Mégsem covidban hunyt el Bálint gazda

Három éve már, hogy elhunyt az ország leghíresebb kertésze. Özvegye, Antónia a BEST Magazinnak adott most interjút.

Gyurka minden bizonnyal covidos lett a kórházban, mert úgy jelent meg a hírekben, hogy egy 101 éves férfi covidban halt meg.

De nem ez okozta a halálát, daganata volt, nem is egy, amiről nem is tudtunk.

Siófokon lett rosszul, onnan vitte a mentő Budapestre, én végig vele voltam, végig ott ültem az ágya mellett. Szerette volna, hogy hazahozzam, de az állapota ezt nem engedte meg. Vasárnap, amikor eljöttem tőle, fel nem merült bennem, hogy az az utolsó találkozásunk. Alig értem haza, amikor telefonáltak a kórházból, hogy meghalt

– idézte fel a néhai gazda özvegye azt az időszakot.

Mint mondja, sokszor megesik, hogy idegenek elsétálnak a házuk mellett, és azt kérik tőle, hadd nézhessék meg a kertjüket.

„Most júniusban, ahogy jött a halálának, majd a születésnapjának az évfordulója, sokan elsétáltak a házunk előtt, és azt kérték tőlem, engedjem be őket, hadd nézzék meg, hol élt, milyen kertről gondoskodott Gyurka.

Soha nem felejtem el, ebéd után lepihent és éppen elaludt, amikor délután becsöngettek hozzánk, hogy megnéznék, milyen a kertész kertje. Mondtam, alszik éppen, nem ébresztem föl. Amikor elmeséltem, hogy mi történt, kikaptam tőle, hogy hogyan gondolom, hogy bárkit is elküldök. Ezért azt hiszem, hogy ha élne, ő is beengedte volna ezeket az érdeklődőket, így én is örömmel tártam ki előttük a házunk ajtaját.

Az otthonunk, a kert szívesen látogatott hely lett, és ez egy életre kötelez engem arra, hogy itt is őrizzem Gyurka emlékét”

– mondta Antónia.

Videó: A századik szülinapjára készülő Bálint gazdát csodálja a világ

A Reuters hírügynökség látogatott el Magyarország kedvenc kertészéhez.

Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték.

1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el.

1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Kiemelkedő munkásságáért számos rangos állami kitüntetést is átvett.

Miért hallgatott a holokausztról Bálint gazda?

„Amikor lehetőségem lett volna arra, hogy elmondjam, hogyan nyílott a gázkamra ajtaja, akkor nem mondtam.”

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.