A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben európai és izraeli partnereivel megvitatott egy olyan átmeneti megállapodásra vonatkozó javaslatot Iránnal, amely bizonyos szankciókönnyítéseket tartalmazna, cserébe azért, hogy Teherán befagyasztja nukleáris programja egyes részeit – közölték az Axiossal izraeli tisztviselő, nyugati diplomaták és a javaslatról tudomással bíró amerikai szakértők.
A Biden-kormányzat új megközelítése azt mutatja, hogy az Egyesült Államokat mennyire aggasztja az iráni nukleáris program legújabb fejleményei. Az Egyesült Államok nem zárta ki a diplomáciai lépéseket a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz való visszatérésről szóló megállapodás elérése érdekében, de tavaly levette a napirendről az Irán által Oroszországnak nyújtott katonai támogatás és a kormányellenes tüntetések teheráni leverése miatt.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség február végi jelentése szerint Irán 87,5 kilogramm 60%-os dúsítású urániumot halmozott fel.
Szakértők szerint, ha ezt az uránt 90%-os fegyverminőségre dúsítják, akkor ez a mennyiség elegendő lenne legalább egy atombomba előállításához.
Izraeli tisztviselők nemrégiben közölték a Biden-kormányzattal és több európai országgal, hogy Irán veszélyes területre lépne, amely izraeli katonai csapást válthat ki, ha az uránt 60% fölé dúsítja.
Az Axios forrásai szerint a Biden-kormányzat januárban kezdett tárgyalni az új megközelítésről, és februárban tájékoztatta erről Izraelt, Franciaországot, Németországot és az Egyesült Királyságot is.
A megvitatott javaslat némi szankciókönnyítést tartalmazna, amennyiben Irán befagyasztja nukleáris tevékenységeinek egy részét, főként az urán 60 százalékos tisztaságú dúsításának leállítását
– állították az Axios forrásai.
Egy izraeli tisztviselő és egy nyugati diplomata szerint az irániak tudnak az amerikai tervekről, de eddig elutasították az ötletet. Az iráni külügyminisztérium nem válaszolt az Axios megkeresésére.
Ez a mostani megközelítés hasonló ahhoz, amelyet Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója és Bill Burns CIA-igazgató dolgozott ki korábban, akik 2013-ban az Obama-kormányzat vezető tagjai voltak, és aktívan részt vettek az Iránnal való tárgyalásokon.
Az eredeti, 2013-as, ideiglenes megállapodás hat hónapra szólt, és többször megújították, mígnem 2015 júliusában létrejött a teljes körű nukleáris megállapodás.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint Biden elnök
„teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez, és továbbra is úgy gondolja, hogy a diplomácia a legjobb módja e cél elérésének”.
A szóvivő hozzátette, hogy a kormányzat minden lehetséges opcióra felkészül, partnereivel és szövetségeseivel, köztük Izraellel teljes körűen egyeztetve. A Fehér Ház azonban „nem fogja kommentálni a diplomáciai tárgyalásokról szóló másodkézből származó pletykákat, azon kívül, hogy figyelmeztet, hogy szinte minden ilyen pletyka hamis”.
Az iráni tisztviselők eddig elutasították az új megközelítést, mondván, hogy az korábban nem működött, és nem akarnak olyan megállapodást, amely a 2015-ös nukleáris megállapodásnál kevesebbet tartalmaz.
Nem sokkal azután, hogy a Biden-kormány 2021-ben hivatalba lépett, az Egyesült Államok és Irán az EU közvetítésével megpróbált ideiglenes megállapodást kötni Iránnal, de a felek nem tudtak megegyezni, és úgy döntöttek, hogy inkább a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz való teljes visszatérést próbálják elérni.
A 2015-ös nukleáris megállapodáshoz való visszatérésről szóló megállapodás tavaly szeptemberben majdnem megszületett, de Irán az utolsó pillanatban visszalépett, miután a nyugati országok elutasították a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) be nem jelentett nukleáris létesítményekkel kapcsolatos vizsgálatának leállítására vonatkozó követelését.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
