A találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Erdogan újságíróknak elmondta, támogatja a Biden-kormány kezdeményezését egy izraeli-szaúdi megállapodás közvetítésére, mondván, hogy az csökkentené a feszültséget a térségben.
Netanjahu és Erdogan abban is megállapodtak, hogy a közeljövőben kölcsönös látogatásokat kezdeményeznek – közölte Netanjahu hivatala.
Erdogan érdekelt abban, hogy minél hamarabb megszervezzen egy izraeli utat, hogy imádkozzon a jeruzsálemi al-Aksza mecsetben – jelentette a 12-es csatorna híradója, anélkül, hogy forrást idézett volna. Az imával az 1923. október 29-én alapított Török Köztársaság 100 éves évfordulóját ünnepelné.
A keddi találkozón a török hírügynökségek szerint a vezetők megvitatták az izraeli-palesztin kapcsolatok alakulását, Erdogan sürgette az együttműködést az energia, a technológia, az innováció, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén.
A találkozón jelen volt a török külügyminiszter, az energiaügyi miniszter és a hírszerzés vezetője is.
Erdogan képeket tett közzé a Twitteren a találkozóról, és reményét fejezte ki, hogy
„megbeszéléseink hasznosak lesznek országaink és a régió számára”.
A kapcsolatok javulásának jelei Erdogan ENSZ-közgyűlésen tartott keddi beszédében is megmutatkoztak.
A korábbi évekkel ellentétben Erdogan tartózkodott Izrael elítélésétől, és csak néhány szóval támogatta a palesztinokat, szinte mellékesen említette őket beszédében.
„Ahhoz, hogy a Közel-Keleten béke legyen, a palesztin-izraeli konfliktust végső megoldáshoz kell juttatni” – mondta. „Továbbra is támogatni fogjuk a palesztin népet és a nemzetközi jog szerinti törvényes jogokért folytatott küzdelmét”.
Az 1967-es határokon alapuló palesztin állam nélkül „nehéz Izrael számára megtalálni a világnak azon a részén a békét és a biztonságot, amelyre törekszik” – mondta.
„Továbbra is törekedni fogunk Jeruzsálem történelmi státusának tiszteletben tartására”
– tette hozzá.
Az elmúlt években Erdogan többek közt arra használta az ENSZ pódiumát, hogy elmarasztalja Izraelt a palesztinokkal szembeni bánásmódja miatt. 2020-ban az izraeli követ távozását váltotta ki, miután azt mondta, hogy „a mocskos kéz, amely Jeruzsálem legmélyéig ér, ahol a három nagy vallás szent helyei egymás mellett élnek, folyamatosan növeli a szemtelenségét”.
A mostani, a két vezető közötti első találkozóra az Izrael és Törökország közötti feszültség enyülése közepette került sor, miután a két ország vezetői között éveken át ellenségeskedés volt tapasztalható. Herzog izraeli elnököt tavaly márciusban fogadta Erdogan Ankarában – 2008 óta ez volt az első magas szintű látogatás -, Eli Cohen külügyminiszter pedig februárban találkozott a török vezetővel.
Tavaly ősszel az akkori miniszterelnök, Jair Lapid találkozott Erdogannal New Yorkban a Közgyűlés idején.
Netanjahu és Herzog is felhívta Erdogant májusban, hogy gratuláljon neki az elnökválasztáson aratott győzelméhez, és sürgette a két regionális hatalom közötti kapcsolatok további javulását.
Izrael régóta regionális szövetségese volt Törökországnak, mielőtt Erdogan hatalomra került, de a kapcsolatok megromlottak, miután 2010-ben izraeli kommandósok rajtaütöttek a Gázába tartó Mavi Marmara hajón, amely egy blokádot feloldó flottilla része volt, és 10 török aktivista meghalt, akik megtámadták a hajón tartózkodó izraeli katonákat.
Netanjahu és Erdogan az ezt követő években többször célba vette egymást, többek között népirtás vádjával illették egymást. 2014 júliusában Erdogan azzal vádolta a zsidó államot, hogy a Gáza elleni háború során „Hitler szellemét tartja életben”.
A kapcsolatok később kis mértékben javultak ugyan, de 2018-ban mindkét ország visszavonta nagyköveteit.
