Cserben hagyták-e az arab országok a szír ellenzéket?

Az országukat kettészelő, nagyrészt befagyott harcvonalak ellentétes oldalán élő szírek merőben eltérő szemszögből figyelik a Bassár Asszad kormánya és Szíria szomszédai közötti kapcsolatok gyorsuló normalizálódását.

A kormány által uralt Szíriában a lakosság, amely a robbanásszerű inflációval, üzemanyag- és áramhiánnyal küzd, azt reméli, hogy a közeledés több kereskedelmet és befektetést hoz, és enyhíti a bénító gazdasági válságot.

Eközben az északi, ellenzéki ellenőrzés alatt maradt területeken a szíriaiak, akik egykor Szaúd-Arábiában és más arab országokban szövetségeseket láttak az Aszad uralma elleni harcban, egyre inkább elszigeteltnek és elhagyatottnak érzik magukat.

Törökország, amely az Asszaddal szemben álló fegyveres ellenzék egyik fő támogatója, hónapok óta tárgyalásokat folytat Damaszkusszal – legutóbb kedden, amikor Törökország, Oroszország, Irán és Szíria védelmi miniszterei Moszkvában találkoztak.

Az elmúlt hetekben pedig a regionális középhatalom, Szaúd-Arábia – amely egykor szíriai lázadócsoportokat támogatott – fordított az Asszad-kormánnyal szembeni álláspontján, és arra ösztönzi szomszédait, hogy kövessék példáját. A szaúdi külügyminiszter, Faisal bin Farhan herceg a múlt héten először látogatott Damaszkuszba azóta, hogy a királyság több mint egy évtizeddel ezelőtt megszakította kapcsolatait Szíriával.

A királyság, amely a jövő hónapban az Arab Liga ülésének házigazdája lesz, rábeszélte a többi tagállamot, hogy állítsák vissza Szíria tagságát, bár néhányan továbbra is ellenállnak, köztük elsősorban Katar.

Egy 49 éves damaszkuszi szabó, aki csak becenevét, Abu Shadi („Shadi apja”) nevét adta meg, azt mondta, hogy reméli, hogy a Szíria és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok javulása javítani fogja a gazdaságot és beindítja az újjáépítést a háború sújtotta országban.

„Elegünk van a háborúkból – 12 éve szenvedünk” – mondta.

„Ha Isten is úgy akarja, javulni fognak a kapcsolatok nem csak a Szaúd-Arábiai Királysággal, hanem az összes Öböl-menti országgal, és az emberek mindkét oldalon jól járnak majd. Több lesz a mozgás, a biztonság, és minden jobb lesz.”

Az ország ellenzéke által ellenőrzött északnyugati részén a közeledés félelemre ad okot. Az ellenzéki aktivisták a közösségi médiában egy arab hashtaggel jelentek meg, amely lefordítva azt jelenti, hogy „a normalizáció Asszaddal árulás”, és az elmúlt két hétben több százan jelentek meg a tüntetéseken, amelyeken az arab államoknak az Asszaddal való kapcsolat helyreállítására irányuló lépése ellen tiltakoztak.

Oroszország épp az ENSZ-ben próbálja leckéztetni Izraelt

A Kreml már megint a palesztinok oldalára állt.

A 27 éves Khaled Khatib, egy északnyugat-szíriai civil szervezet munkatársa elmondta, hogy egyre inkább attól tart, hogy a kormány visszafoglalja az ellenőrzést a megmaradt ellenzéki területek felett.

„Az első naptól kezdve, hogy részt vettem egy békés tüntetésen, a mai napig fennáll a veszélye annak, hogy megölnek vagy megsebesítenek, elrabolnak vagy légitámadás ér” – mondta.

A Damaszkusszal való kapcsolatok regionális felmelegedése „nagyon fájdalmas, szégyenletes és frusztráló a szíriaiak törekvései szempontjából”

– mondta.

Rashid Hamzawi Mahmoud, aki a hónap elején csatlakozott egy idlíbiai tüntetéshez, azt mondta, hogy a szaúdi lépés a szíriai ellenzék számára a csalódások sorozatának legújabb állomása.

„Az (ENSZ) Biztonsági Tanácsa cserbenhagyott minket – ahogy az arab országok, az emberi jogi és iszlám csoportok is” – mondta.

