Miközben a bűnüldöző szervek könyörtelenül eljárnak az ukrajnai háborúban való német részvétel bírálóival szemben, addig a migráns gyilkosságok elkövetői legtöbbször megússzák egy beutalóval a pszichiátriára.
Az elmúlt héten a berlini elsőfokú bíróság Heiner Bückert, a közismert békepárti aktivistát 2000 euró pénzbüntetésre, illetve 40 napos szabadságvesztésre ítélte. Bücker a büntetendő cselekményt 2022 június 22-én Berlinben követte el, amikor is beszédet mondott a német náci állam Szovjetunió elleni támadásának 81. évfordulója alkalmából.
A beszédben a jelenlegi ukrán-orosz háborúra és Németország abban játszott szerepére is kitért, emlékeztetett a németek által meggyilkolt 20 millió szovjet polgárra és a németek ezen alapuló különleges felelősségére – ami a német történelmi feldolgozás keretében eddig egészen természetes utalásnak számított.
Arra szólított fel, hogy egy „kölcsönösen hasznos, józan és felelősségteljes jószomszédi viszonyt kell Európa és Oroszország között megteremteni”, majd ennek értelmében így folytatta: „Németországnak soha többé nem szabad bármilyen formában egy Oroszország ellen folytatott háborúban részt venni.” A beszédben még a következő mondat is elhangzott: „Nyíltan és őszintén meg kell kísérelnünk, hogy megértsük az oroszok indítékait, amelyek az ukrajnai különleges hadművelethez vezettek.”
Ez a mondat bizonyult végzetesnek Bücker számára.
Négy hónappal a beszéd után levelet kapott a berlini szövetségi rendőrségtől, amelyben közölték vele, hogy eljárást indítottak ellene „bűncselekmények jutalmazása és helyeslése” miatt. Annak idején tudósítottunk a 2022-es törvénymódosításról, amely az ilyen és hasonló, a szólásszabadságot korlátozó büntetőeljárásokat lehetővé tette, és ezzel összefüggésben előrelátóan „Lex Ukrajnáról” beszéltünk.
2023 január 3-án ismert lett az államügyészség a büntetőeljárás bevezetését megalapozó indoklása és az ezen alapuló ítélet. E szerint Bücker „helyesli Ukrajnának a nemzetközi jognak ellentmondó orosz letámadását”, és ez a kijelentés „alkalmas arra, hogy megrendítse a jogbiztonságba vetett bizalmat, és fellázítsa a lakosság pszichológiai hangulatát” – az abszurd fogalmazás az eredeti szövegnek felel meg, nem fordítási hiba.
Ha az ítélet jogerőre emelkedne, akkor az az ukrajnai háborúról való nyilvános vita teljes betiltását jelentené, amely gyakorlatilag már most is érvényes.
Sajnos már nemcsak a rendszermédiából ömlik az egyre vérmesebb háborús propaganda, hanem a nagy – eddig ellenzékinek számító, és Ukrajna kérdésében valamelyest visszatartó – internetes magazinok mint a Tichys Einblick és az Achse des Guten is önkéntes alapon beszálltak a háborús uszításba.
Úgy tűnik, mind a politikában, mind a rendszermédiában teljes az egyetértés Baerbock külügyminiszter döbbenetes kijelentésével, miszerint Németország háborúban áll Oroszországgal. Tévedés lenne azt hinni, hogy itt csak egy túlbuzgó és korlátolt intellektussal bíró miniszter verbális kisiklásáról lenne szó.
Eddig egyetlen politikai vezető sem tartotta szükségesnek, Baerbock kijelentésének ellentmondani, és így a hadüzenet ténye fokozatosan átszivárog a nyilvánosság tudatába. A hadüzenet pontos szövegére még várunk.
Most pedig vegyünk egy mély lélegzetet, mert teljes színváltozás következik.
Szerdán, január 25-én a Kielből Hamburgba tartó személyvonaton egy magát gázai születésű, Szíriából származó „menekültnek” valló migráns halálra szúrt egy 17 és egy 19 éves fiatalembert (az egyik áldozatnak átvágta a nyakát) és súlyosan megsebesített további hat utast. A gyilkost a média csak az Ibrahim A. néven tartja számon, hiszen teljes nevének említésével (ha ugyan ismernénk az igazi nevét) megsértenék személyiségi jogait, amelyek például az agg reichsbürgerek esetében nem voltak érvényesek.
A 2014-ben Németországba érkezett Ibrahimnak csak megtűrt státusza volt, vagyis a menedékjog nem vonatkozott rá, és ezért már régen ki lehetett és kellett volna toloncolni. Ami nem történt meg, holott lett rá volna elegendő ok: A 33 éves „menekült” azonnal 2015-ben hitelkártya lopással és az azzal való visszaéléssel tűnt fel a nyomozó szervek horizontján. Egy évvel később több esetben követett el veszélyes testi sértést és bolti lopást, majd 2018-ban ismét testi sértést és szexuális erőszakot, 2020-ban pedig négy alkalommal követett el testi sértést. 2022-ben már egyszer megkéselt valakit, egy másik áldozatát késsel verte fejbe. Ezért egyéves börtönbüntetést kapott, amelyet azonban nem töltött le, mivel az előzetes letartóztatásban eltöltött időt beszámították a börtönbüntetésbe. Amikor a szerdai késes gyilkosságokat elkövette, éppen csak egy hete volt szabadlábon. Az állami TV szerint a vérengzés idején szegényke zavarodott elmeállapotban volt.
Nancy Faeser belügyminiszter Twitteren (!) jelentkezett, na nem azzal, hogy a gyilkost azonnal vissza fogják toloncolni Szíriába. Egy hazug, ezerszer hallott és előregyártott elemekből összetákolt szövegben képes volt azt állítani, hogy „minden gondolatunkban e szörnyű cselekedet áldozatai mellett vagyunk”, miközben köztudott, hogy a belügyminiszter együttérzési képessége még egy skorpióét sem éri el.
2022 decembere óta 15 késeléses gyilkosságot követtek el migránsok, köztük legalább négyen kiskorúak. Két stuttgarti kislány élete hajszálon múlott. Lőfegyverrel gyilkoltak meg további két személyt. 2020-ban több mint húszezer késeléses merényletet követtek el, több mint száz áldozattal. A 2021-es és 2022-es évről statisztikát még nem hoztak nyilvánosságra.
Hogy miért is mondjuk el mindezt? Azért, mert mindennapjainkat az jellemzi, hogy a migráns gyilkosok nyilvánvalóan egy más jogrendszerben élnek, mint azok, akik megpróbálnak az Oroszország elleni mértéktelen uszításnak ellentmondani. A legtöbb gyilkos és erőszakos migráns megússza egy pár hónapos börtönbüntetéssel, ha egyáltalán születik valamilyen ítélet. Legtöbbjüket beutalják egy pszichiátriára, ahol barátságosan feldolgozzák velük traumás élményeiket, majd ismét ráeresztik őket a társadalomra, ahelyett, hogy azonnal kitoloncolnák őket. A reichsbürgerek, békeharcosok és a járványpolitika bírálói viszont az „állam teljes szigorára” számíthatnak, mint Faeser belügyminiszter már sok ízben megfenyegetett mindenkit, aki a kormány politikáját bírálni merészelné.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.