe volt az USA és Irán 1979-es kriptoháborújának, míg bilaterális-helyi szinten a konfliktus elsősorban az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálódásáig vezethető vissza, illetve Palesztina arra adott reakciójára.
A szakértő szerint a háború kitöréséhez több ok is vezetett, többek között a politikai és katonai döntéshozók, valamint a Nyugat elitjének mulasztásai.
Dr. Or Yissahar, az Israel Defense and Security Forum kutatási részlegének vezetője nemcsak vendégként, hanem szemtanúként is érkezett a konferenciára, hiszen első kézből tapasztalhatta mindazt, ami október 7-e óta tart Izraelben. Előadásának fő témája a közel-keleti szabadság és stabilitás volt, melynek egyik kulcskérdése a jelenleg is dúló háború. Yissahar kiemelte:
Izrael győzelme az egész Közel-Kelet számára elhozhatja a békét.
Dr. Baranyi Tamás Péter, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója a magyar-izraeli bilaterális kapcsolatokról, illetve általánosságban véve a Közel-Keletről és a palesztin kérdésről tartott előadást. Beszédében kiemelte: a földrajzi távolságoktól eltekintve számos kapcsolódási pont van a két ország között, többek között a külkereskedelem szorgalmazása, a szuverenitásra fektetett nagy hangsúly, illetve a nemzet iránti elkötelezettség. Ami a Közel-Keletet illeti, Baranyi hangsúlyozta:
a Hamász terrortámadása újra napirendre tűzte a palesztin kérdést, ami az arab országok körében az elmúlt időben háttérbe szorult.
Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott dr. Novák Attila is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki egyetértett azzal a ténnyel, hogy az újra terítéken lévő palesztin kérdés mobilizálta az arab közösségeket. A háború kapcsán kiemelte: Izraelnek a hosszú távú stabilitás elérése a legfőbb cél, valamint elemezte annak a magyar (izraeli) diaszpórára gyakorolt hatását. Aláhúzta továbbá, hogy a Hamász terrorszervezet október 7-i támadása valóban katonai választ követelt a megtámadott részéről, azonban azt is fontos tisztázni, hogy a Hamász nem jelent egyet Palesztinával.
Dr. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint a 2010-es évek óta globális verseny zajlik a Közel-Keleten, ahol öt ország versenyez összesen egymással, viszont egyikük sem képes dominálni a régióban. 2022 óta, az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálódásával viszonylagos de-eszkaláció is kezdetét vette, amelynek egyik jele volt az Ábrahám-megállapodások megkötése is.
Kérdéses azonban, hogy a háború végeztével hogyan alakul például a Gázai övezet, vagy éppen a térség helyzetének jövője.
Dr. Matthew Lewitt, a Washington Institute for Near East Policy Terrorelhárítási és Hírszerzési programjának igazgatója a Hamász, illetve a Hezbollah kapcsolatáról, valamint az utóbbi háborúban betöltött szerepéről tartott video-előadást. Előadása elején kiemelte:
az október 7-i támadás sokkal nagyobb sokk volt Izrael számára, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások az USA számára.
Két komoly kihívás is felmerül izraeli szempontból a háború kapcsán: egyrészről a kollektív biztonságérzet visszaállítása, másrészről pedig az északi területeken tevékenykedő Hezbollah, amelynek a forgatókönyvéből – Lewitt szerint – a Hamász játszott. Kiemelte: az Izrael és Hezbollah közötti helyzet ma is feszült, a Hezbollah részben a háború részese szeretne lenni, azonban teljes körű háborút nem szeretne Izraellel, a fokozatos eszkaláció ellenére sem, mivel Libanon komoly politikai, gazdasági és társadalmi válságban szenved.
A szakértő a háború kapcsán kiemelte: a gázai lakosság 70%-a nem támogatja a Hamászt, sem Izrael elleni terrortámadást, sőt, annak Gázából történő teljes kivonulását és teljes lefegyverzését szeretné.