Szíriát az arab kormányok kiközösítették, mivel Asszad brutálisan elnyomta a tüntetőket a 2011-es felkelés során, amely polgárháborúba torkollott. Az elmúlt években azonban, ahogy Asszad megszilárdította az ország nagy része feletti ellenőrzést, Szíria szomszédai kezdtek lépéseket tenni a közeledés felé.

A közeledési kísérletek a február 6-i törökországi és szíriai halálos földrengés, valamint a konfliktusban ellentétes oldalakat támogató Szaúd-Arábia és Irán közötti kapcsolatok kínai közvetítéssel történő helyreállítása óta felgyorsultak.

A szaúdi-szíriai közeledés fordulópont Asszad számára

– mondta Joseph Daher, svájci-szíriai kutató, az olaszországi Firenzében működő Európai Egyetemi Intézet professzora.

Asszadot meghívhatják az Arab Liga következő csúcstalálkozójára, de még ha májusra nem is érkezik ilyen meghívó, „ez már csak idő kérdése” – mondta Daher.

Szíriai kormánytisztviselők szerint a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása a valóságban nagyobb jelentőséggel bír, mint az Arab Ligába való visszatérés.

„Az Arab Liga csak szimbolikus szerepet játszik ebben a kérdésben” – mondta Tarek al-Ahmad, a kisebbségi Szíriai Nemzeti Párt politikai irodájának tagja az Associated Pressnek. „Nincs igazán döntő szerepe”.

George Jabbour damaszkuszi akadémikus és volt diplomata szerint a szíriaiak „szaúdi munkahelyeket remélnek a kapcsolatok helyreállítása után”.

2011 előtt Szaúd-Arábia volt Szíria egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, az országok közötti kereskedelem 2010-ben elérte az 1,3 milliárd dollárt. Bár a gazdasági forgalom nem állt le teljesen a nagykövetségek bezárásával, de meredeken visszaesett.

A diplomáciai kapcsolatok felmelegedése előtt is fellendült azonban a kereskedelem, különösen a Szíria és Jordánia közötti határ 2018-as újbóli megnyitása után, amely a Szaúd-Arábiába irányuló és onnan érkező áruk útvonalaként szolgál.

Az ország gazdaságát nyomon követő Syria Report jelentése szerint a szíriai-szaúdi kereskedelem a 2017-es 92,35 millió dollárról 2021-re 396,90 millió dollárra nőtt.

Dzsihád Jazigi, a Syria Report főszerkesztője szerint a közvetlen légi járatok és a konzuli szolgáltatások helyreállítása a jelenlegi szaúdi-szíriai közeledést követően némi további növekedést hozhat a kereskedelemben.

Azok a szíriaiak azonban, akik Szaúd-Arábiában „pénzcsapot látnak, akár a szíriai gazdaságba történő közvetlen befektetések, akár különböző projektek finanszírozása révén, különösen infrastrukturális projektekhez nyújtott kedvezményes hitelek formájában”, csalódhatnak – mondta. Az ilyen beruházások egyelőre nagyrészt tiltott területnek számítanak a Szíriát sújtó amerikai és európai szankciók miatt.

Még az ellenzék által ellenőrzött területeken is néhányan vállrándítással fogadták a normalizálódást.

Abdul Wahab Alaiwi, egy Idlibben élő politikai aktivista azt mondta, hogy meglepte a szaúdi álláspont megváltozása, de „semmi sem fog változni… mert az arab országoknak nincs befolyásuk Szírián belül”, ellentétben Törökországgal, Oroszországgal, Iránnal és az Egyesült Államokkal, amelyek mindegyike rendelkezik erőkkel az ország különböző részein.

Hozzátette, hogy nem hiszi, hogy Damaszkusz képes lesz teljesíteni az Arab Ligába való visszatérés feltételeit, vagy hogy Törökország és Szíria egykönnyen megállapodásra jutna.

Mohamad Shakib al-Khaled, a Szíriai Nemzeti Demokratikus Mozgalom nevű ellenzéki párt vezetője szerint az arab országok soha nem voltak szövetségesei a szíriai felkelés „liberális demokratikus civil mozgalmainak”, hanem a „radikális iszlám megközelítést valló frakciók” mögé álltak.

A szíriai kormánynak viszont „valódi szövetségesei voltak, akik megvédték” – mondta, utalva Oroszország és Irán beavatkozására, amely megfordította a háború menetét.

De végül is – mondta – „egy országot csak a népe tudja megmenteni”.

Tel Aviv és Haifa elpusztításával fenyeget az iráni elnök

Amennyiben Izrael akár a legkisebb „provokációt” elköveti.