Általános bankválság árnya kísért

Úgy tűnik, hogy 2023-ra úgy emlékezhetünk majd, mint egy új pénzügyi válság kezdetének évére.

Amikor a Silicon Valley Bank és a Signature márciusban összeomlott, az optimisták azzal érveltek, hogy ez a bankok nagy mennyiségű startup betétje miatt bekövetkezett sajátosság volt. Nem sokkal később, amikor a Credit Suisse összeomlott, az amerikaiak vállat vontak. A First Republic JP Morgan által a hétvégén végrehajtott mentőcsomag-vásárlásával a piacok komolyabban veszik egy általános bankválság kilátását – írja Philip Pilkington brit közgazdász az UnHerd oldalán.

A hét elején több bankrészvényt is eladtak. A PacWest 42%-ot zuhant, a Western Alliance 27%-ot, a Metropolitan Bank pedig 20%-ot. A Comerica és a Zion Bancorp követte a sort, mindkettő közel 10%-kal esett. A szerző szerint a piacok végre ráébredtek arra a tényre, hogy a bankrendszer nagy része – egyes mérések szerint mintegy fele – potenciálisan fizetésképtelen.

Mi okozta ezt? A közgazdász leírja, hogy a bankrendszer a meggondolatlan jegybanki politika miatt fizetésképtelen. A legutóbbi, 2008-2009-es pénzügyi válságot követően a központi bankok vad monetáris kísérleteket folytattak, többek között mennyiségi lazítást (QE), amely rekordalacsony szintre süllyesztette a kamatlábakat. Kérdéses, hogy ezek a kísérletek nagy hatással voltak-e a gazdasági növekedésre, de az biztos, hogy az eszközpiacokon szélsőséges túlárazódáshoz vezettek. A QE szinte minden pénzügyi piacot felpörgetett, a részvénypiactól kezdve az ingatlanpiacon át a használt luxusórák piacáig.

A bankcsődök hullámával ezek a piacok most valószínűleg súlyos veszteségeket fognak szenvedni.

Maguk a bankcsődök nemcsak a kockázatos eszközök, mint például az imént említettek árát, hanem a kockázatmentes eszközök árát is felhajtották. A befektetők jellemzően bizonyos eszközöket, például az államkötvényeket, viszonylag kockázatmentesnek tartanak. A kormányok ugyanis pénzt nyomtatnak, így mindig vissza tudják fizetni a hiteleiket. Ez azt jelenti, hogy a bankok nyugodtan tartanak nagy mennyiségű ilyen kockázatmentes eszközt, és a szabályozók örömmel hagyják őket.

A QE-politika azonban ezeket a kockázatmentes eszközöket kockázatos eszközökké változtatta. Azáltal, hogy a központi bankok jelentősen lenyomták az államkötvények kamatlábait, ezek a kötvények érzékennyé váltak a kamatlábak emelkedésére. Mivel a központi bankok most kamatemeléssel próbálják megfékezni az inflációt, ezeknek az eszközöknek az ára meredeken zuhan.

A veszteségek megijesztették a betéteseket, akik most a menekülés felé veszik az irányt. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány hétben a nagy gazdasági világválság kezdete óta a legnagyobb betétfutás volt tapasztalható. Ez eddig elsősorban a kisebb, regionális bankokat érintette. Azok, akik ezeknél a bankoknál a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) 250 000 dolláros limitjénél nagyobb összegű betéteket tartanak, attól félnek, hogy a bank összeomlik, és elveszítik a pénzüket. Amikor a betétesek fogják a készpénzt és elmenekülnek, a bank hamarosan összeomlik.

A mentőcsomagok és a támogatott kivásárlások közelmúltbeli alkalmazása egyre nehezebbé válhat, ahogy egyre több bank kerül nyomás alá. Akkor az egyetlen megoldás az lesz, hogy a bankrendszerben lévő összes betétet garantálni kell.

A szerző szerint ez azonban egyenértékű lenne azzal, hogy a kormány általános garanciát vállalna minden tőkerészesedésre. Egy ilyen ingyenes biztosítással a befektetők annyi kockázatot vállalhatnának a befektetéseikkel, amennyit jónak látnak – végül is, ha a befektetések rosszul mennek, a kormány állja a számlát. A közgazdászok ezt a problémát „erkölcsi kockázatnak” nevezik.

A gazdaságnak okozott kár azonban még így is valószínűleg már megtörtént. A hitelminőségi előírások most gyorsan szigorodnak, ami azt jelenti, hogy a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés hamarosan megszűnik. Ennek következtében a vállalkozások visszavesznek a beruházásokból, az emberek pedig nem vásárolnak többé házat. Ezen a ponton a munkanélküliségnek kúsznia kell felfelé, ahogy az építőiparban megkezdődnek az elbocsátások. Rövid időn belül recesszió következik, amelyet valószínűleg egy teljes körű válság kísér.

Itt az EU-s tervgazdaság? — Vészhelyzetre hivatkozva avatkoznának be

Egy új eszköz lehetővé teszi a blokk számára, hogy átvegye az ellenőrzést a gazdaság kulcsfontosságú részei felett – olvasható az UnHerd oldalán.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.