ZÁRÓELŐADÁS
A konferenciát prof. dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke zárta, aki előadásában Európa geostratégiáját elemezte, nemcsak az Izrael-Hamász közötti, hanem többek között az orosz-ukrán háború szempontjából is. A háborúval, illetve a palesztinpárti tüntetésekkel kapcsolatban kiemelte: a tüntetők nem ítélik el a Hamászt, sőt, még különbséget sem tesznek Palesztina és a Hamász között.
Ugyanez nyilvánul meg nemzetközi téren is, ahol sem az ENSZ, sem pedig annak közgyűlése nem ítélte el a Hamászt és nem nevezte azt terroristaszervezetnek.
Nos a kedves szagerto ur nagyon teved ! gazaban a turbanosok 80% hamaszos vagy ep szimpatizans ! Belertve az UNKURVA segelyzservezetet es egyeb ENSZ es ko…csogoket magat a miniszteriumot a rendorseget az orvosokat mindenkit !
Ennyi erővel mondhatnánk azt is , hogy Ciszjordániában a kipások 80%-a zsidó terrorista vagy épp szimpatizáns !
A belbiztonsági miniszter több mint 10 000 lőfegyvert osztott ki az illegális telepeseknek.
Ez állami szintre emelt terrorizmus.
1 izrael nem palesztina ciszjordania nem letezik a rendes eredeti neve somron es judea 2 az ott levo zsidok a sajat foldukon vannak , es azert viselkednek ugy mint a barbarok a palesztinokkal mert ok is ezt teszik!!!!! csak viszonozzak a szivesseget !Te pedig it rinyalsz amikor azt kapjak amit adnak .van egy magyar mondas : amilyen az adjon isten olyan a fogadj isten ……
Az elsőről erősen megoszlanak a vélemények.
A második is érdekes téma.
Természetesen a saját földje annak is , aki egy hónappal ezelőtt még New Yorkban koptatta a járdát.
Az utolsó mondatot leírhatták volna mások is Neked. Október hetedike után. De nem tették.
Vajon karácsonyra sikerül megölni tízezer gyereket ?
Mit tippelsz ?
Tudod a 13-16 eves paleszin „gyerek ” aki egesz eleteben zsido-gyuloletett tanult az iskolaban -szuleitol aki hamasz tag mert maskent nem lehet ,”gyerekek” akik assak az alagutakat , aki toltik a raketaveto allvanyokat, akik AK-47 el maszkalnak es RPG vel nos ezek mind „gyerekek,”Azok is gyerekek akik 6 igen 6 evesen azt jatszak hogy ejtsunk zsido tuszokat ! marhogy szerinted, es szerintuk es a hamasz szerint is ….Ha igy megy tovabb elerjuk a 25000 is siman ….ja hogy kozuluk csak kb a harmada valoban is gyerek es nem terrorosta az nem szamit !!!!!Azok is azert halnak meg mert elo palyzsnak hasznaljak oket az sem zavar teged igaz >??? Szerintem mindegy kinek a kezben van a fegyver legyen az 10 -25-vagy 70 eves az attol meg ugyanugy megol teged engem vagy barkit akire celoznak ! (az hogy mit talalnak mas kerdes }Pedig a keplet egyszeru :minden olyan ember aki nemtagja valamely hivatalos fegyveres testuletnek ,civilben van es nem hord megkulombozteto egyenruhat , ezenkivul nem veti ala magat a genfi egyezmenyekben foglaltaknak , civileket es katonakat is tamad valogatas nelkul az terorista !!!Nem szamit hogy 8 vagy 99 eves !!!
Az utolsó definícióddal terroristának nyilvánítottad a zsidó telepeseket !
Ne aggódj , én nem mondom el senkinek sem … :))
Enyi erovel az amerikaiak fele is terrorista szerinted ! Meg egy rakas szolvak es nemet is stb minden civil akinek van fegyvere! Igy en is …. csak epp a lenyeg felet siklottal el !!!A fegyveres civil es a terrorista kozott a legfobb kulombseg hogy az elobbinek be kell tartani a helyi es nemzetkozi jogot mig az utobbi nagyivben sza…rik ra !! 2miota lattal civileket automata fegyverel /RPG /IED vel szaladgalni????
