Az európai szélsőbaloldal felelős az antiszemitizmus normalizálásáért

Egy szélsőbaloldali párt kormányra kerülése Spanyolországban lehetővé tette az antiszemitizmus visszatérését a mainstreambe – áll abban az európai baloldali antiszemitizmusról szóló jelentésben, amelyet a Rágalmazásellenes Liga (ADL), illetve franciaországi, brit, németországi és spanyolországi partnerszervezetei tettek közzé.

A Spanyolországról szóló részben az ADL külön kiemelte a Podemost, amelyet „radikális neomarxista pártnak” nevezett, „kommunista társaival” együtt. A 2020-as koalíció lehetővé tette, hogy a Podemos kormányra kerüljön, ami „megzavarta az antiszemitizmus háború utáni kizárását a mainstreamből.

Az antiszemitizmus most a függetlenségpárti baszk és katalán pártokban is teret hódít”

– áll a jelentésben.

Az ACOM, egy Izrael-párti spanyolországi csoport, amely az ADL helyi partnere, a jelentésben azt írta, hogy „60 évvel ezelőtt, a demokratikus korszak előtt az antiszemitizmus megőrizte klasszikus formáit, és egyértelműen jobboldali kérdés volt Spanyolországban, akárcsak Európa többi részén.

Ma a politikai baloldal Izrael-ellenes antiszemitizmusa teszi ki az antiszemitizmus túlnyomó részét, míg a spanyol jobboldal szinte teljes mértékben Izrael-párti és fellép az antiszemitizmus ellen”.

A Podemos az évek során több antiszemitizmussal kapcsolatos botrány középpontjába került, többek között Sonia Vivas, a Podemos politikusa 2020-ban azt állította, hogy a zsidókat felelősségre kellene vonni az izraeli kormány támogatásáért, amely szerinte „folyamatosan megsérti a palesztinok alapvető jogait”.

Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban, ahol a Munkáspárt korábbi vezetője, Jeremy Corbyn jelezte a politikai establishment baloldalán élő antiszemitáknak, hogy szívesen látják őket a pártban – írta az ADL-lel közös jelentésében a CST antiszemitizmust figyelő szerve.

Keir Starmer, a centrista utódja azonban jelentős lépéseket tett ennek visszafordítására

– tették hozzá a szerzők.

Az antiszemitizmus új formái új veszélyeket jelentenek

Az EB antiszemitizmus-ügyi koordinátora szerint a digitális korban az antiszemitizmus elleni küzdelem két jelentős kihívása a közösségi média és a mesterséges intelligencia.

A K., párizsi zsidó magazin, amely az ADL-jelentés Franciaország-részének szerzője volt, leírta, hogy Franciaországban is egy szélsőbaloldali politikus, Jean-Luc Melenchon igyekszik az antiszemitizmust felhasználni a saját céljaira és általánossá tenni.

Melenchon több olyan nyilatkozatot tett a múltban, amelyet széles körben antiszemitaként ítéltek el. 2019-ben megfogadta, hogy soha nem fog engedni a CRIF, a francia-zsidó közösségek ernyőszervezete „arrogáns diktátumainak”.

Még 2014-ben pedig védelmébe vette a Franciaországban zsinagógákat megrohamozó és felgyújtó arabokat,

és Izrael zsidó támogatóit „olyan állampolgároknak nevezte, akik úgy döntöttek, hogy egy idegen ország nagykövetsége előtt gyülekeznek, vagy fegyverrel a kézben szolgálják zászlaját”.

A jelentés vizsgálta továbbá Németországot is, ahol az Amadeu Antonio Stiftung, egy diszkriminációellenes csoport szerint szintén „a politikai baloldalon folyó viták normalizálják az antiszemitizmust”.

Ami néhány éve még „szélsőséges álláspontnak számított, az ma már centrista vélemény a szélesebb diskurzusban”

– írták.

Az amerikai zsidó közösség sokat tanulhat az európai zsidó közösségek tapasztalataiból – tette hozzá az ADL, amely szerint az európai baloldali körökben népszerű anticionista retorikát és terminológiát egyre inkább átveszik egyesek az amerikai szélsőbaloldali körökben.

Palesztin terroristát ünnepeltek a német adófizetők pénzéből

A közpénzekből működő Rosa Luxemburg Alapítvány újra hozta formáját.