„Egy olyan virulens anticionistát, aki soha nem volt barátságos a zsidó néppel” – írja a The Jerusalem Postban megjelent véleménycikkében az amerikai sztárügyvéd.
Nem vagyok hajlandó megvédeni Sorost, és nem vagyok hajlandó csatlakozni a Muskot bíráló zsidó kórushoz.
Muskot tévesen vádolták antiszemitizmussal, mert Soros Györgyöt kritizálta és gúnyolta. Ezek a vádak az ADL-től, az Amerikai Zsidó Bizottságtól, sőt még az izraeli külügyminisztériumtól is származnak.
Soros zsidó származású. Musk nem az. De vallási hátterüknek nem szabadna szerepet játszania a vádak és ellenvádak értékelésében.
Egyetlen személy sem tett többet Izrael tekintélyének romlásáért a világban, különösen az úgynevezett progresszívek körében, mint Soros György. Az ő támogatása nélkül az a két nagy szervezet – amely a legtöbbet tette a baloldali paradigma Izrael-ellenes elmozdulásáért -, nem rendelkezne azzal a káros befolyással, amellyel jelenleg rendelkezik.
A Human Rights Watch-ot Robert Bernstein emberi jogi aktivista alapította. Évekig kritizálta az emberi jogok megtagadását minden országban két kritérium alapján:
- az emberi jogok megsértésének súlyossága alapján egy adott országban;
- és az adott ország polgárainak képtelensége arra, hogy tiltakozzanak és orvosolják ezeket a jogsértéseket.
Aztán egy Kenneth Roth nevű, Soros által finanszírozott radikális Izrael-ellenes fanatikus vette át a szervezet irányítását, és olyan szervezetté alakította, amely Izrael démonizálására szakosodott, a korábban felvázolt kritériumok figyelembevétele nélkül. Az Izrael-ellenesség olyan egyoldalúvá és szélsőségessé vált, hogy az alapító Bernstein később azt írta:
„A Human Rights Watch alapítójaként, 20 éven át aktív elnökeként, most pedig tiszteletbeli alapító elnökként olyasmit kell tennem, amire soha nem számítottam:
Nyilvánosan csatlakoznom kell a csoport kritikusaihoz.
A Human Rights Watch eredeti küldetése a zárt társadalmak feltörése, az alapvető szabadságjogok védelme és a másként gondolkodók támogatása volt. Az utóbbi időben azonban olyan jelentéseket ad ki az izraeli-arab konfliktusról, amelyek segítik azokat, akik Izraelt páriává akarják tenni”.
Ezek után a dolgok még rosszabbra fordultak.
Roth az „emberi jogokat” Izrael ellen irányuló fegyverként vetette be. Egyoldalú „jelentéseit” elsődleges igazolásként és mentségként használták az ENSZ és különböző bizottságai Izrael szelektív elítélésére. Ezeket az egyetemi kampuszokon is terjesztették világszerte.
Nyilvánvaló Izrael-ellenes elfogultságuk ellenére a támogatók arra a tényre hivatkoztak, hogy Roth is zsidó származású, amely tény állítólag hitelessé tette Izrael-ellenes vádjait.
Natan Saranszkij dokumentálta a Human Rights Watch elfogultságát: „Itt van egy szervezet, amelyet a szabad világ jóindulata hozott létre az emberi jogok megsértése ellen, és amely a diktatórikus rezsimek kezében eszközzé vált a demokráciák elleni harcban … Itt az ideje, hogy nevén nevezzük a dolgokat. Ennek a szervezetnek a valós tevékenysége ma már messze van attól, amiért 30 évvel ezelőtt létrehozták.”
Soros 100 millió dollárt adott Roth szervezetének. Amióta ő finanszírozza ezt a szervezetet, annak prioritásai még inkább eltolódtak afelé, hogy Izraelt démonizálják, és kettős mércét alkalmazzanak a zsidó nép nemzetállamával szemben. Ennek a démonizálásnak a hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni: A HRW többet tett azért, hogy a nemzetközi közösséget és a progresszíveket Izrael ellen fordítsa, mint bármely más szervezet.
Ez mind Soros hibája, és Soros jogosan elítélendő, amiért a paradigmát Izrael ellen fordította.
A második legbefolyásosabb szervezet a progresszívek Izrael ellen fordításában egy másik Soros által finanszírozott csoport: a J Street. Annak ellenére, hogy azt állítja magáról, hogy egy Izrael- és Palesztina-barát, progresszív szervezet, a J Street sokat tett azért, hogy a legtöbb progresszív és néhány liberális demokrata – különösen a kongresszus tagjai, valamint a tudósok és a média szakértői – Izrael ellen forduljanak. Soros egymillió dollárral járult hozzá a J Streethez, ami a Haaretz szerint „hússzor nagyobb, mint bármely korábbi adomány, amelyet a J Street Action Fund kapott”. A J Street most a Kongresszusban lobbizik Izrael ellen, és olyan jelölteket támogat, akik virulens Izrael-ellenesek, ahogy Soros is.
Farley Weiss ügyvéd, a Fiatal Izraeliek Nemzeti Tanácsának korábbi elnöke pontosan fogalmazott, amikor megállapította: „Soros védelmezői azzal próbálják elhallgattatni a milliárdos kritikáját, hogy az antiszemitának minősül, mert Soros maga is zsidó. De senki sem finanszírozott több pusztító támadást Izrael és az amerikai zsidó közösség ellen, mint Soros.
Ő a legjobb esetben is egy öngyűlölő zsidó, és nem szabadna felmenteni a származása miatt.”
Én is éles kritikusa voltam Sorosnak, és káros befolyásának nemcsak Izraelre, hanem az amerikai belpolitikai kérdésekre is. A Sorossal szembeni kritikám nem terjedt ki arra, hogy „Magnetóhoz” hasonlítsam, aki Soroshoz hasonlóan túlélte a holokausztot. Nem tenném ezt az összehasonlítást, mert soha nem hallottam erről a szupergonoszról, de egyetértek Muskkal abban, hogy Soros tettei, hozzájárulása és motivációja valóban hozzájárultak a „civilizáció szövetének” eróziójához.
Musk maga nem mutatott ellenséges magatartást Izraellel vagy a zsidó néppel szemben. Nem antiszemita, és amit mondott, az nem antiszemita.
Igaz, hogy egyes jobboldali antiszemiták Sorosra koncentrálnak az antiszemita összeesküvés-elméleteik terjesztésében, miszerint „a zsidók” irányítják a világot. Ahogyan a múlt antiszemitái a „Rothschildokat” okolták a világ számos rosszáért, úgy egyes mai bigottak is Sorost hibáztatják ezért.
A különbség annyi, hogy a Rothschildok erősen támogatták a zsidó közösséget és a cionizmust. Soros nemhogy nem támogató, hanem ellenfél.
Alan Dershowitz a The Jerusalem Postban megjelent eredeti teljes cikke itt olvasható.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.