A legtöbb német, talán még a Zöld párt választói közül is sokan, eddig azt gondolták, hogy maguk döntik el, mit szeretnek enni, hogy inkább csülköt vagy tofut, tejszínt vagy zabtejet fogyasztanak. De időközben ennek a tarthatatlan zűrzavarnak a vége felé közeledünk. A szocialista-zöld-szabaddemokrata kormánynak alig másféléves regnálása folyamán már sikerült meghatároznia, hogy mekkora lakásban lakjunk, mennyit fűtsünk, autózzunk és mosakodjunk. Ami eddig még hiányzott, az a politikailag korrekt táplálkozás meghatározása és érvényesítése volt.
Ezt a fájdalmas hiányt pótolni lett elhivatott Cem Özdemir, a zöld, meggyőződéses vegetáriánus mezőgazdasági miniszter. Özdemir, Törökországból bevándorolt cserkeszek leszármazottja, annyiból kivételnek számít a zöld politikusok körében, hogy sikerült egy főiskolát szociálpedagógia szakon elvégeznie. Ugyan semmilyen mezőgazdasági képesítése vagy tapasztalata nincs, viszont szociálpedagógusi ismereteit – mint látni fogjuk – remekül tudja tisztségében alkalmazni.
Özdemir miniszter a fő szerzője a kormány nemrégiben bemutatott „táplálkozási sarokpontjainak”. A mű tartalmazza a szövetségi kormány „táplálkozási stratégiáját”, melynek célja nem kevesebb, mint
„a táplálkozási rendszer transzformációja, és azon alapfeltételek megteremtése, melyek biztosítják, hogy Németországban minden ember egészségesen és fenntartható módon táplálkozhasson.”
A stratégia fő célcsoportját azok alkotják, akik valamilyen étkezdében esznek, de a legfontosabb célcsoport az óvodás és iskolás gyermekek, tehát mindazok, akikhez az állam a legkönnyebben hozzá tud férni, és akiket az egészséges jövő érdekében transzformálni kell. „Stratégiánk célpontjában főleg a gyerekek, a szegény háztartások és a bevándorlók vannak” – mondta a miniszter.
Miben áll az egészséges táplálkozás? Özdemir meghatározása szerint „növényközpontú táplálkozásban, kevesebb cukor, zsír és só fogyasztásában és a közösségi étkeztetés elősegítésében”. Elfogadhatatlan, mondta a miniszter, hogy emberek „kényszerből” monoton táplálékot fogyasszanak.
A kényszer azáltal keletkezik, hogy az emberek sajnos korlátolt intelligenciával rendelkeznek és nem tudják mi jó nekik. Otthon összekotyvasztanak mindenfélét, inkább zsíros mélyhűtött pizzát vesznek és a burger-sütődékbe járnak, ahelyett, hogy az állam által meghatározott egészséges tömeges étkeztetés áldásait élveznék.
Ismerős a szöveg? Nem véletlenül. Az sem véletlen, hogy a programban csakis a táplálkozás kifejezés szerepel, vagyis a létfenntartáshoz szükséges alapanyagok felvétele. Ha csak erről van szó, akkor tényleg fogyaszthatunk fehérje- és proteindús tücsköt, bogarat és mindenféle férget. Talán elmagyarázhatná valaki a zöld politikusoknak, hogy az állatok táplálkoznak, az ember viszont eszik. A transzformációs stratégiában az evésről, mint kultúráról, élvezetről és annak családi összetartó erejéről szó sem esik, holott a zöld-globalista kiváltságos réteg nagyon is elöl jár az evés élvezetében. De ez a program ugye a nép számára készült, az élcsapatra más kategóriák vonatkoznak.
A rendszert kiszolgáló médiában időközben hadjárat folyik a húsfogyasztás ellen. A húsevés egészségtelen, betegségek forrása, és a klímakatasztrófa egyik kiváltó oka, lévén, hogy az állatok rengeteg széndioxidot és metánt termelnek.
Vagyis, aki húst eszik, nemcsak magát és a társadalmat, hanem az egész emberiséget károsítja.
Valami hasonló vonatkozik azokra is, akik tejet isznak és vajat kennek a kenyerükre margarin helyett.
Az államhű cégek már régóta vegetáriánus és vegán ételekkel szekírozzák alkalmazottaikat, a félállami Volkswagen cég már több éve levette a központi vállalati étkezde étlapjáról az országosan híres VW-sültkolbászt. Néhány napja a katasztrofális állapotban lévő állami vasúttársaság,
a Deutsche Bahn vezetőségi elnöke reklámozási célzattal lefényképeztette magát az egyik vonat kivételesen működő étkezőkocsijában, amint vegán répalevest és vegán sült kolbászt fogyaszt, és bátorító szavakkal győzködi a nem járó vagy órákat késő vonatok kétségbeesett utasait, hogy kövessék példáját.
