Az AfD sikere egy járási választáson az országban uralkodó hatalmas elégedetlenség jele. Krisztina Koenen jelenti Németországból.
Az elmúlt napokban több külföldi kolléga az Alternative für Deutschland (AfD) konzervatív pártot már Türingia tartomány győztes pártjaként ünnepelte. Az ujjongás azért egy kicsit eltúlzott volt. A győzelem nem a tartományban, hanem a legkisebb türingiai járásban, Sonnebergben esett meg. A Türingia déli, bajorországi határvidékén fekvő Sonneberg járásban valamivel több mint 460 négyzetkilométernyi területen mindössze 56 000 lakos él.
De tény, hogy itt történt meg először az AfD és Németország történetében, hogy a polgárok egy AfD-tagot, Robert Sesselmannt választottak meg járási elnöknek. A választók 52,8 százaléka szavazott az AfD jelöltjére, a kereszténydemokrata CDU jelöltje, Jürgen Köpper, 47,2 százalékot kapott.
Mindezt történt annak ellenére, hogy az összes többi párt, a CDU, a szabaddemokraták, a zöldek és még a kommunista Die Linke is egységfrontba tömörült, csak hogy megakadályozza Sesselmann győzelmét.
Az 50-éves Robert Sesselmann Sonnebergben született, majd a szászországi Chemnitzben nőtt fel. 1988-ban jogi diplomát szerzett, és 2013 óta munkajogi szakügyvédként dolgozik Sonnebergben. A háromgyermekes családapa 2019 óta a türingiai tartományi parlamentben az AfD-frakció képviselője. Bármennyire is igyekeztek a rendszermédia újságírói, Sesselmannról semmilyen negatív „náci” tényanyagot sem tudtak feltárni. „Sesselmann egy tiszta lap”, „megpróbál minden feltünést elkerülni”, írja róla a Bild Zeitung, azt sejtetve, hogy ez persze csak álca, majd hozzáteszi:
de olyan szélsőjobboldali beállítottságú emberekkel van kapcsolatban, mint például az AfD türingiai elnöke és a vezetőség többi tagja.
Hát bizony, ez súlyos vád.
És mit képvisel ez a botrányosan hétköznapi életet folytató politikus? Problematikusnak tartja a járás elárasztását ukrajnai menekültekkel, az ukrajnai háborúban béketárgyalásokat szeretne, és ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, valamint követeli a bűnöző migránsok azonnali kitoloncolását. Ellenzi és „kisajátítási hadjáratnak” nevezi a zöld energia- és fűtésfordulatot, és fel akarja azt tartóztatni.
A rendszerpártok között most nagy a siránkozás. Eddig még minden választáson sikerült az egységfront taktikájával megakadályozni, hogy egy AfD-jelölt valamilyen vezető politikai vagy közigazgatási pozícióba jusson. E kis választás igazi jelentőségét éppen az adja meg, hogy ez az eljárás most nem volt eredményes, sőt, a blokkpártok több józanabb politikusa éppen az egységfrontot tartja az AfD-győzelem egyik okának. Különös, hogy a választás elött ugyanezen politikusok közül senkinek sem tűnt fel, hogy milyen negatív hangzása van különösen Kelet-Németországban a „demokratikus blokk” kifejezésnek, amellyel annak idején a Német Szocialista Egységpárt próbálta meg demokratikus választások látszatát kelteni.
A kormánynak jelenleg nem lenne választói többsége
Az AfD sikere a blokkpártok egységesen zöld politikájának a csődje – nemcsak Kelet-Németországban.
A legújabb felmérések drámai erőeltolódásról és az országban eluralkodó hatalmas elégedetlenségről tanúskodnak.
Ha előző vasárnap szövetségi választások lettek volna, az AfD már egész Németországban 20,5 százalékot ért volna el, és ezzel megelőzte volna a 19,5 százalékra süllyedt szociáldemokratákat, és alig 6 százalékkal maradna el a CDU / CSU 26,5 százaléka mögött. Ha a CDU/CSU frakció szavazataiból levonjuk a CSU körülbelül 8 százalékát, akkor az AfD már a CDU-t is megelőzné, és gyakorlatilag a legerősebb párt lenne. A zöldek a vasárnapi felmérés szerint már csak 13,5 százaléknál lennének, a szabaddemokraták 6,5 százaléknál, ami azt jelenti, hogy a kormánykoalíciónak 39,5 százalékkal nem lenne választói többsége.
