„Földrengésszerű, példátlan eseménynek” nevezte a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i terrorakcióját Jabril Rajoub, a Fatah központi bizottságának titkára a november elején Kuvaitban tartott sajtótájékoztatóján – számol be egy helyi arab újság információira hivatkozva a The Jerusalem Post.
A politikus szerint az izraeli „agresszióval” szembeni támadás védekező akció volt. Azt is megjegyezte, hogy a Hamász művelete egy „eposzokkal és hősiességgel teli védelmi háború része, amelyet a palesztin nép hetvenöt éve vív”, és meghiúsította „az izraeli jobboldal” tervét, hogy integrálja a zsidó államot a Közel-Keletbe anélkül, hogy a palesztin kérdés napirendre kerülne.
A The Jerusalem Post szerint valójában Izrael és Szaúd-Arábia közeledése a kétállami megoldás lehetőségének megőrzése érdekében a palesztin kérdésben való izraeli engedményekre vonatkozó követelést is tartalmazott. Elemzők azt feltételezik, hogy a Hamász támadásának időzítése azt a megállapodást kívánta szabotálni, amely az Izrael és az Öböl-menti államok közötti többéves diplomáciai tárgyalások után jött volna létre, és amely az Ábrahámi Egyezményben csúcsosodott ki.
Neville Teller azt írta a Jerusalem Postban az év elején:
„a Hamász úgy véli, hogy a kívánt eredmény elérésének egyetlen hatékony módja a folyamatos konfliktus és terror”,
ellentétben más palesztin frakciókkal, amelyek támogatják, vagy legalábbis fontolóra veszik az Izraellel való békemegállapodás lehetőségét.
Rajoub pártja, a Fatah, amely Mahmúd Abbász elnök vezetésével a Palesztin Hatóságot irányítja, hivatalosan támogatja a kétállami megoldást. A tárcavezető szerint ennek a lehetőségnek, valamint az államok nemzetbiztonságának megőrzése érdekében utasította el Jordánia és Egyiptom a gázai háború elől menekülő palesztin menekültek befogadását.
A Fatah és a Hamász hosszú ideje folyamatos konfliktusban van egymással, különösen azóta, hogy a 2006-2007-es gázai fegyveres összetűzések során a demokratikusan megválasztott Hamász erőszakkal átvette az ellenőrzést a Gázai övezet felett.
„Ennek ellenére ma már tagadhatatlan, hogy egy nép vagyunk, amely egy hazában él, és közös a projektünk is:
a független, teljes szuverenitással rendelkező, a vonatkozó nemzetközi legitimitási határozatoknak megfelelő állam megteremtése”
– fogalmazott Rajoub.
Ez a cikk eredetileg a Tett és Védelem alapítvány oldalán jelent meg.
