Behzad Karim Khani egyike azoknak az „aranynál is többet érő” embereknek (idézet Martin Schulztól, az Európai Parlament volt szocdem elnökétől), akikkel a 2014 óta tartó tömeges migráció megajándékozta a német népet. A 46 éves iráni származású író, volt berlini bártulajdonos, nemrégiben köszönetet érdemlő nyíltsággal szólt a német nép jövőjéről és a hozzá hasonló migránsoknak e jövő alakításában betöltendő szerepéről.
Cikkének megírására Khanit a migránsok szilveszteri tombolása, illetve néhány politikus és újságíró ennek nyomán kifejezésre juttatott szelíd és visszafogott ejnye-bejnyéje ihlette meg.
Írását röviden ennyiben lehet összefoglalni: Nekünk migránsoknak az a feladatunk, hogy elfoglaljuk Németországot.
„Mi migránsok vagyunk ennek az országnak az örökösei” – írja.
Ez a II. világháború szövetségesei által folytatott politika szerves folytatása, hiszen azok is a mai napig a német nácizmus újraéledésétől tartanak, most pedig a migránsok gondoskodnak arról, hogy a fehér árja rémálom ne válhasson valóvá.
Igazuk is van, hiszen „Németország lelkesen támogatja azt az országot, amelyet Amnesty International és a Human Rights Watch apartheid-államnak nevez, és amely állam extrém szélsőjobboldali politikája az elfoglalt területeken” egyik oka annak, hogy onnan menekülnek az emberek, azok is, akik most szilveszterkor pár berlini kerületet szétvertek.
Természetesen Izraelről van szó.
A németek gyenge, bizonytalan népek, hedonizmusuk áldozatai, erkölcsileg könnyen sebezhetőek, mi – a migránsok – pedig azért vagyunk itt, hogy a németek végleg eltűnjenek a föld színéről.
Azután megismétli a kormányzó zöldektől és a szabaddemokratáktól untig ismételt őrültségeket, hogy az országnak állítólag évente 400 000 új munkaerőre, vagyis évente egymillió migránsra lenne szüksége a további létezéshez (költői kérdés: mit csinál a többi 600 000?).
Hogy az eddig bevándorolt munkabíró korban levő szírek kétharmada, az afgánoknak pedig 43,7 százaléka szociális segélyen és egyéb nagyvonalú juttatásokból él, az valamelyest ellentmond ennek a víziónak.
És még egy kérdésre nem adott választ a szerző: Ha a németekkel együtt az adófizetők is kihaltak, akkor ki fogja a migránshadat ellátni?
Eddig mindenkit, aki azt merte állítani, hogy a migráció segítségével tudatos népességcsere folyik Németországban, azonnal nyilvánosan mint szélsőjobboldalit kiátkoztak, lerasszistáztak és kiutasítottak a tisztességes emberek társadalmából.
Így történt ez például a szociáldemokrata Thilo Sarrazinnal, aki a „Németország felszámolja önmagát” című könyvében már 2010-ben felhívta a figyelmet a korlátlan migráció következményeire. Sarrazint ezért kizárták a szociáldemokrata pártból, és a rendszermédia a mai napig a sátán egyik megtestesüléseként tartja számon.
De amíg Thilo Sarrazinnak ez a felismerés a karrierjébe került, addig a baloldaliként ismert Khani nyugodtan kimondhatja, hogy a militáns iszlám migránsok célja igenis a népességcsere. Az itt ismertetett cikket a Berliner Zeitung, egy baloldali napilap, kultúra rovatában közölte, és csak annyit tartott szükségesnek hozzáfűzni, hogy a cikk „nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét”.
De Khani nem az egyetlen baloldali, aki a német nép végét vízionálja, és Sarrazin nem az egyetlen, akinek az erre való rámutatás a vesztét okozta.
Itt van például Axel Steier, a Lifeline nevű, a Földközi Tengeren tevékenykedő embercsempész szervezet alapítója és elnöke, maga is német. Steier Január 12-én a következőket írta twitteren:
„Mindenki abban reménykedik, hogy véget ér a rasszizmus és az elzárkózás politikája. Attól tartok, hogy ez mindaddig nem fog bekövetkezni, amíg Németország létezik.”
Arra a kérdésre, hogy miért kell a menekülteket Európába hozni, azt válaszolta:
„Na, mert mi ezt így akarjuk. Mert mi vagyunk az erősebbek. Nemsokára vége lesz a fehérkenyerek vidám életének.”
A fehérkenyerek kifejezést a migránsok használják, ha megvetően akarnak a németekről beszélni. Majd így folytatja:
„Eljön az idő, amikor már nem lesznek fehérkenyerek, mert utódaik az elkövetkező 50 vagy 100 év folyamán nem fehér partnereket keresnek maguknak. A társadalom homogenitásának megszüntetése folyamatban van, és én ezt támogatom a munkámmal.”