Telepesek UZI-val , Galil-lal , stb. Ne mondd , hogy félautomaták !
Legutóbb valami összezördülésnél egy palesztint lőttek le.
Ráfogták a hadseregre.
A hadsereg kikérte magának !
Közölték , hogy a palesztint nem ők , hanem a telepesek lőtték le.
A megszállt területek etnikai arányának megváltoztatása IS
háborús bűncselekménynek számít ám !
Nemrég pont itt az oldalon követelték a palesztinoktól
a Genfi Egyezmények betartását.
Kissé szemforgató módon …
Nos 1 telepest sem lathattal most sem uzival sem galillal mind a 2 fegyvert 2010 ben kivontak a rendszerbol es visszavitek azIWI hoz ! ezt 2 okbol tudom 1 fegyvermester voltam az IDF ben 14 evig ,es utanna 2 evig dolgoztam az IWI nak ugyanazt ! Szoval ha lattal telepest vagy UZI val vagy GALIL/GLION (galil rovid csovu valtozat) minimum 15 eves fenykepp !!! izraelben kizarolag 2 fegyvert az M16-AR-15 hasznaljak illetve a tar_21 tavort ! Enyi .A tavor gyarilag kizarolag 1 es lovest ad le !! Persze meg lehet buheralni de ahoz nem kis tapasztalat kell tehat ez felejtos !A telepes aki leszedte a turbanost pedig valoszinu valami vita soran, fold -miert jot a telep kozelbe hasonlo.
Az egy igen komoly munka lehetett. Polgári tulajdonban lévő fegyvereket rendszerszinten cserélnek le egy országban ? Ilyet eddig nem hallottam. De Neked elhiszem. Meg lett említve , hogy a palesztin gyerekeket már korán megismertetik a fegyverekkel. Természetesen a másik oldalon is ez megy !
https://www.aljazeera.com/news/2016/10/27/israel-settlers-takeover-of-security-posts-alarming
Aki komolyan azt gondolja, hogy öldökléssel lehet elérni a békét, annak mentális problémái vannak.
Rossz a logikád amennyiben most az IDF abba hagyná a harcot az újabb terrortámadásokhoz vezetne hosszabb távon. Sokan pedig úgy értelmeznék az arabok közül hogy izraeli hadsereg erőtlen és gyenge illetve felbátorítaná az irániakat egy támadó hadműveletre proxijain (Hezbollah) keresztül. Legrosszabb esetben pedig akár a saját hadseregével támadna. Ez a háború jogos önvédelem a zsidó állam részéről.
Ez nem logika kérdése. Aki komolyan azt gondolja, hogy gyilkolászással lehet megoldani egy 1948 óta létező helyzetet, az egykutya, hogy hamaszos-e, vagy izraeli kurmányfőnök – valami baj van a fejében.
Tudod ahhoz a gázai araboknak kellene megváltozni akik kis túlzással már az anyatejjel együtt szívják magukba az oktatási rendszerükön keresztül az antiszemitizmust.
Úgy érted, hogy a gázai-libanoni-szíriai-jordániai-egyiptomi menekülttáborokban élő kb 6 millió arabnak? És szerinted mitől fognak megváltozni?
Ezt a hatmilliót nem illik emlegetni !
Csak a másikat.
Ha az egyik oldal annyira meggyengül, hogy nem tud tovább harcolni, akkor azt lehet mondani, hogy béke van. Amióta ember létezik a földön, ez mindig így volt.
1948 óta elég sokan meghaltak abban a „békében” azon a vidéken. Most komolyan: épelméjű ember elhiszi, hogy a menekülttáborokban felnőtt nemzedékeket békére lehet kényszeríteni bombázásokkal?
micsoda egy gittegylet
https://hvg.hu/vilag
/20231204_Izrael_utazasi_figyelmeztetest_adott_ki_tobb_europai_orszagra_koztuk_Franciaorszagra_Nemetorszagra_es_Magyarorszagra_is