A Mandiner augusztus 7-én megjelent cikke két brit szakértőt is idéz, akik szerint egyértelmű, hogy a drónok harcában Ukrajna kerekedett felül. Miután elolvastam a cikk egyik forrásaként idézett Newsweek-interjút Steve Wright brit drónszakértővel, semmi olyan adattal vagy meglátással nem találkoztam, ami alátámasztaná ezt az meglátást. Robert C. Castel jegyzete.
Mivel ezekből a forrásokból nem lettünk sokkal okosabbak, vessünk talán egy pillantást arra, amit per pillanat a drónhadszíntéren láthatunk, elsősorban a támadó drónok terén.
1. Stratégiai pilóta nélküli légieszközök
Ha az idézett brit szakértők megállapításait a stratégiai szinten vizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ezek az állítások teljességgel megalapozatlannak, komikusnak hangzanak.
Láttuk, hogy mekkora károkat okoztak és okoznak mind a mai napig az ukrán hátországnak az Iránból importált stratégiai drónok, illetve azok Oroszországban gyártott változatai.
Ezzel szemben az ukrán stratégiai drónok által okozott kár a Kreml néhány eltörött cserepére, néhány törött ablakra és esetleg kisebb tűzesetekre korlátozódik.
A két hatást egyszerűen lehetetlen ugyanazon a skálán ábrázolni.
2. Taktikai drónok
A taktikai drónok terén az ukránok hatalmas előnnyel indultak, ám a kezdeti hónapok Bayraktar-diadalai után az erősödő orosz légvédelem miatt ezek az eszközök szinte teljesen eltűntek a hadszíntérről.
Ugyanezekben a hónapokban az oroszok lemaradása a drónhadviselés terén számos tanulmány és cikk témáját képezte.
Az első hónapok káosza után a dróndoktrína igen érdekes kettéválását láttuk kialakulni. Az ukrán doktrína látszólag a kisméretű és egyszerűbb drónok tömeges alkalmazásáról szól, ugyanakkor az orosz doktrína a nagyobb tömegű, komplexitású és pusztító erejű drónokban látja a megoldást.
3. Drónelhárítás
Teljesen értelmetlen a drónok harcáról beszélni anélkül, hogy ne szólnánk néhány szót a drónelhárításról. Az orosz képességek a rádióelektronikai hadviselés terén nem okoztak meglepetést a szakértőknek. A meglepetést inkább a kezdeti időszak káosza okozta, ami semlegesítette az oroszok nyomasztó fölényét ezen a téren.
A kezdeti csetlés-botlás után az orosz rádióelektronikai drónelhárítás egyre hatékonyabbá vált. Ennek a folyamatnak a kiteljesedését láttuk a tavaszi hadjárat első két hónapjában, amikor a frontnak ezen a kritikus szakaszán az oroszoknak sikerült egyértelmű drónfölényt kicsikarniuk.
A drónelhárítás következő szakasza, aminek a kibontakozását már látjuk, az az orosz harcjárművek egyéni védelmet szolgáló rádióelektronikai elhárítóeszközök megjelenése. Ha hihetünk a jelentéseknek, ezeknek az eszközöknek a jelentős része kínai gyártmányú.
A drónelhárítás “lágy” eszközei mellett érdemes megemlíteni az orosz integrált légvédelmi rendszert is, ami képes “kemény” semlegesítéssel hozzájárulni a drónvédelemhez.
Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy az orosz drónelhárító eszközök nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben, és a kritikus zaporozsjei frontszakaszon kívül nem képesek kielégítő védelmet nyújtani még az orosz fővárosnak sem.
Az ukrán oldalon a drónelhárítás igen sok kívánnivalót hagy maga után. Az orosz Lancet-drónok sikerei az utóbbi hónapokban nemcsak az eszköz hatékonyságának, hanem az ukrán drónelhárítás hiányosságainak is betudhatók. Az ukrán drónelhárítás a stratégiai szinten is sokkal gyengébben teljesít ma, mint a háború téli hónapjaiban. A sikeres elfogások százalékos aránya látványosan csökkent a téli hónapok óta.
4. Tengeri drónok
A háború folyamán mindkét fél alkalmazott tengeri drónokat.
Miután Ukrajna gyakorlatilag elvesztette a haditengerészetét, a szárazföldre telepített hajóelhárító rakétákon és légi drónokon kívül a tengeri drónok voltak azok az eszközök, amikkel további csapásokat tudnak mérni az ellenfélre, legyen az a Kercsi-híd, vagy az orosz kereskedelmi hajózás, illetve az orosz haditengerészet.
Mivel az oroszoknak számos egyéb eszköz áll a rendelkezésére, relatíve kisebb számban vetettek be tengeri drónokat. A legemlékezetesebb ilyen eset a zatokai vasúti híd elleni támadás volt.
5. Összefoglaló
Mindezt összefoglalva, az én megítélésem szerint a stratégiai szinten és a drónelhárítás terén egyértelmű orosz fölényről beszélhetünk. A taktikai szinten az összehasonlítást némiképp megnehezítik a két fél közötti doktrinális különbségek. A drónelhárítás — úgy a “puha”, mint a “kemény” eszközök — terén az előny egyértelműen az oroszok oldalán van. A tengeri drónok terén, habár Oroszországnak is sikerült elérnie sikereket, Ukrajna jóval több trófeát könyvelhet el magának.
A drónok háborúja végső soron nem a drónok közötti technológiai vagy doktrinális különbségen fog eldőlni, hanem a két ország képességén, hogy minél több drónt állítson elő, illetve szerezzen be. A számok, ha hihetünk a Bakhmutot megjárt nyugati elemzőknek, a havi több tízezres nagyságrendben mozognak.
Nem kizárt, hogy hamarosan a drónok lesznek a holnap 155 mm-es tüzérségi gránátja, a szűk keresztmetszet, ami eldöntheti a háború sorsát.
