A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája – hangsúlyozta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden az auschwitzi egykori náci német haláltáborban.
Latorcai Csaba az Élet menete nevű nemzetközi megemlékezésre érkezett az auschwitzi emlékhelyre. Az általa vezetett magyar küldöttség, ezen belül a magyarországi oktatási intézményekből érkező fiatalok délelőtt külön megemlékezést is tartottak az Auschwitz I. tábor 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható.
Az idei auschwitzi megemlékezést akkor tartják, amikor a világ „újra békétlen arcát mutatja”
– jelentette ki beszédében Latorcai. Hozzátette:
„A közvetlen szomszédságunkban dúló ukrajnai háború mellett szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az eltörlés kultúrájának nevében a vallási türelmetlenség”. Az utóbbi egyaránt fenyegeti a zsidó és a keresztény vallási felekezetekhez tartozókat
– húzta alá.
A zsidó vallásszabadság gyakorlása korlátozásának példájaként említette a kóser rituális vágás szabályozását, valamint azt, hogy egyes nyugat-európai nagyvárosokban a zsidókat biztonsági okokra hivatkozva a kipa viselésének korlátozására szólítják fel.
A 21. század világában is jelen van az antiszemitizmus, amivel szemben csak közös erővel lehet fellépni – hangsúlyozta. Hozzátette:
az antiszemita megnyilatkozások nem olyanok, amelyek „pusztán egy széder-esten való részvétellel helyrehozhatók volnának”, egy ilyen „szimbolikus részvétel nem mentesít senkit olyan felelősség alól, amelyet viselnie kell az antiszemita gondolkodása miatt”
– utalt név nélkül vélhetőleg az egyik magyar ellenzéki párt elnökének részvételére a budapesti amerikai nagykövetségen tartott szédervacsorán.
Az államtitkár azon nyugat-európai eseményekre is emlékeztetett, amikor „megpróbálják nevetségessé tenni, illetve kifejezetten üldözik a keresztény értékekért kiállókat”.
„Fel kell emelnünk hangunkat, amikor bárkit vallásában korlátoznak, vagy származása miatt kirekesztésben részesül”
– húzta alá.
A holokausztot az államtitkár nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar társadalom történelme egyik legnagyobb tragédiájának nevezte. Hangsúlyozta:
ébren kell tartanunk a holokauszt emlékét, hogy a jövő nemzedékei „a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, melyek egyszer már megtörténtek”.
Az Élet menete az 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, idén a varsói gettófelkelés 80. évfordulójához, valamint Izrael Állam megalakulásának 75. évfordulójához is kötődik.
A rendezvényen idén 10 ezer fiatal vesz részt. Kedden délután a külföldi küldöttségek három kilométeres utat tesznek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábort összekötő útvonalán.
A központi gyászünnepséget a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékműnél tartják meg, előzetes jelentések szerint Jichák Hercog izraeli és Sergio Mattarella olasz elnök részvételével.
Az auschwitz-birkenaui táborkomplexumba deportáltak számát hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.
