Egyesek konspiráció-hívőnek tartják, mások titkos esélyesként kezelik az amerikai főáramú médiában 20 éve feketelistán levő ifj. Robert F. Kennedy-t. Bár sokan legyintenek az indulására, egy olyan Amerikában, amely megválasztotta Donald Trumpot, nem lehet csak úgy félresöpörni a Kennedy dinasztia legújabb elnök-jelöltjét. Hajdú Tímea írása.
A Kennedy család Amerika királyi családja. John F. Kennedy rövid elnökségére még ma is sokan egyfajta aranykorként tekintenek, annak ellenére, hogy a politikai elemzők véleménye vegyes az elnöki teljesítményével kapcsolatban. A Kennedy-klán több jelentős politikust nevelt ki, azonban Ted Kennedy halála óta, a családtagok leginkább az újságok bulvárszekcióiban szerepelnek, vagy másodlagos posztokat töltenek be civil szervezetekben, vagy a szélesebb állami bürokráciában. A név varázsa nem múlt el, de az új generáció tagjai már nem olyan karizmatikusak, mint a nagy elődök.
Idén a Kennedy-klán egy olyan tagja jelent meg a politikai színpadon, aki a családon belül fekete báránynak számít. Ifj. Robert F. Kennedy indulását a demokrata elnökjelöltségért az amerikai média és a pártja jelentős része nem kezeli komolyan. Kennedy-t konspiráció-hívőnek bélyegzik elsősorban az oltásokkal kapcsolatos nézetei miatt, és félnótásként kezelik.
Azonban meglepetésre a felmérések azt mutatják, hogy a támogatása párton belül 20%.
Miközben a főáramú sajtó figyelmen kívül hagyja, Kennedy a legnépszerűbb podcasteknek ad hosszú interjúkat, járja az államokat és olyan helyekre is elmegy, ahová demokraták évtizedek óta nem tették be a lábukat. De vajon van-e bármi esély arra, hogy újra egy Kennedy költözzön a Fehér Házba?
Gyermekkor Camelotban
Ifj.Robert F. Kennedy gyerekként elnökök és nagyhatalmú emberek árnyékában nőtt fel, olyan vendégek mellett futott át a házuk nappaliján, akik országok jövőjéről dönthettek. Apja Robert F. Kennedy a Kennedy adminisztráció igazságügyi minisztere volt, majd szenátornak is megválasztották. Robert kisfiúként rendszeresen járt vendégségbe a Fehér Házba. Mindössze kilencéves volt, mikor nagybátyját John F. Kennedy elnököt meggyilkolták. Mikor kisfiúként egyszer kórházba került, mert leesett a tetőről, Johnson elnök küldözgetett neki vigasztaló leveleket, és olyan beszélgetéseket hallgathatott ki, melyeket általában csak politikai memoárokban lehet olvasni.
Tizennégy éves volt, mikor az édesapját Robert F. Kennedy-t is meggyilkolták miközben elnökségért kampányolt és anyjuk 11 gyerekkel maradt özvegyen. A gyerekek egy része bentlakásos iskolába került. Robert fiatalon heroinfüggő lett, majd miután leszokott, környezetvédelmi ügyvédként működött. A 11 testvér közül két fiú fiatalon életét vesztette, egyik drogtúladagolásban a másik pedig egy síbalesetben halt meg.
Út a fekete listára
A Spectator World Kennedy-ről közölt részletes profiljában leírja róla, hogy környezetvédelmi ügyvédként nagyon sikeres volt és több nagyvállalat ellen nyert környezetszennyezési pereket.
Ami váratlanul kisiklatta a pályáját, az az oltás-szkeptikus mozgalomban játszott szerepe volt.
2005-ben ugyanis hosszas cikket írt arról az állításról miszerint összefüggés van az autizmus és az MMR vakcinák között. A Spectator megjegyzi, hogy ez a feltételezés egy olyan brit orvos tanulmányára épül, amit később a tanulmányt eredetileg kiadó orvosi folyóirat visszavont. Kennedy lett az oltás-ellenesség arca, majd ez a szerep tovább bővült a Covid-19 oltásokkal. A Covid alatt az oltás-ellenes jobboldali csoportok különösen felkarolták Kennedy-t, ami a Specator szerint még inkább elidegenítette őt a saját pártjától. Egy alkalommal bocsánatot is kellett kérnie miután felháborodást keltett, hogy a holokauszt borzalmai és a Covid-oltás kötelezővé tétele között vont párhuzamot. Twitteren a következőt írta: „Elnézést kérek az Anne Frankra tett utalásomért, különösen a holokauszt borzalmait elszenvedő családoktól. Az volt a szándékom, hogy a múltbeli barbárság példáit felhasználva mutassam be az új befolyásolási technológiákból származó veszélyeket. Amennyiben a megjegyzéseim fájdalmat okoztak, őszintén és mélységesen sajnálom„.
2005 óta gyakorlatilag tiltott személy lett a főáramú médiában, amelynek fő oka az, hogy a hírtelevíziók egyik legnagyobb reklámbevételüket a gyógyszeripartól kapják.
Az egykori ügyvéd ugyanis nem csak az oltásokra koncentrál, hanem általánosan hadilábon áll az amerikai gyógyszeriparral, akiket bűnszervezeteknek titulál.