Kevésbé józan politikusok e felmérések nyomán úgy vélekednek, hogy Németországban „20 százalék körül van a barna üledék” (Stephan Kramer, a türingiai alkotmányvédelem betért zsidó elnöke), aki még hozzátette: „Az AfD egy hatalmas összeesküvés, egy forradalmi összeesküvés parlamenti ága. Le akarják győzni a kormányt, az államot és a Szövetségi Köztársaság egész rendszerét.” Kramer valóságtól elrugaszkodott kirohanása persze nem egyedi kisiklás. Van, aki azt állítja, hogy az AfD tagjai nem is emberek, hanem „kutyák” (Timon Dzienus, a zöld ifjúsági szervezet társelnöke), egy vélemény szerint, ha valakinek szociális problémái vannak, „akkor legalább válassza a kommunistákat” (Christian Lindner, a szabaddemokraták elnöke).
Mások úgy gondolják, hogy a német választópolgár, de különösen a keletnémet, „elbizonytalanodott”, korlátolt felfogású tahó, aki nem értette meg, milyen jó neki a kormány politikája, és ezért azt „jobban meg kell neki magyarázni” (Saskia Esken, az SPD társelnöke).
Mert ugye milyen jó neki az, hogy az energiafordulat következtében az áram- és gázszámlái ma a többszörösébe kerülnek annak, mint amit még akár két éve is fizetett. Remek ötlet, hogy következő évtől ki kell dobnia még jól működő gáz- és olajfűtését, hogy azt egy hőszivattyúra cserélje, amihez viszont nem lesz áram, mert az atomerőműveket kikapcsolták. Meg kell magyarázni, hogy miért jó az, ha a német gazdaságot a zöld energiapolitika következtében példátlan csődhullám sújtja, ha végre mindenki évente nemet válthat, és az is jó, hogy a német gyermekek az iskolákban hamarosan egy veszélyeztetett kisebbséghez fognak tartozni, és így tovább. Lesz itt még mit magyarázni.
Hogyan szabaduljunk meg egy ellenzéki párttól?
A sonnebergi választás eredménye azt bizonyítja, hogy az AfD démonizálása már nem éri el a kívánt hatást. Mit lehet tehát tenni az egyetlen ellenzéki párt népszerűsége ellen? Eredeti javaslattal állt elő a Mission Lifeline International nevü államilag támogatott embercsempész szervezet alapítója és elnöke, Alex Steier. Szerinte
„ha elég migráns érkezett volna Németországba és ott azonnali szavazati jogot kapott volna, akkor Sonneberg nem történhetett volna meg. Ezért: Nyissátok meg azonnal a határokat!”
– írta twitteren.
Valamivel enyhébb eljárást választott a tartományi közigazgatási hivatal: meghirdette, hogy utólagosan megvizsgálják Sesselmann alkotmányhűségét, és ha valami kivetnivalót találnak, akkor érvényteleníteni fogják a választás eredményét. Egy másik ötlet szerint át lehetne rajzolni a járási határokat, például Sonneberget hozzá lehetne csatolni a szomszédos Hildburghausen járáshoz, ahol a CDU állítja a járási elnököt, és ezzel egy csapásra eltűnne a sonnebergi szégyen.
Természetesen lehet próbálkozni a türingiai AfD vagy akár az egész párt betiltásával. De az alkotmány eddig nagyon magas gátakat emel egy párt betiltása elé, tehát nem valószínű, hogy a betiltási folyamat a következő, 2025-ös választásig eredményes lenne. Bár ki tudja, a blokkpártok már hosszabb ideje fontolgatják, hogy a választási periódust meghosszabbítanák öt évre, mert olyan sok a tennivaló. Valamilyen módon meg kell szabadulniuk az egyetlen ellenzéki párttól, és biztosak lehetünk benne:
Nem fognak kifogyni az ötletekből.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.