A táplálkozás átállítása a kizárólagos növényevésre a nagy általános transzformáció központi része. A zöldek által uralt állami fogyasztóvédelmi intézet zöld vezetője az emberek fogyasztási magatartásába való direkt beavatkozás értelmében követeli, hogy „az egész társadalmat egy nagy transzformációs folyamatnak kell alávetni”.
Özdemir miniszter ennek értelmében úgy kívánja a mezőgazdaságot átalakítani, hogy az árak motiválják a renitens népet, vagyis kívánatos, hogy emelkedjék a hús és a hústermékek ára. Többek között ezt a célt szolgálja a mezőgazdaság átállítása az ökológiai és klímasemleges termelésre. „Ha a klímavédelmet komolyan vesszük”, mondta egy interjúban, „akkor csökkentenünk kell a haszonállatok számát”. Az állattenyésztés ökológiai és a klímavédelmet szolgáló átalakításának ütemét fokozni kell, folytatta, ugyanígy a földművelés átállításáét is. A terv az, hogy 2030-ig a mezőgazdaság 30 százalékának kell átállnia az ökológikus termelésre.
A mezőgazdasági minisztérium állásfoglalása szerint „a tudományos megállapítások alapján a fenntarthatósági célokat a mezőgazdaságban csakis a húsfogyasztás és az állattartás csökkentésével tudjuk elérni, ez különösen vonatkozik a klímavédelem céljainak elérésére.”
Hogy a zöldek által kinyilatkoztatott mezőgazdasági klímacélokat elérhessük „2045-ig a sertések számát 35 százalékkal, a szárnyasokét 25 százalékkal, és a szarvasmarhákét 50 százalékkal kellene csökkenteni”, figyelmeztetett Friedhelm Taube, a kieli egyetem agrártudományi professzora.
Ha ez a terv valóra válna, az hatalmas megrázkódtatásokhoz vezetne nemcsak az élelmiszerellátásban, hanem a mezőgazdaság szerkezetében és tulajdonviszonyaiban is. Eddig a termelésnek csak töredéke folyik ökologikus formában: A 26,1 millió sertésnek összesen egy százalékát, a 11,3 millió szarvasmarhának a nyolc százalékát tartották ökológikus formában. A földművelésben a teljes használt felület 10,9 százalékán termeltek biotermékeket.
A haszonállatok száma már eddig is jó ütemben csökkent. A gazdák érdekvédelmi szervezetének elnöke szerint a számtalan állatvédelmi és ökológiai előírás következtében már több éve csökken a hústermelés Németországban. Tíz éven belül 5,8 millióval csökkent a sertések száma, egyedül az elmúlt év folyamán 1900 főleg kisebb sertéstenyésztő adta fel a gazdaságát.
Az átállás eredménye máris érezteti magát az élelmiszerárakban. A disznóhús termelői ára egy éven belül 75 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés még nem tartalmazza a magas energiaárakat, ezek kihatása majd az év folyamán fog jelentkezni.
A mostani árszint csak a növekvő importnak köszönhetően tartható.
Miközben a kormány minden erővel a biotermékekre való átállást akarja kikényszeríteni, addig a fogyasztók egészen más véleményen vannak. A biotermékek élelmiszerpiaci részesedése 2021-ig az állandó bio-propaganda ellenére 6,8 százaléknál stagnált, 2022-ben a hatalmas áremelkedések és a lakosság elszegényedésének következtében 4,1 százalékkal csökkent. Több nagy bio-boltlánc vált fizetésképtelenné, sok kisebb üzlet becsukott. A német gazdaszövetség szerint „az egész bio-ágazat mély válságban van”.
Most mutatkozik meg, hogy a bio-élelmiszerek csak egy kis, kiváltságos réteg igényeit elégítették ki, a vásárlók többsége – már csak anyagi okokból is – továbbra is meg van elégedve a tradicionális mezőgazdaság termékeivel – feltéve persze ha azok kaphatók.
A német zöld táplálkozási stratégia tükrében az újonnan fellángolt bogár- és féregevési lelkesedés is új megvilágításba került. Világmegmentési szempontból a féregevésnek a tradicionális hústermeléssel szemben verhetetlen előnyei vannak. A német környezetvédelmi szövetségi iroda számításai szerint egy kiló marhahús előállítása 30 kiló széndioxidot termel (a szörnyűséges metánon kívül). Egy kiló szárnyas termelése 4,3 kiló, egy kiló disznóhús 4,1 kiló széndioxid kibocsátásáért felelős.
Viszont, ha a természetes húsok helyett férgekből előállított húst helyettesítő termékeket fogyasztunk, akkor csak 3 kiló széndioxiddal dúsítottuk az atmoszférát, ami minden bizonnyal nagy mértékben hozzá fog járulni a világvége elkerüléséhez.
A hülyének is megéri.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.