Ha most valaki azt gondolná, hogy Khani és Steier kijelentéseit hatalmas nyilvános felhördülés követte, hogy a német nép egy emberként felállt, és a kiirtásukat javaslók felelősségre vonását követelte – hát nem. Az eddigi egyetlen hangos reakció – az viszont az összes rendszerpárt és rendszermédia részéről egybehangzóan – a fehérellenes rasszizmus ellen nyilvánosan fellépő Hans-Georg Maaßen ellen irányult, aki merészelte azt nevén nevezni.
Maaßen, 60 éves jogász, 2018-ig a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke volt. 2018-ban az okozta a vesztét, hogy nyilvánosan ellent mert mondani Merkelnek, aki szerint egy chemnitzi tüntetésen, melynek kiváltó oka egy migráns által elkövetett gyilkosság volt, migráns-ellenes hajtóvadászat folyt. Azóta a CDU-tag Maaßent a rendszerfenntartó elit a CDU vezetés lelkes támogatásával kizárta a tisztességes emberek sorából, mert állítólag rasszista, antiszemita, összeesküvés-elméletek támogatója, covid-tagadó és ki tudja még mi minden más – anélkül hogy vádjaikra valaha is egyetlen bizonyítékot bemutattak volna.
Maaßen az ellene folytatott hajtóvadászat ellenére továbbra is bírálta a migrációt és az ország jogállami lezüllését, bűneit tovább tetézve azzal, hogy a CDU-n belüli konzervatív „Értékunió” megválasztotta elnökének.
Ő volt most is az egyetlen politikus, aki felhívta a figyelmet a Khani és Steier által meghirdetett fehérellenes rasszista kijelentésekre, amire a rendszermédia és a rendszerpártok a szokásos harsány vagdalkozással válaszoltak.
Karin Prien, a CDU vezetőség tagja és az oktatási miniszterek konferenciájának soros elnöke, Maaßen kijelentéseit „tűrhetetlennek” minősítette, és követelte Maaßen kizárását a CDU-ból, mivel az „antiszemita kódokat használ” és „nyitott a jobboldali extrémizmus irányába”.
Mit is mondott Maaßen valójában? Például ezt:
„Hálásaknak kell lennünk Steier úrnak. Olyan biztos a dolgában, hogy nyíltan meg meri nevezni az irányt, amelybe a politika és a média erői nyomulnak: Megsemmisítő rasszizmus fehérek ellen, és az égető vágy, hogy dögöljön meg Németország” (a szélsőbal tüntetéseken szívesen ordított jelszava a „dögöljön meg Németország”).
Egy a svájci Weltwoche-ban megjelent cikkében a következőket írja:
„A politikai baloldal a korlátlan bevándorlást akarja. A menekültek védelme és a szakemberek bevándorlása csak ürügy”, amely mögött a fehér németek létének eltörlése áll.
„Ez”, mondta egy másik esetben „fajelmélet, fordított előjellel. Egy embertenyésztési program, amelynek értelmében a fehérkenyerek silány fajnak számítanak. Ezért nem éreznek ennek támogatói semmiféle együttérzést a migránsok által elkövetett gyilkosságok német áldozataival szemben.”
Maaßen fellépése nyomán a CDU-nál betelt a pohár, na nem a migránsok és a baloldal németellenes tombolása, hanem Maaßen nyílt szavai miatt. Aki a fehérellenes rasszizmust nevén nevezi, az maga is rasszista, mert ezt a kifejezést csak idegenellenes megnyilatkozásokra szabad alkalmazni – így tudnánk összefoglalni a CDU vezetés helyzetértékelését. Múlt héten a médián keresztül a pártból való azonnali kilépésre szólították fel Maaßent, aki természetesen nem tette meg nekik ezt a szívességet. Maaßen szívós és bátor ember, kitűnő jogász, és valahol érzi is, hogy nagyon sok német polgárnak szívéből beszél, még ha az egyetértés csak suttogva, a privát lakásokban és a kocsmák törzsvendég-asztalainál kerül szóba.
Minden esetre a CDU-nak nem lesz könnyű dolga Maaßennal, és a kizárási perekkel magának többet fog ártani, mint a legyőzendő új sátánnak. De hát a legfontosabb az, hogy a CDU továbbra is számba jöhessen az zöldek kormányzó partnereként, bizonyítsa elvhűségét, és hogy ezen az úton a zöldek segítségével végre újra elfoglalhassa a kancellári széket.
A német nép jövője? Ugyan már, kit érdekel.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.