Az Egyesült Államokban az ügynevezett Big Pharma (nagy gyógyszercégek), hatalmas befolyással vannak a politikára, és hagyományosan a liberálisok a nagy olaj és fegyvercégeken túl őket tekintették az egyik legnagyobb ellenségüknek. Az oltás-szkepticizmus Amerikában nagy divat lett, így ez nem feltétlen riassza el az átlag szavazót. Kennedy a legtöbb interjúban igyekszik kifejezni, hogy az oltás-kérdés nem fontos a kampánya szempontjából, azonban a legtöbben erről ismerik őt, és egyértelműen ez a sikerének a legnagyobb akadálya.
Miért akar elnök lenni Kennedy?
Kennedy Jordan B. Petersonnak a következőt mondta azzal kapcsolatosan, hogy miért döntött az indulás mellett: „Azt láttam, hogy az ország és a pártom is olyan irányba halad, amely zavart engem. Az országnak újraindításra van szüksége. Úgy érzem a demokrata párt kisiklott, és váratlanul és titokzatos módon a háború pártja lett, miközben mindig szkeptikus volt a hadipari-komplexummal szemben. A cenzúra pártja lettek, amely elfogadhatatlan a liberalizmus alapján. (…) A neokonok pártja lett. (…) A Wall Street pártja. (…) A párt elfelejtette a középosztályt és elkezdett megvetéssel tekinteni a rendőrökre, a tűzoltókra, a szakszervezeti tagokra, mikor korábban ezek az emberek jelentették a demokrata párt fő szavazóit.” (Kennedy interjúját Jordan Petersonnal a Youtube törölte arra hivatkozva, hogy oltás dezinformációt tartalmaz).
Elmondása szerint feltámasztaná a demokrata párt Kennedy-ágát, amely a középosztályra koncentrált.
Kennedy kampánya honlapján első számú prioritásként az „őszinte kormányzást” tünteti fel. A program kísértetiesen hasonlít Trump 2016-os beteljesületlen ígéretére, amelyben elkötelezte magát „a washingtoni mocsár lecsapolása mellett”. A demokrata jelölt hasonló hangot üt meg, mint a republikánusok:
„A demokratikus kormánynak a népből, a nép által és a népért kellene lennie. De a kormányzati intézmények elárulták a bizalmunkat. A hírszerző ügynökségek a saját népünk után kémkednek. A kormány és a technológiai platformok összeesküvést szőnek a nyilvánosság megfigyelésére és cenzúrázására. A szabályozó ügynökségeket azok ejtették foglyul, akiket szabályozniuk kellene (…)”
A politikus klasszikus demokrata párti programhoz térne vissza, amely csökkentené Amerika katonai szerepét a világban, nagy hangsúlyt helyezne a környezetvédelemre, és szabadpiaci értékrendet követne, de a nagy vállalatok korlátozásával.
Van-e esélye?
Egy júniusi YouGov és Economist felmérés szerint Kennedy-nek jobb a megítélése az amerikaiak körében, mint Joe Bidennek vagy Donald Trumpnak. Azonban Kennedy ennek ellenére is csak 20%-on áll Joe Biden 60%-os támogatásával szemben, amely egy hatalmon levő elnökkel szemben jelentős szám. Bár a felmérések szerint a demokrata szavazók örülnének, ha Biden kiállna egy demokrata vitára, erre semmi nem kötelezi az elnököt, és ezért nem is valószínű, hogy megteszi.
Bár a Kennedy név valószínűleg jelentősen hozzájárul a jó százalékokhoz, az ifjabb RFK nem élvezi tágabb családja támogatását.
Gyermekei valamint harmadik felesége Cheryl Hines színésznő beálltak mögé, és a médiában több cikk is megjelent Hines-ról, melyekben igyekeznek felmenteni őt, amiért támogatja férje kampányát.
Az előválasztásokon kulcs államokban Biden magasan vezet, s Kennedy leginkább a republikánusok körében kezd népszerű lenni. Ennek egyik oka, hogy gyakran pozitívan nyilatkozik republikánus ellenfeleiről kiemelve azokat a pontokat, amelyekben egyetért velük. Például Peterson podcastjében megjegyezte, hogy szerinte Ron DeSantis jó Covid-politikát folytatott Floridában.
Kennedy javára szól az is, hogy annak ellenére jó szónok, hogy egy betegség miatt furcsán rekedtes a hangja. Ellentétben más politikusokkal hosszú beszélgetéseket vállal főleg jobboldali műsorokban, amelyek jó nézettséggel mennek a különböző online platformokon. Minderre azonban árnyékot vet a konspiráció-hívő bélyeg, amelyet az is erősít, hogy a családjával kapcsolatos összeesküvés-elméletekről is szívesen beszél.
Többször kifejtette például, hogy szerinte nagybátyját a CIA gyilkolta meg. Ez azért is érdekes, mert elnökként neki kellene kineveznie a CIA igazgatóját.
Kennedy indulása néhány éve elképzelhetetlen lett volna, azonban Donald Trump megmutatta, hogy az amerikai politikában semmi sem lehetetlen. Az amerikai választók nem idegenkednek a különcöktől, vagy a vad nézetektől, ami pedig az összeesküvés elméleteket illetti, ez bizonyos körökben még vonzóvá is teheti Kennedy-klán legújabb elnökjelöltjét.
